„2006. április 28-án kitörő örömmel fogadtuk a hírt: a Szentatya aznap délelőtt aláírta Salkaházi Sára testvér boldoggá avatásának dekrétumát. Ez azt jelenti, hogy az Egyház oltárra emelte, a boldogok sorában tiszteli azt a Salkaházi Sára szociális testvért, aki szerény, hűséges szociális szolgálat, értékes újságírói, írói, kulturális munka után 1944-ben, a legnehezebb utolsó hónapokban rejtegetett üldözött zsidókat Budapesten az általa vezetett otthonban” – írja egy helyütt Erdő Péter bíboros. 125 éve ezen a napon született boldog Salkaházi Sára.

Társak, segítők, kollégák, életüket egyetlen ember szolgálatának rendelik alá: ők a vakvezető kutyák. Ezek a speciálisan kiképzett állatok a nap 24 órájában azért dolgoznak, hogy a látássérült gazdájuk életét könnyebbé tegyék. Munkájuk olyannyira értékes, hogy világnapjuk is van, amit minden évben április 27-én ünneplünk. Ez alkalomból arra voltunk kíváncsiak, milyen az élet egy négylábú segítővel, hogyan telnek a mindennapok és hogy mi, látók hogyan tudunk segíteni. Nagy Anikó pécsi pszichológia szakos hallgatóval beszélgettünk.

A magyar nyelvben egyazon szót használjuk az édenkertre és egyik kedvenc zöldségünkre, amiről időközben kiderült, hogy valójában gyümölcs. Talán nem véletlen, hogy a paradicsom valami földöntúli, csodás dologra utal. A magam részéről egyszerűen imádom, minden formában, legyen az szigetvári, vagy mórahalmi, mártás, aszalvány vagy saláta. Nem csoda, hogy amikor a Husztóti Paradicsomfesztiválon összetalálkoztam Csendes Ildikóval, aki több mint ezerféle paradicsomot termeszt, mindent tudni akartam ezekről az isteni gyümölcsökről.

A vers megérinti a lelkünket, nehéz időkben erőt ad, felemel, szerelem idején repít, csalódáskor vigaszt nyújt, választ ad az élet nagy kérdéseire, vagy egyszerűen csak gyönyörűséggel tölt el. Mindezt ünnepeljük április 11-én, a Költészet napján, József Attila születésnapján. Éppen ezért ez alkalomból egy verses kvízzel készültünk. Lássuk, felismered-e a költőket a versrészletekből! Kvízezz velünk!

Folyamatosan megy az egyeztetés családi és baráti körben ezekben a napokban arról, hogy a húsvéti asztal fogásait miként érdemes elkészíteni. Mindenkinek van egy jól bevált praktikája. Ezért annak jártam utána, hogy hogyan csinálják a profik. Te is a levében hagyod kihűlni a sonkát? Aztán a tojást is abban főzöd meg? És mit iszunk a báránysült mellé? Továbbá lehet-e kékfrankossal koccintani? – ezt is eláruljuk.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc női szereplőire gondolva elsősorban Szendrey Júlia, Laborfalvy Róza, Leőwey Klára és Teleki Blanka jut eszünkbe, azonban jóval több hölgy vett részt a magyar történelem egyik legfontosabb eseménysorozatában. Az ő életüket, tevékenységüket kutatja Gulyás Adrienn történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója – beszélgetésünkben nemcsak azokról esik szó, akik valóban szolgáltak a forradalom hadszínterein, de olyan nevek is felmerülnek, akiket tévesen sorolnak a szabadságharc női hősei közé.

Templomi csodák.

A nőnap apropóján számot vetettem azzal, vajon a csillagok milyen együttállása, a történelem, a gazdaság, a filozófia, a gondolkodás mennyi árnyalata kellett ahhoz, hogy a nők helyzete változzon, életük élhetőbb legyen. Schadt Mária szociológussal, nőtörténet kutatóval beszélgettünk arról, hogyan és miért is van nőnap és hogyan kapcsolódik a női emancipáció történetéhez.

Forró, fűszeres, szenvedélyes. Művészien tálalt sültek, szószok, szaftos cubano szendvics, latin zenei aláfestéssel – ki ne emlékezne A séf című filmre, Carl Casper séf zajos bukására és arra, hogyan valósította meg végül régi álmát, hogy egy büfékocsival végigjárja Amerikát. Közben a roadmovie-ban végig szólt a vérforraló zene, és a romantika kedvéért fiával és volt feleségével is alakulgat a kezdetben zavaros kapcsolat. Ennyi spoiler épp elég: Jon Favreau, aki rendezőként és főszereplőként is jegyzi a filmet, gondoskodik az izgalmakról. A séf nálam benne van a gasztrofilmek TOP 10-es listájában.

A villányi, pécsi és szekszárdi borvidék háromszögében élve elkényeztet a vidék borainak sokszínűsége. Ezen a tájékon megszokott a szőlőtőkék hosszú sora az út mentén, így – bár jómagam nem „szőlészkedek” – szinte naprakészen tudok rátekinteni a szőlőtermesztés folyamatára. Néhány éve még egy borismereti kurzust is elvégeztem, hogy jobban tisztában legyek a színek, illatok, savak, tanninok világával. Abban azonban, hogy melyik évszakban melyek az aktuális munkák, mi az, amire oda kell figyelni, nem vagyok teljesen naprakész. Ezért a téma szakértőit, Teszlák Pétert, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kutatási igazgatóját és Madaras Zoltánt, az intézet elnökét kérdeztem az időszerű munkálatokról, a klímaváltozás kihívásairól és a lehetséges megoldásokról.

A klímaváltozás az építészetet, az építészek munkáját is lényeges mértékben megváltoztatja. A szakemberek szerint a fenntartható jövő megteremtése az építészoktatásban is gyökeres változást kíván, mégpedig azért, mert a fenntartható városi közösségek megteremtéséhez és az életminőség javításához az épített környezet tervezése és fejlesztése során a jelenlegi gyakorlathoz képest radikális módszereket kell alkalmazni. Dr. Veres Gábor építésszel és Kotnyek Zsófia doktorandusz hallgatóval beszélgettünk.  

Ki ne emlékezne Luise és Lotte, a két egymástól távol nevelkedő ikerlány egymásra találására a Bühl-tavi gyermeküdülőben? Rongyosra olvastam a pöttyös könyvet, tövig rágtam a körmömet, annyira izgultam, hogy vajon a szülők rájönnek-e a személycserére és vajon sikerül-e a csetlő-botló családegyesítés. Az 1940-ben megjelent A két Lotti című regény Magyarországon 30 kiadást ért meg, nemzetközi szinten pedig több filmes adaptáció is készült a történet nyomán. Hogy világszerte hányan olvasták, azt megbecsülni sem lehet. De Erich Kästnernek nem ez az egyetlen emlékezetes műve, életrajza pedig legalább annyira érdekes, mint regényei.