Hűsit, frissít, gyógyít – 2024 gyógynövénye a borsmenta
A szósztól a limonádéig, a fogkrémtől a hűsítő fájdalomcsillapító krémig, a szopogatós cukorkától a mentateáig – a borsmentának számos felhasználási módját ismerjük. De vajon tudjuk-e, hogy kellemes ízén, hűsítő hatásán kívül mi mindenre is jó? A kérdés megválaszolására kiváló apropó, hogy a 2024-ben a borsmentát (mentha piperita) az év gyógynövényének választották.
A magyar királyi koronázótemplomtól a felhőkarcolókig – Pozsony megér egy „misét”
Pécstől ötórányi kényelmes – két kávézással tagolt és színesített – autóút során juthatunk el Magyarország régi fővárosába. Pozsony, vagy más néven Bratislava felé haladva különleges szorítás lesz úrrá az utazó szívén, hiszen mégiscsak itt koronázták évszázadokon át a magyar királyokat, és a törökdúlás idején itt ülésezett a magyar országgyűlés. Arról nem is beszélve, hogy 1923-ban innét települt át Pécsre az Erzsébet Tudományegyetem, amelynek falai közt szerezte diplomáját e sorok írója, sőt manapság e falak között dolgozik. Szóval az alaphangulat adott. Szubjektív élménybeszámoló következik.
Egy nagyvonalú polihisztor, akinek felfedezése világhírűvé tette a Zsolnay nevet – 180 éve született Wartha Vince, az eozin atyja
1908-ban járunk, az olaszországi Faenzában, egy izgalmas kiállításon. A település a fajansz, azaz az égetett kerámia névadója, múzeumában a világ minden részéről láthatók kerámiák. A tárlaton talán a legnagyobb feltünést a Zsolnay eozin kerámiák keltették, amelyek Európában és a világ számos részén ismertté tették a család és a gyár nevét. Wartha Vince vegyésznek, a magyar kémiai technológiai oktatás úttörőjének nevéhez fűződik e különleges technika feltalálása – a magyar polihisztor 1844-ben ezen a napon született, Fiuméban.
Tollaskígyó isten ajándéka, amit Madame du Barry ámbrával ízesített – a csokoládé világnapján ismerjük meg történetét is!
Ki ne emlékezne Lasse Hallström emblematikus filmjére, a Juliette Binoche főszereplésével készült Csokoládéra, amely szinte piedesztálra emeli ezt az édes-krémes mennyei csodát, hiszen valamennyi szereplő életét megváltoztatja pusztán azáltal, hogy megkóstolják. Mennyei íz, lágy krémes textúra, földöntúli élvezet – ezt az élményt éljük meg, ha egy-egy falat kiváló csokoládé kerül a szánkba, legyen szó akár – Gombóc Artúr után szabadon – töltött vagy töltetlen, gömbölyű vagy lapos, lyukas, keserű vagy édes, kockányi, vagy óriás tábla, belga ropogós, olvadós, Boci, netán Tibi csokiról. Hernan Cortes spanyol konkvisztádor egészen biztosan meglepődne, ha tudná, milyen lavinát indított el akkor, amikor egy kevés kakaóbabot tett a hajója csomagterébe. A csokoládé világnapján induljunk el azon a képzeletbeli úton, amelyen keresztül ez a mennyei édesség a mi asztalunkra is eljuthatott.
„Rőzsét, rőzsét, adjanak rőzsét! Ha nem adnak rőzsét, elvisszük a tőkét!” – Szent Iván éji hagyományok
Ha azt mondod, szerelem, azt mondom, tűzugrás. Ha azt mondod, varázslatok éjszakája, azt mondom, szent ünnep. Ha azt mondod, Keresztelő Szent János, azt mondom, Szent Iván. A nyári napforduló előtt néhány nappal tüzek gyúlnak, régi hagyományok kelnek életre, a hosszú nappalt és a rövid éjszakát, a fény eljövetelét ünnepeljük. De hogy valójában miről is szól ez a tüzes-mágikus éjszaka, hogyan lett a pogány rituáléból keresztény ünnep, miért Iván és nem János, s vajon hogyan él tovább a hagyomány, arról Burján István néprajzkutatóval beszélgettünk.
Járj úgy, mint a skandinávok! – Minden, amit tudnod kell a nordic walkingról
Megmozgatja az izmokat, égeti a zsírt, megszüntetheti a váll és a nyak merevségét, növeli a tüdőkapacitást, jót tesz a keringési rendszernek, segít oldani a stresszt és a csökkenti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát is. Még hosszan sorolhatnánk a nordic walking életminőség javító hatásait, de ami talán a legfontosabb, hogy bármilyen életkorban elkezdhető, nem baj, ha évek óta semmit sem mozogtunk, ez a fajta sporttevékenység nagyon könnyen elsajátítható. Amatőr nordic walkingossal és a sport szakértőjével beszélgettünk tapasztalataikról.
A Bauhaus hosszú árnyéka Pécsett – rendhagyó művészettörténeti kalandozás
Pécset valahogy mindig belengte a Bauhaus szellemisége. Nem csoda, hiszen a Walter Gropius nevével fémjelzett formatervező iskolához kapcsolódott többek között Forbát Alfréd és Molnár Farkas építész, valamint a világhírűvé vált Breuer Marcell építész-dizájner is. Mindhárman Pécsről származnak, így talán nem is meglepő, hogy a várost a magyar Bauhaus bölcsőjeként is szokták emlegetni.
Egy pohár tej: tiszta fej? – Tények és tévhitek a nemzetközi tejnapon
Gyerekkoromban mindennap ittunk legalább egy pohár tejet, de inkább kettőt vagy hármat. A reggeli kakaót imádtam, az óvodában pótkávéval főzött tejeskávét kaptunk tízóraira, és anyukám hitt abban, hogy ha lefekvés előtt megiszunk egy pohár tejet, akkor jobban alszunk. Akkoriban még léteztek a tejivók, ahol mindenféle tejes italt lehetett kapni és csatos, visszaváltható üvegben vettük a fehér italt. A tévéreklámban pedig folyamatosan mantrázták: Nem lehet megunni, ez az, amit nem lehet megunni. Aki valaha látta ezt a tejreklámot, annak a fülében cseng a dallama.
Másokért élni és meghalni – Boldog Salkaházi Sára élete és vértanúsága
„2006. április 28-án kitörő örömmel fogadtuk a hírt: a Szentatya aznap délelőtt aláírta Salkaházi Sára testvér boldoggá avatásának dekrétumát. Ez azt jelenti, hogy az Egyház oltárra emelte, a boldogok sorában tiszteli azt a Salkaházi Sára szociális testvért, aki szerény, hűséges szociális szolgálat, értékes újságírói, írói, kulturális munka után 1944-ben, a legnehezebb utolsó hónapokban rejtegetett üldözött zsidókat Budapesten az általa vezetett otthonban” – írja egy helyütt Erdő Péter bíboros. 125 éve ezen a napon született boldog Salkaházi Sára.
„Ez a kapcsolat csak 10-12 évre adatik meg, ezt sajnos el kell fogadni” – egy vakvezető kutya gazdájának vallomása
Társak, segítők, kollégák, életüket egyetlen ember szolgálatának rendelik alá: ők a vakvezető kutyák. Ezek a speciálisan kiképzett állatok a nap 24 órájában azért dolgoznak, hogy a látássérült gazdájuk életét könnyebbé tegyék. Munkájuk olyannyira értékes, hogy világnapjuk is van, amit minden évben április 27-én ünneplünk. Ez alkalomból arra voltunk kíváncsiak, milyen az élet egy négylábú segítővel, hogyan telnek a mindennapok és hogy mi, látók hogyan tudunk segíteni. Nagy Anikó pécsi pszichológia szakos hallgatóval beszélgettünk.
