Magyar légiósok ezrei harcoltak Franciaország szabadságáért – az elfeledett hősökről dr. Bene Krisztiánnal beszélgettünk

„Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban. Idő: délután hét óra. Színhely: Afrika, Rakhmár, egy távoli, eldugott garnizon a Szahara valamelyik oázisában, ahol néhány ottfelejtett légionista és egypár nyomorult arab tengődik. Személyek: személytelenek. Történik: semmi.” Azok, akik Rejtő Jenő írásain nőttek fel, azonnal rávágják, hogy az idézet a Három testőr Afrikában című regényből származik, ami nemzedékek számára mutatta be a légiósok olykor kemény, ugyanakkor csibészes, kalandos történetét. Nem véletlenül: a francia idegenlégióban nagyon sok magyar szolgált – méghozzá a kalandor fajtából. Ebbe a témába szeretett bele dr. Bene Krisztián franciaszakos történész, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja.

Van biztosításod apokalipszisre? – az időjárási anomáliákhoz kapcsolódó biztosításokról kérdeztük a szakembert

Évek óta egyre növekvő számban hallunk pusztító viharokról, földcsuszamlásról, jégesőről, amelyek mentén háztetők szakadnak be, autókra dőlnek fák, ablakok törnek be. Az időjárás okozta károk kapcsán már nem az a kérdés merül fel, kell-e biztosítás, hanem az, hogy a meglévő kötvényünkkel valóban biztonságban érezhetjük-e magunkat. Hosszú távon az is kérdés, hogyan alkalmazkodnak ehhez a helyzethez a biztosítók: aggasztó, hogy például az erdőtüzek miatt a legtöbb biztosító kivonult Kaliforniából. Békés Istvánnal, az egyik legnagyobb biztosítási alkusz cég, a Pannon Safe Kft. ügyvezetőjével arról beszélgettünk, hogyan tudjuk ingó és ingatlan vagyontárgyainkat a lehető legjobban védeni.

A halál torkából jött vissza – Mr. Motiváló már megbecsüli az élet minden pillanatát

Hogyan lehet túlélni a túlélhetetlent, feldolgozni a traumákat és egy új életet felépíteni? Ezt a kérdést az tudja igazán hitelesen megválaszolni, akinek egyszer már „harangoztak”. Ez történt Csonka Pállal, aki megjárta a hadak útját. A kálváriája 2020-ban, a Covid járvány második hullámában kezdődött. Egyre rosszabbul érezte magát, pozitív lett a tesztje, és egyszer csak elkezdett fuldokolni. Mentő, légzőmaszk, lélegeztetőgép, hónapok az intenzíven. Amikor karácsonykor hazaengedték, még hosszú út állt előtte a gyógyulás felé. Akkor még nem sejtette, hogy mennyire. Mintha mindaz, amin addig keresztülment, nem lett volna elég: januárban stroke-ot kapott.

Minden otthonban helyet kaphat a komposztos kuka – A biohulladék szervezett elszállítása hamarosan valóság lehet

Megpucoljuk a sárgarépát, a zöldségzöldet, a karalábét, a krumplit, megfőzzük a húst, bepanírozzuk a rántanivalót, megsütjük a burgonyahasábokat, elkészítjük a salátát – nagyjából így készül a vasárnapi ebéd. A csomagolóanyagokat az egyik szemetesbe tesszük, a csontokat egy másikba, a használt étolajat egy újabb tárolóba. De ezentúl a lebomló hulladéknak is rendszeresíthetünk egy ibriket – nem csak az ökotudatos emberek, nem csak a kerttulajdonosok. Mindenki. A biohulladék elkülönített tárolása és szervezett elszállítása ugyanis hamarosan valóság lehet Magyarországon is.

Öt világrész találkozik egy pici konyhában, és kész a csoda

Pastel de Nata, pastravaria, lavali lubnan, etióp leves – csak néhány fogás a Újabb ötven étel a nagyvilágból című szakácskönyvből. A kötet receptjeit a Pécsi Tudományegyetem ötezer külföldi és 17 ezer magyar diákjának kedvenceiből válogatták. Ahogy a nevéből is következik, ez már a második kiadvány, az elsőben főételek kaptak helyet, a mostaniban levesek, desszertek, saláták. Az egyetem szerint a gasztronómia az egyik útja annak, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a kultúrákat, a 130 országból érkezett külföldi diák számára pedig megerősíti, mennyire fontos a jelenlétük a mediterrán városban. 

Te megtennéd, amit Angelina Jolie? – az örökletes rák szindrómáról beszélgettünk Dr. Bércesi Éva onkológussal

A rákos megbetegedések száma riasztóan növekszik, a különböző daganattípusok adják a vezető halálokok egy jó részét. Ugyanakkor ezek nagyjából egytizede genetikai hajlamhoz vagy hibához kötődik, ami időben kimutatható. A Pécsi Tudományegyetem klinikáján, az Onkogenetikai Tanácsadó és Családszűrő Központjában azokkal a páciensekkel foglalkoznak, akikről bebizonyosodik, hogy rendelkeznek ilyen génnel. Dr. Bércesi Éva klinikai onkológus főorvos asszonnyal beszélgettünk a téma kapcsán.

Jön a nyugat-nílusi láz meg a többi egzotikus betegség? – interjú Dr. Kurucz Kornélia biológussal

Néhány napja kapta fel a hírt a média, miszerint az Országos Vérellátó Szolgálat megtiltotta a véradást két budapesti kerületben és a Szegeden élők számára. Ugyanis az ázsiai tigrisszúnyog, amely egyébként évek óta jelen van hazánkban, ebben az időszakban szokott terjedni és fertőzni, méghozzá a nyugat-nílusi lázat okozó vírussal. Dr. Kurucz Kornélia biológussal, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusával, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársával beszélgettünk a klímaváltozással érkező betegségekről, és arról, hogy van-e okunk félni.

Alattunk a mélység, felettünk a kékség, rajtunk a libabőr – irány Lisszabon és Európa széle

Lisszabon éghajlata mediterrán, de nem olyan, mint Itália vagy mondjuk Dalmácia. Szinte tapinthatóan sűrű, arab és mór ízekkel fűszererezett levegőt szívhatunk itt magunkba, miközben a szűk utcákon zötyögő villamos nyikorgó faszerkezete régi korokba repít. Egy valahavolt elképesztően színes világ tárul elénk, hiszen a portugál gyarmatbirodalom magába szippantotta Afrika, Dél-Amerika, Ázsia jelentős részét. A szembejövő, egyenes tartású büszke férfiak ma is Vasco da Gama alakját villantják fel. Életem egyik legcsodásabb három napját töltöttem el.

Aki a tudatába zárt emberrel is kommunikál – Horváth Sándor logopédussal beszélgettünk

A tizenhat éves Danóka hazaért az iskolából, azt mondta az anyukájának, nagyon fáradt, lepihenne. Mivel sok leckéje volt, kérte, hogy hat óra körül keltse fel, akkor majd nekiáll tanulni. A tanulást már nem tudta elkezdeni, mert nem tudták felébreszteni. Súlyos agyvérzést kapott. A kórházban több órán keresztül műtötték, de így is komoly tünetei maradtak vissza. Mindez tíz éve történt, azóta több helyen kezelték és ma is folyamatosan rehabilitálják. Közben leérettségizett, most egyetemre készül. Filmbe illő, ma is nehéz útján Horváth Sándor gyógypedagógus, logopédus kísérte és kíséri, aki több mint kétezer afáziás beteggel foglalkozott az elmúlt évtizedek során. Hihetetlen hivatástudata, számos tapasztalata, töretlen lelkesedése és gyógyulásba vetett hite tartja a pályán dacára a nyugdíjas kornak.

Megtörtént a lehetetlen, és filmen is jól néz ki: ilyennek láttuk a Gran Turismót

Megtörtént eseményeket dolgoz fel a Gran Turismo című, kétórás, lebilincselő film. Csodás versenyautók, dübörgő motorok, lélegzetelállító előzések, manőverek követik egymást, amiket látva izgulunk, mi lesz azzal a fiúval, aki közülünk való. Annyira, de annyira szorítunk, hogy valóra váljanak az álmai, hogy muszáj észrevenni: ez a film nemcsak róla, rólunk is szól.

Tényleg létezik vitaminraktárunk, amit feltölthetünk? – Dietetikust kérdeztünk az ideális nyár végi, őszi ételválasztásról

Nyár, indián nyár, napsütés, andalgós séták a balzsamos estében, friss, hersegő zöldségekből készült saláták, ropogós gyümölcsök a tányéron. Ezek a szezonális szuper ételek, vagy mondhatnánk, szuperételek segítenek, hogy felkészüljünk a hűvös őszi és a hideg téli időszakra, amikor sem a nap, sem a friss, vitamindús ételek nem adnak már annyi energiát. De valóban fel tudjuk tölteni a „raktárakat”? És ha igen, mivel? Melyik étel milyen tápanyagokat tartalmaz, és miben segíti a szervezetünk működését? Az ételünk valóban lehet az orvosságunk? Erről kérdeztük a szakembert.

Már követem az oldalt

X