Sosevolt karácsony: útmutató a rendhagyó ünnepléshez
Idén ti jöttök vagy mi megyünk? Ki ül a mama mellé? Milyen értékű ajándékot vegyünk? Ha apád balhézik, én hazamegyek. Ha anyád megint leszólja a sültet, én nem tudom, mit csinálok… Mi lesz, ha megint berúg a Józsi? Boldog békeidők karácsony előtti beszélgetései. Bár ez lenne a legnagyobb gondunk idén karácsonykor. Ezek a kérdések biztosan nem merülnek fel. Helyettük a menjek, ne menjek? Jönnek, nem jönnek? Az utcán, a kertben, a lakásban? Maszkban, teszttel? Félnem kell a szeretteimtől? Ki lehet bírni egy karácsonyt találkozás nélkül? S vajon érdemes? És ha igen, hogyan? Ezek a 2020-as év nagy kihívásai. És szinte mindenki bizonytalan.
10 dolog, ami megváltoztatta az életem. És a tiéd?
2020 igencsak kivitt a komfortzónámból, a terveim sorra hiúsultak meg a Covid-érában, ez pedig – gondos tervezőként – sokszor komoly fejtörést okozott. Meg kellett tanulnom türelmesnek és megengedőnek lenni. Ezekben a helyzetekben az segített, hogy volt hova visszanyúlni, volt honnan erőt meríteni. Idővel összeállt bennem, hogy tíz dologért különösen hálás lehetek.
Életmentő óvodások – Több ezer ember túlélését biztosíthatná, ha tudnánk, amit ők
Ha rosszul leszel az utcán vagy egy üzletben, és hirtelen megáll a szíved, a statisztikák szerint legalább 5 embernek kell a közeledben lenni ahhoz, hogy valaki megpróbáljon segíteni rajtad. Ha még nagyobb a szerencséd, lesz köztük olyasvalaki, aki képes segíteni rajtad, így a túlélési esélyeid jóval magasabbak. A kérdés létfontosságú, hiszen ma Magyarországon minden egyes órában legalább két ember hal meg szívmegállásban. Erre a problémára kínál megoldást a Kids Save Lives in Hungary szervezet, amely két éve azon dolgozik, hogy akár már egy óvodás is képes legyen életet menteni. Erről beszélgettünk a szervezet „motorjával”, Bánfai Bálint mentőtiszttel, egyetemi oktatóval.
Karcsúsított szkafanderükben kutatják a koronavírust – a pécsi virológuslányok sikere
Ma az egyetemi padokat koptató diákok legalább fele nő, és a tudományos életben is komoly szerepet játszanak. Ilyenek a pécsi „virológuslányok” is, akik az idei évben elnyerték a Nők Magyarországért díjat. Riportunk Pécsről.
Magadra kell varratnod, hogy tudd, ki vagy? Tetoválás: trendi vagy ciki?
28 éves voltam, amikor az egész életemet gyökeresen megváltoztattam. A tudatalattimban már ott munkált, hogy új utakra szeretnék lépni, de a hétköznapok sodortak magukkal. Feszített a kimondatlan, megmagyarázhatatlan érzés, hogy nem vagyok a helyemen. Mit tehet ilyenkor az ember lánya? Többször elsétál egy szalon előtt, aztán egyszer bemerészkedik, háromszor visszalép, végül csináltat egy tetoválást. Ma sem tudom, miért döntöttem így, de sosem bántam meg. Valahányszor ránézek, mindig eszembe juttatja, hogy az erő velem van, és ha valamit igazán szeretnék, végül – így vagy úgy – megvalósul.
„Ez egy óriási játszótér végtelen lehetőséggel” – Riportunk a pécsi szőlőgénbankból
Egy szőlősbirtokon sétálgatva, a katonás rendben sorjázó tőkéket látva vagy egy borospohárba beleszagolva az utolsó dolog, ami eszünkbe jut, a tudomány és a kutatás. Pedig ahhoz, hogy kiváló borokat ihassunk, bizony a szőlészeti-borászati szakembereknek nagyon sok köze van. E tudomány fellegvárába, a Pécsett található Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben nyertünk most bepillantást, ahol egy Európa-szerte elismert génbankon dolgoznak több évtizede. Riportunk.
Egy ünnep, ahol egyszerre dolgozol és bulizol – ismered a szüretek világát?
Rekkenő hőség, roppanó mézédes szőlőszemek, a nap szinte harapja a vállamat, a metszőolló mélyedést váj a hüvelyk és a mutatóujjam bőrébe, szinte kigördülnek a dallamok a számból: érik a szőlő, hajlik a vessző… Éneklek, addig sem kell dolgozni...
Az akadálymentesítés nem egy kegy – a People First Egyesületnél az ember az első
Az akadálymentesítés nem kegy, hanem alapvetés. Minimum elvárás a XXI. században, hogy a fogyatékossággal élők, a látás- és hallássérültek, a kerekesszékesek, az értelmi sérültek az élet valamennyi területén hozzáférhessenek a szolgáltatásokhoz. Egyes régiók ezen a téren jobban állnak, mint mások: nálunk Baranyában például a People First Egyesület – Pécs szervezete ösztönzi a fejlődést. Riportunk.
200 idegen igen – lakodalmak szakértői szemmel
Tegyük a kezünket a szívünkre: a legtöbb lány arról álmodik, hogy egyszer hófehér menyasszonyi ruhában sétál az oltár elé. Ezekben a pillanatokban az ara és a vőlegény is megérdemli, hogy mindent megkapjon, amire vágyik, és ehhez nagy segítség lehet, ha valaki más, egy igazi szakértő viseli a szervezés, lebonyolítás terheit. Régen vőfély, ma ceremóniamesterek dolgoznak ebből a célból – de hogy mit adnak és mit vesznek el tőlünk a hagyományok, nehéz rögtön átlátni. Megkerestünk hát egy hozzáértőt, Váncsodi József ceremóniamestert, aki kétszáz esküvővel a háta mögött egyértelművé tette: van élet a vőfélyek mellett, és a vőfélyeken túl is!
Fotelből a Kilimandzsáróra: egy életmód(meg)váltó története
Nagyjából a tinédzser koromtól kezdődően folyamatos életmódváltásban voltam, különböző fogyókúrákat és tornákat próbáltam tini Bridget Jonesként, hasonló eredménnyel. Hol Sydney Rome tornájára, Esztergályos Cecília magyar hangjára ugrándoztam, hol heti 30 tojást ettem a híres tojásdiéta ajánlása alapján. Szóval mindig is foglalkoztatott a változás, változtatás lehetősége. Nem csoda, hogy azonnal felkeltette az érdeklődésemet az a férfi, aki nemcsak hogy életmódot váltott, de még követőket is szerzett ezzel magának, akik fűnek-fának (például nekem) dicsérik őt. Megkerestem hát, hogy meséljen a nagy titokról!
