Vuhanról a legtöbben a koronavírus-járvány kapcsán hallottunk először. Pedig Kína hetedik legnagyobb városa sokkal több ennél. Hupej, vagyis „Az ezer tó” tartományának fővárosa a Jangce és a Han folyók torkolatában fekszik és 13 millióan lakják. Rengeteg felhőkarcolójával és metróhálózatával mára egy nyüzsgő, vibráló világvárossá vált. És ott van a világ egyik legnagyobb színháza is, ahol egy zenés, táncos, cirkuszi elemekkel fűszerezett, Cirque de Soleil típusú látványos show-műsorral szórakoztatják a közönséget. Ennek a színháznak a zenei vezetője, házi komponistája egy pécsi srác, aki egyszerűen imádja a zenét. Keresztes Zoltán zeneszerzővel arról beszélgettünk, hogyan jut el valaki a szórakoztatóipar zenei csúcsára Magyarországról.

Maga a megtestesült elegancia, még úgy is, hogy mindenkor energikus, pörög. Közel 80 éves, nyugodtan ülhetne a babérjain, mégsem teszi. Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas, Érdemes Művész, táncművész, koreográfus, egyetemi tanár, a Pécsi Balett alapítója, a Halhatatlanok Társulatának tagja. Több mint hat évtizede van a pályán, mára nemcsak táncosként ismerjük: könyvet írt, rendezett, színészkedett, sőt még jelmezeket is tervezett. A szakma minden részét kipróbálta, és azt mondja, készen áll mindarra, ami még rá vár. Mostanában is számos projektre csábul el, szerepel a 30Y klipjében, divatfotózásra megy a Vogue magazinhoz, aktív szerepet vállal a Varrj maszkot kampányban. Mondanom sem kell: alig ért rá az interjúra.

A Hajdú-Bihar megyei Tedejen, a falu legszélső házában, a természet közelségében nőtt fel. Gerald Durrell nyomdokain járt, már kisgyerekkorában beszippantotta a természet, középiskolásként  magával ragadta a természetfotózás, a National Geographic-ban jelentek meg képei, David Attenborough-val a tiszavirágzásról forgatott. Már egészen fiatalon címzetes egyetemi tanár lett, aztán a biológiától nem elszakadva új utakra lépett. Ma a kommunikációban találja meg a sikereit, a nyilvánosság előtti beszédre tanítja hallgatóit. Szentpéteri L. Józseffel, vagy ahogy nemzetközi színtéren ismerik, Joe Petersburgerrel beszélgettünk.

Arról gyakran hallottunk az elmúlt egy év során, hogy egy étterem bajban van. Azt is megszoktuk, hogy a jó emberek összeállnak és segítenek, sok vendég, többet és többször rendel, hogy kedvenc vendéglátóhelye megmaradjon. Az már meglepőbb, ha a határon túlról érkezik a segítség, pláne, ha egészen távolról, a kenguruk földjéről. Az pedig, hogy egy vendéglátós ezt az összeget nem a saját üzlete megmentésére fordítja, szinte egyedülálló. Nos, valami ilyesmi történt az óbudai Gléda étterem esetében.

Szemsérülés, lázgörcs, mérgezés, gázolás – ezek a sérülések, balesetek ijesztően hangzanak, különösen akkor, ha gyerekekkel történnek. Fontos, hogy baj esetén a kicsik a lehető legjobb és leggyorsabb ellátást kapják. Őket szolgálja a Magyar Gyermekmentő Alapítvány, akik 15 éve dolgoznak a gyermekekért. A másfél évtizedről, munkáról, elhivatottságról az alapítvány szakmai igazgatójával, Gesztes Évával beszélgettünk.

Új év, új élet, új tervek, új fogadalmak. Ilyenkor sokan a bakancslista mellett a fogyókúrára is gondos terveket dolgoznak ki, hiszen a mérleg és a centiméter ilyenkor többet mutat a kelleténél. Elő hát a csodamódszerekkel, ki mire vágyik: keto, paleo, 90 napos, tojásdiéta, kávédiéta, szűztea-diéta, testkontroll, súlykontroll, szétválasztós, kalóriaszámlálós... egyszóval irány a gyors és látványos csodadiéták világa. De vajon van igazán hosszú távú, sikeres, egészséges fogyókúra? Ismerőseink körében kutakodtunk.  

Mikor hívjunk mentőt? Milyen vitaminokat szedjünk? És hogyan érdemes kúrálni magunkat? A szakértő válasza.

Szinte nincs olyan ember – legalábbis aki kicsit is jártas a művészetek világában –, aki ne ismerné Victor Vasarely, Breuer Marcell, Zsolnay Vilmos, Martyn Ferenc vagy Keserű Ilona nevét, ha képző- vagy iparművészetről beszélünk. Azt azonban talán már kevesebben tudják, hogy valamennyien Pécsről indultak. 

Idén ti jöttök vagy mi megyünk? Ki ül a mama mellé? Milyen értékű ajándékot vegyünk? Ha apád balhézik, én hazamegyek. Ha anyád megint leszólja a sültet, én nem tudom, mit csinálok… Mi lesz, ha megint berúg a Józsi? Boldog békeidők karácsony előtti beszélgetései. Bár ez lenne a legnagyobb gondunk idén karácsonykor. Ezek a kérdések biztosan nem merülnek fel. Helyettük a menjek, ne menjek? Jönnek, nem jönnek? Az utcán, a kertben, a lakásban? Maszkban, teszttel? Félnem kell a szeretteimtől? Ki lehet bírni egy karácsonyt találkozás nélkül? S vajon érdemes? És ha igen, hogyan? Ezek a 2020-as év nagy kihívásai. És szinte mindenki bizonytalan.

2020 igencsak kivitt a komfortzónámból, a terveim sorra hiúsultak meg a Covid-érában, ez pedig – gondos tervezőként – sokszor komoly fejtörést okozott. Meg kellett tanulnom türelmesnek és megengedőnek lenni. Ezekben a helyzetekben az  segített, hogy volt hova visszanyúlni, volt honnan erőt meríteni. Idővel összeállt bennem, hogy tíz dologért különösen hálás lehetek.

Ha rosszul leszel az utcán vagy egy üzletben, és hirtelen megáll a szíved, a statisztikák szerint legalább 5 embernek kell a közeledben lenni ahhoz, hogy valaki megpróbáljon segíteni rajtad. Ha még nagyobb a szerencséd, lesz köztük olyasvalaki, aki képes segíteni rajtad, így a túlélési esélyeid jóval magasabbak. A kérdés létfontosságú, hiszen ma Magyarországon minden egyes órában legalább két ember hal meg szívmegállásban. Erre a problémára kínál megoldást a Kids Save Lives in Hungary szervezet, amely két éve azon dolgozik, hogy akár már egy óvodás is képes legyen életet menteni. Erről beszélgettünk a szervezet „motorjával”, Bánfai Bálint mentőtiszttel, egyetemi oktatóval.

Ma az egyetemi padokat koptató diákok legalább fele nő, és a tudományos életben is komoly szerepet játszanak. Ilyenek a pécsi „virológuslányok” is, akik az idei évben elnyerték a Nők Magyarországért díjat. Riportunk Pécsről.