Ha hosszú volt a hét, nincs más dolgunk, mint elővenni a bornyitót (esetleg a fakanalat) és a távkapcsolót. Jöjjön egy borkóstolós-vacsorázós-filmnézős programajánló, amiben a legjobb párosokat gyűjtöttük össze!

Valami kopog. Zörög. Hussan. Dobol. Az álom ködén egyre gyakrabban szűrődnek át a hangok, lassan felébreszt az ismétlődő zaj. Mi ez? Kinyitom a szemem – próbálok rájönni, mi történik. A hangok az ablak felől érkeznek. Elhúzom a függönyt, és rémülten konstatálom, hogy egy rigó szorult az ablak és a franciaerkély közé. És rögtön rádöbbenek, hogy erre az eseményre nem voltam felkészülve és nem tudom megoldani. Alig várom, hogy reggel 8 óra legyen, addig lázasan keresem a neten azt, aki segíthet. Meg is találom egy természetvédelmi őr személyében, aki végül egy partvis segítségével megmenekíti a szintén rémült állatot. A telefonszámot azon nyomban elmentem.

Szeretjük a filmeket. A jó filmeket. Az emlékezetes filmeket. Amelyektől libabőrösek leszünk, amelyektől nem tudjuk abbahagyni a nevetést, vagy sírunk-nevetünk egyszerre. Belebújunk a főszereplő bőrébe, szinte ugyanazt érezzük, amit ő. Többször megnézzük, és amikor meghallunk egy-egy ikonikus mondatot a számunkra meghatározó filmből, szinte újraéljük. Sőt időnként a barátokkal is ismételgetjük. Most ezekből gyűjtöttünk egy csokorra valót. Te láttad ezeket a filmeket? És emlékszel vajon ezekre a mondatokra? Fussunk neki!

Formája alapján fegyvernek is nézhetnénk ezt a tóban otthonos növényt. Élőhelyén jót tesz az élővizeknek és még ehető is, sőt: édességet is készítenek belőle. Ez a sulyom, vagy más néven sulyomlapu, sulyomcsemege, istennyila, vízidió, vízigesztenye és még sorolhatnánk, attól függően, melyik tájegységben élőtől halljuk a nevet. A védett növény napjainkra nagyon megritkult Európában, Magyarországon főként a Tisza mentén és Baranyában, a Dráva holtágaiban találkozhatunk még vele. Ismerkedjünk meg a sulyommal kicsit közelebbről!

A szósztól a limonádéig, a fogkrémtől a hűsítő fájdalomcsillapító krémig, a szopogatós cukorkától a mentateáig – a borsmentának számos felhasználási módját ismerjük. De vajon tudjuk-e, hogy kellemes ízén, hűsítő hatásán kívül mi mindenre is jó? A kérdés megválaszolására kiváló apropó, hogy a 2024-ben a borsmentát (mentha piperita) az év gyógynövényének választották.

Pécstől ötórányi kényelmes – két kávézással tagolt és színesített – autóút során juthatunk el Magyarország régi fővárosába. Pozsony, vagy más néven Bratislava felé haladva különleges szorítás lesz úrrá az utazó szívén, hiszen mégiscsak itt koronázták évszázadokon át a magyar királyokat, és a törökdúlás idején itt ülésezett a magyar országgyűlés. Arról nem is beszélve, hogy 1923-ban innét települt át Pécsre az Erzsébet Tudományegyetem, amelynek falai közt szerezte diplomáját e sorok írója, sőt manapság e falak között dolgozik. Szóval az alaphangulat adott. Szubjektív élménybeszámoló következik.

1908-ban járunk, az olaszországi Faenzában, egy izgalmas kiállításon. A település a fajansz, azaz az égetett kerámia névadója, múzeumában a világ minden részéről láthatók kerámiák. A tárlaton talán a legnagyobb feltünést a Zsolnay eozin kerámiák keltették, amelyek Európában és a világ számos részén ismertté tették a család és a gyár nevét. Wartha Vince vegyésznek, a magyar kémiai technológiai oktatás úttörőjének nevéhez fűződik e különleges technika feltalálása – a magyar polihisztor 1844-ben ezen a napon született, Fiuméban.

Ki ne emlékezne Lasse Hallström emblematikus filmjére, a Juliette Binoche főszereplésével készült Csokoládéra, amely szinte piedesztálra emeli ezt az édes-krémes mennyei csodát, hiszen valamennyi szereplő életét megváltoztatja pusztán azáltal, hogy megkóstolják. Mennyei íz, lágy krémes textúra, földöntúli élvezet – ezt az élményt éljük meg, ha egy-egy falat kiváló csokoládé kerül a szánkba, legyen szó akár – Gombóc Artúr után szabadon – töltött vagy töltetlen, gömbölyű vagy lapos, lyukas, keserű vagy édes, kockányi, vagy óriás tábla, belga ropogós, olvadós, Boci, netán Tibi csokiról. Hernan Cortes spanyol konkvisztádor egészen biztosan meglepődne, ha tudná, milyen lavinát indított el akkor, amikor egy kevés kakaóbabot tett a hajója csomagterébe. A csokoládé világnapján induljunk el azon a képzeletbeli úton, amelyen keresztül ez a mennyei édesség a mi asztalunkra is eljuthatott.

Ha azt mondod, szerelem, azt mondom, tűzugrás. Ha azt mondod, varázslatok éjszakája, azt mondom, szent ünnep. Ha azt mondod, Keresztelő Szent János, azt mondom, Szent Iván. A nyári napforduló előtt néhány nappal tüzek gyúlnak, régi hagyományok kelnek életre, a hosszú nappalt és a rövid éjszakát, a fény eljövetelét ünnepeljük. De hogy valójában miről is szól ez a tüzes-mágikus éjszaka, hogyan lett a pogány rituáléból keresztény ünnep, miért Iván és nem János, s vajon hogyan él tovább a hagyomány, arról Burján István néprajzkutatóval beszélgettünk.

Megmozgatja az izmokat, égeti a zsírt, megszüntetheti a váll és a nyak merevségét, növeli a tüdőkapacitást, jót tesz a keringési rendszernek, segít oldani a stresszt és a csökkenti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát is. Még hosszan sorolhatnánk a nordic walking életminőség javító hatásait, de ami talán a legfontosabb, hogy bármilyen életkorban elkezdhető, nem baj, ha évek óta semmit sem mozogtunk, ez a fajta sporttevékenység nagyon könnyen elsajátítható. Amatőr nordic walkingossal és a sport szakértőjével beszélgettünk tapasztalataikról.

Pécset valahogy mindig belengte a Bauhaus szellemisége. Nem csoda, hiszen a Walter Gropius nevével fémjelzett formatervező iskolához kapcsolódott többek között Forbát Alfréd és Molnár Farkas építész, valamint a világhírűvé vált Breuer Marcell építész-dizájner is. Mindhárman Pécsről származnak, így talán nem is meglepő, hogy a várost a magyar Bauhaus bölcsőjeként is szokták emlegetni.

Gyerekkoromban mindennap ittunk legalább egy pohár tejet, de inkább kettőt vagy hármat. A reggeli kakaót imádtam, az óvodában pótkávéval főzött tejeskávét kaptunk tízóraira, és anyukám hitt abban, hogy ha lefekvés előtt megiszunk egy pohár tejet, akkor jobban alszunk. Akkoriban még léteztek a tejivók, ahol mindenféle tejes italt lehetett kapni és csatos, visszaváltható üvegben vettük a fehér italt. A tévéreklámban pedig folyamatosan mantrázták: Nem lehet megunni, ez az, amit nem lehet megunni. Aki valaha látta ezt a tejreklámot, annak a fülében cseng a dallama.