Gáll Orsolya

„Ez nem egy napi mulatság, hanem az életünk” – Rosta Endre busómaszk-faragó mester a Busójárás kulisszatitkairól
„Ez nem egy napi mulatság, hanem az életünk” – Rosta Endre busómaszk-faragó mester a Busójárás kulisszatitkairól

A busójárás évszázados tél-, vagy ha úgy tetszik, törökűző mulatságként van jelen a helyiek életében – közel egész évben. Szinte mindegyik itteni családban hónapokig készülnek az ominózus hétvégére, ugyanis a néphagyomány őrzése sok-sok energiát megkíván. Rosta Endre busómaszk-faragó mesterrel, népi iparművésszel, a Busóudvar vezetőjének segítségével pillanthattunk most a kulisszák mögé.

Építészek a hajléktalanokért – a Lakni kell program alapítójával beszélgettünk
Építészek a hajléktalanokért – a Lakni kell program alapítójával beszélgettünk

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron örökbecsű mondatát mindig átérzem, amikor átlépem a lakás küszöbét, becsukom az ajtót, és úgy érzem, hirtelen minden gond, probléma, baj elillan. Ez a hely csak az enyém. Azok azonban, akik valamilyen okból hajléktalanná váltak, nem érezhetik többé ezt a nyugalmat. Építészek egy csoportja már 2016 óta igyekszik értük tenni: Dányi Tibor Zoltán építésszel, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának adjunktusával, a Lakni kell munkacsoport alapítójával beszélgettünk.

Tanulj meg bánni a pénzzel, és nem bánod meg – PénzügyesAnyuval beszélgettünk
Tanulj meg bánni a pénzzel, és nem bánod meg – PénzügyesAnyuval beszélgettünk

Kisgyerekként nagy buli volt, amikor Anyuék fizetést kaptak. Olyankor volt dőzsölés, banán, Pick szalámi, minden, mi szem-szájnak ingere. Reggel zsebpénz, amiből a suliban megvehettük a tízórait. Aztán hó közepén jöttek a megszorítások. Zsebpénz nuku, luxuskaja nuku. Anyu pedig folyamatosan azon matekozott, hogyan tömködje be a réseket. A szüleimnek nem volt kitől megtanulni, hogyan bánjanak a pénzzel, így ezt nekünk sem tudták átadni. Felnőttként be tudom osztani a rendelkezésemre álló pénzt, de ahhoz már nem értek, hogyan gyarapítsam. Ebből viszont biztosan nem lesz pénzügyi biztonság.

„Idén is fogyok húsz kilót!” – pszichológust kérdeztünk arról, valójában mi visz minket közelebb céljainkhoz
„Idén is fogyok húsz kilót!” – pszichológust kérdeztünk arról, valójában mi visz minket közelebb céljainkhoz

Új év, új élet – tartja a mondás, és valóban, sokan vadonatúj tervekkel, fogadalmakkal vágnak neki a következő esztendőnek. Én az éves leltár során mindig számba veszem, mi lett a korábbi terveimmel, mi az, ami valóra vált, mi az, amiért érdemes tovább dolgozni, és mi az, amiről az idő bebizonyította, hogy valójában nem az én célom. De van-e egyáltalán jelentősége annak, hogy átgondoljuk, esetleg írásba foglaljuk a vágyainkat, céljainkat? Összeszedettebbé tesz-e a tervezés, és hogyan csináljuk, hogy meg is valósuljon, amit elképzeltünk? Erről beszélgettem Káplár Mátyás tanácsadó szakpszichológussal.

Segítség, karácsony! Útmutató, ha ünnepfóbiás rokonnal van dolgod (vagy éppen te vagy az)
Segítség, karácsony! Útmutató, ha ünnepfóbiás rokonnal van dolgod (vagy éppen te vagy az)

„Utálom a karácsonyt” címmel Facebook-csoportba tömörültek azok, akik számára teljesen mást jelent az ünnep, mint az átlagembernek. Mindent kicikiznek, amire mások egy egész évet várnak. Hosszasan elemzik, hogy igenis álljon mindenki a sarkára és ne is menjen karácsonykor az anyóshoz, ha az be szokott neki szólni. Az egyszeri földi halandó pedig csak kapkodja a fejét: tényleg ekkora a baj, tényleg ennyire kell utálni az ünnepet? Dr. Birkás Bélával, a Pécsi Tudományegyetem docensével annak jártunk utána, miért van az, hogy nem mindenki van oda az ünnepért, és mit tehetünk, ha nekünk is van olyan ismerősünk, aki nagy biztonsággal fanyalogni fog a karácsonyi időszakban.

Mutasd a körmöd, kiderül, mi hiányzik!
Mutasd a körmöd, kiderül, mi hiányzik!

Sokszor mondták nekem, hogy a körmömön található kis fehér pöttyök arra utalnak, hogy vitaminhiányom van. A Pécsi Tudományegyetemen éppen az ilyen és ehhez hasonló állítások igazságtartalmát vizsgálják – igen izgalmas eredményekkel.

Mitől szép a nő negyven felett? – Egy pszichológus és egy senior modellügynökség vezetőjének véleménye
Mitől szép a nő negyven felett? – Egy pszichológus és egy senior modellügynökség vezetőjének véleménye

Manapság gyakran mondjuk, hogy az negyven vagy éppen az ötven az új harminc. Ez a korosztály frissebb, aktívabb, fiatalosabb, mint az előző generációk. Fontos számukra, hogy ne pusztán létezzenek a világban, hanem nyomot hagyjanak, emellett csinosak, okosak és szépek – néha mégis láthatatlanok. Mit tehetnek azok, akik már régebb óta fiatalok, azért, hogy ne maradjanak észrevétlenek a világban? E kérdést szerettük volna minél alaposabban körbejárni, ezért Meskó Norbert pszichológussal és a kizárólag negyven feletti modellekkel dolgozó SilverChic Modellügynökség vezetőjével, Ilkaházi Júliával beszélgettünk a negyvenes nők szépségéről.

Tippek egy profitól az adventi koszorú elkészítéséhez: idén csillogás helyett a natúr a divat
Tippek egy profitól az adventi koszorú elkészítéséhez: idén csillogás helyett a natúr a divat

Négy nap múlva advent első vasárnapja, elérkezett az adventi koszorúk szezonja! A profi virágkötők, akik jól ismerik a divat változásait, azt mondják, idén a csillogásból a naturális színvilág felé fordult a trend, de emellett most is keresettek a figurális díszítések. Az adventi koszorúkat akár készen is megvásárolhatjuk, azonban sokan készítik otthon, házilag, akár a gyerekekkel együtt, hiszen ez kedves, közös program.

Tekerd le, oltsd el, légy tudatos! – Szakértő tippjei arról, hogyan spórolj otthon az energiával
Tekerd le, oltsd el, légy tudatos! – Szakértő tippjei arról, hogyan spórolj otthon az energiával

Sokak ereiben megfagyott a vér az első tavalyi gázszámla láttán. Hiába hangoztatták a hírekben, hogy elképesztően sokba kerülhet a fűtés, ha csak egy kicsit is túllépjük a kiszabott mennyiséget, nem mindenki tudta, hogyan, hol foghatna vissza a fogyasztásán. És hiába telt el egy év, a kérdés ma is éppen ugyanennyire aktuális: miképp spórolhatnánk az energiával otthonunkban?

Magyar légiósok ezrei harcoltak Franciaország szabadságáért – az elfeledett hősökről dr. Bene Krisztiánnal beszélgettünk
Magyar légiósok ezrei harcoltak Franciaország szabadságáért – az elfeledett hősökről dr. Bene Krisztiánnal beszélgettünk

„Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban. Idő: délután hét óra. Színhely: Afrika, Rakhmár, egy távoli, eldugott garnizon a Szahara valamelyik oázisában, ahol néhány ottfelejtett légionista és egypár nyomorult arab tengődik. Személyek: személytelenek. Történik: semmi.” Azok, akik Rejtő Jenő írásain nőttek fel, azonnal rávágják, hogy az idézet a Három testőr Afrikában című regényből származik, ami nemzedékek számára mutatta be a légiósok olykor kemény, ugyanakkor csibészes, kalandos történetét. Nem véletlenül: a francia idegenlégióban nagyon sok magyar szolgált – méghozzá a kalandor fajtából. Ebbe a témába szeretett bele dr. Bene Krisztián franciaszakos történész, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja.

Első
Utolsó