A szilveszter hagyományosan a partikról, a zenéről, a táncról, a fergeteges mulatságról szól. Vannak azonban, akik szívesen szerveznek otthoni beszélgetős, társasjátékos bulit, amibe belefér egy-egy jó film is. És azoknak, akik szűk családi körben búcsúztatják az óévet, lehet, hogy jól jön az ezerszer ismételt és elcsépelt tévéműsorok helyett egy-egy igazán jó alkotás. Ha pedig az ezekben kibontakozó történeteknek még némi köze is van a szilveszterhez, az sem baj. Összegyűjtöttünk hát egy kis csokrot a szilveszteri, vagy szilveszterhez laza szállal kapcsolódó filmekből azok számára, akik szívesen eveznének át 2025-be egy jó történet hajóján.

Columbo, Derrick, Horatio Caine – életünket végigkísérik a híres nyomozók, akik a tévé képernyőjén, üldözik a bűnözőket, mindent megoldanak, a bűnöst elkapják, közben pedig olyan karakteresek és karizmatikusak – esetenként viccesek –, hogy soha nem feledjük őket. 

„Ma van a Dédapám születésének évfordulója – ő a példaképem. Bár már 1985-ben meghalt, mégis annyira szeretem és tisztelem, mintha ismertem volna. Ma rajtam van egykori nyakkendője, karórája, kalapja. Itt vagyok, az üzletben, ahol dolgozott, ránézek az órára, amire ő is ránézett 60 éve.” A megható megemlékezést egy mindössze 20 éves fiatalember írta. A legifjabbik Remes Ferenc ma abban az üzletben dolgozik órásként, amelyben egykor a dédpapa szerelte az időmérő eszközöket. Ismerjük meg a Remes órásdinasztia történetét, amely Monarchián, korszakokon ívelt át, s amelynek értékeit ma is hűen őrzi a család legifjabb tagja!

November utolsó csütörtökje az egyik legnagyobb ünnep az Egyesült Államokban. Sokat hallunk az amerikai filmekben a Hálaadásról. A családtagok felkerekednek, és összegyűlnek az ünnepi asztalnál, hogy együtt tölthessék az év egyik legforgalmasabb napját és közösen ünnepelhessenek. A szépen megterített asztalról természetesen nem hiányozhat a pulyka. Visszatérő kép, hogy a nagy család körbeüli az asztalt, ahol hatalmas sült pulyka, kenyér töltelék, burgonya, áfonyaszósz és sütőtökös vagy almás pite gőzölög.

C-vitamin, katódsugárzás, a belső fül kutatása, kolloid oldatok, radioaktív izotópok – mi köti össze e néhány fogalmat? A Nobel-díj. Méghozzá azok a Nobel-díjak, amelyeket magyar, magyar származású vagy magukat magyarnak valló tudósok nyertek el. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy mi, magyarok valójában hány érmet vallhatunk magunkénak, mindenesetre a sokat méltatott és dicsért magyar elme győzelmét ünnepelhetjük valamennyi díjazott teljesítményében. Álljunk meg egy pillanatra a Nobel-díj alapításának napján, és gondoljunk büszkén azokra, akik tudásukkal hozzátettek az egyetemes tudomány fejlődéséhez!

Az építészet történetében a stílusok, formák folyamatos változáson mentek keresztül az évszázadok során, lenyűgöző az az út, melyet végigjárva korszakokon átívelően megismerhetjük elődeink világnézetét, gondolkodás- és életmódját. Ahogyan a stílusok, az építményekhez használt építőanyagok is folyamatosan megújultak az évszázadok során. Az, hogy a fényt milyen módon és milyen mértékben használták fel az építészeti alkotásokban, szintén koronként változott, de az iparosodás és az üveg használata fókuszba helyezte, mintegy negyedik dimenziót adott az építészetnek. A közelmúlt pedig elhozta az egyik leginkább innovatív találmányt, az üvegbetont, amely esztétikaileg és funkcionálisan is forradalmasította az építészetet. A Feltalálók napja alkalmából Losonczi Áronnal, az üvegbeton feltalálójával beszélgettünk.

„Ifjúsági irodalmat írt, pedig utálta, divatlapot szerkesztett, habár egész életében egyetlen divatos ruhája sem volt. Csodás recepteket és menüket alkotott, miközben egy tojásrántottát sem tudott megsütni” – ezt írta Szabóné Nogáll Jankáról nekrológjában családi jó barátja, dr. Kadosa Marcell. De milyen is volt valójában a ma 100 éve elhunyt író, újságíró, szerkesztő, akit a Petőfi Társaság tagjává választott és Szabó Endre költő, műfordító feleségeként élte felnőtt élete mindennapjait és akinek írásain semmi sem látszik abból a küzdelemből, amit megharcolt? Korabeli újságok, cikkek, visszaemlékezések nyomán egy nehézségekkel tarkított, izgalmas életpálya bontakozik ki előttünk.

A gyógynövényekről először valószínűleg a gyógyteák, gyógyhatású készítmények, illóolajok jutnak eszünkbe és nem a tudomány. Pedig a gyógynövényekkel kapcsolatos vizsgálatokra, felmérésekre, kísérletekre alapozott fejlesztések komoly tudományos alappal bírnak. A Magyar Tudomány Napja alkalmából arról beszélgettünk dr. Horváth Györgyivel, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának docensével, az egyetem Farmakognóziai Intézetének igazgatójával, hogy hogyan készülnek azok a gyógynövény alapú készítmények, teák, olajok, étrendkiegészítők, amelyeket bátran fogyaszthatunk, hogyan tudjuk eldönteni, milyen készítményt vásároljunk, aminek a hatásában valóban megbízhatunk.

Sokan imádják a padlizsánt, mások inkább ne is halljanak róla. Némelyek – bár rajongásig szeretik – csak egy-két receptet ismernek, akik viszont nem szeretik, azoknak is van most egy jó hírem: rengeteg féle módon lehet elkészíteni a törökparadicsomot. Próbálják ki, biztos, hogy legalább egy ízleni fog!

Természetes megoldást jelenthet a parlagfű ellen, hogy hazánkban egyre jobban terjed a parlagfű-olajosbogár, jelenleg ugyanis ez a rovar az allergén növény egyik legfontosabb természetes ellensége. A parlagfűszezon milliók életét keseríti az őszi időszakban, így nem véletlen, hogy keresik azokat a megoldásokat, amelyek hathatós segítséget nyújthatnak. Vajon tényleg valódi segítséget nyújthat egy apró bogárka? Sár József entomológussal beszélgettünk a témáról.

Öregedésgátló, gyulladáscsökkentő, támogatja az immunrendszert, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, tele van B- és C-vitaminnal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal, polifenolokkal. Magas rosttartalmával karbantartja az emésztőrendszert. És mindemellett isteni finom. Olyannyira egészséges, hogy régen szőlőkúrát tartottak a téli időszak előtt három héten át, ezzel mintegy felturbózva a szervezetet a téli vitaminhiányos időszakra.

Lekvárok, befőttek, gyümölcslevek, paradicsomlé, savanyúságok, lecsó – befőttes üvegek százai pihennek egy mároki kamra polcain arra várva, hogy házias ételek kiegészítői, kísérői legyenek. A kajszilekvár a császármorzsát emeli magasabb szintre, a svéd uborka a rántott hús kísérőjeként mutatkozik be, a paradicsomlé a róla elnevezett levesben landol – és még hosszan sorolhatnánk. Wenczler Józsefné Kati 52 éve ment férjhez, azóta maga tölti fel a saját kamráját. Az alapokat kislányként tanulta, de ma már a saját szájíze szerint teszi el a zöldségeket, gyümölcsöket.