Ha azt mondod, szerelem, azt mondom, tűzugrás. Ha azt mondod, varázslatok éjszakája, azt mondom, szent ünnep. Ha azt mondod, Keresztelő Szent János, azt mondom, Szent Iván. A nyári napforduló előtt néhány nappal tüzek gyúlnak, régi hagyományok kelnek életre, a hosszú nappalt és a rövid éjszakát, a fény eljövetelét ünnepeljük. De hogy valójában miről is szól ez a tüzes-mágikus éjszaka, hogyan lett a pogány rituáléból keresztény ünnep, miért Iván és nem János, s vajon hogyan él tovább a hagyomány, arról Burján István néprajzkutatóval beszélgettünk.

Megmozgatja az izmokat, égeti a zsírt, megszüntetheti a váll és a nyak merevségét, növeli a tüdőkapacitást, jót tesz a keringési rendszernek, segít oldani a stresszt és a csökkenti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát is. Még hosszan sorolhatnánk a nordic walking életminőség javító hatásait, de ami talán a legfontosabb, hogy bármilyen életkorban elkezdhető, nem baj, ha évek óta semmit sem mozogtunk, ez a fajta sporttevékenység nagyon könnyen elsajátítható. Amatőr nordic walkingossal és a sport szakértőjével beszélgettünk tapasztalataikról.

Pécset valahogy mindig belengte a Bauhaus szellemisége. Nem csoda, hiszen a Walter Gropius nevével fémjelzett formatervező iskolához kapcsolódott többek között Forbát Alfréd és Molnár Farkas építész, valamint a világhírűvé vált Breuer Marcell építész-dizájner is. Mindhárman Pécsről származnak, így talán nem is meglepő, hogy a várost a magyar Bauhaus bölcsőjeként is szokták emlegetni.

Gyerekkoromban mindennap ittunk legalább egy pohár tejet, de inkább kettőt vagy hármat. A reggeli kakaót imádtam, az óvodában pótkávéval főzött tejeskávét kaptunk tízóraira, és anyukám hitt abban, hogy ha lefekvés előtt megiszunk egy pohár tejet, akkor jobban alszunk. Akkoriban még léteztek a tejivók, ahol mindenféle tejes italt lehetett kapni és csatos, visszaváltható üvegben vettük a fehér italt. A tévéreklámban pedig folyamatosan mantrázták: Nem lehet megunni, ez az, amit nem lehet megunni. Aki valaha látta ezt a tejreklámot, annak a fülében cseng a dallama.

„2006. április 28-án kitörő örömmel fogadtuk a hírt: a Szentatya aznap délelőtt aláírta Salkaházi Sára testvér boldoggá avatásának dekrétumát. Ez azt jelenti, hogy az Egyház oltárra emelte, a boldogok sorában tiszteli azt a Salkaházi Sára szociális testvért, aki szerény, hűséges szociális szolgálat, értékes újságírói, írói, kulturális munka után 1944-ben, a legnehezebb utolsó hónapokban rejtegetett üldözött zsidókat Budapesten az általa vezetett otthonban” – írja egy helyütt Erdő Péter bíboros. 125 éve ezen a napon született boldog Salkaházi Sára.

Társak, segítők, kollégák, életüket egyetlen ember szolgálatának rendelik alá: ők a vakvezető kutyák. Ezek a speciálisan kiképzett állatok a nap 24 órájában azért dolgoznak, hogy a látássérült gazdájuk életét könnyebbé tegyék. Munkájuk olyannyira értékes, hogy világnapjuk is van, amit minden évben április 27-én ünneplünk. Ez alkalomból arra voltunk kíváncsiak, milyen az élet egy négylábú segítővel, hogyan telnek a mindennapok és hogy mi, látók hogyan tudunk segíteni. Nagy Anikó pécsi pszichológia szakos hallgatóval beszélgettünk.

A magyar nyelvben egyazon szót használjuk az édenkertre és egyik kedvenc zöldségünkre, amiről időközben kiderült, hogy valójában gyümölcs. Talán nem véletlen, hogy a paradicsom valami földöntúli, csodás dologra utal. A magam részéről egyszerűen imádom, minden formában, legyen az szigetvári, vagy mórahalmi, mártás, aszalvány vagy saláta. Nem csoda, hogy amikor a Husztóti Paradicsomfesztiválon összetalálkoztam Csendes Ildikóval, aki több mint ezerféle paradicsomot termeszt, mindent tudni akartam ezekről az isteni gyümölcsökről.

Folyamatosan megy az egyeztetés családi és baráti körben ezekben a napokban arról, hogy a húsvéti asztal fogásait miként érdemes elkészíteni. Mindenkinek van egy jól bevált praktikája. Ezért annak jártam utána, hogy hogyan csinálják a profik. Te is a levében hagyod kihűlni a sonkát? Aztán a tojást is abban főzöd meg? És mit iszunk a báránysült mellé? Továbbá lehet-e kékfrankossal koccintani? – ezt is eláruljuk.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc női szereplőire gondolva elsősorban Szendrey Júlia, Laborfalvy Róza, Leőwey Klára és Teleki Blanka jut eszünkbe, azonban jóval több hölgy vett részt a magyar történelem egyik legfontosabb eseménysorozatában. Az ő életüket, tevékenységüket kutatja Gulyás Adrienn történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója – beszélgetésünkben nemcsak azokról esik szó, akik valóban szolgáltak a forradalom hadszínterein, de olyan nevek is felmerülnek, akiket tévesen sorolnak a szabadságharc női hősei közé.

Templomi csodák.

A nőnap apropóján számot vetettem azzal, vajon a csillagok milyen együttállása, a történelem, a gazdaság, a filozófia, a gondolkodás mennyi árnyalata kellett ahhoz, hogy a nők helyzete változzon, életük élhetőbb legyen. Schadt Mária szociológussal, nőtörténet kutatóval beszélgettünk arról, hogyan és miért is van nőnap és hogyan kapcsolódik a női emancipáció történetéhez.

Forró, fűszeres, szenvedélyes. Művészien tálalt sültek, szószok, szaftos cubano szendvics, latin zenei aláfestéssel – ki ne emlékezne A séf című filmre, Carl Casper séf zajos bukására és arra, hogyan valósította meg végül régi álmát, hogy egy büfékocsival végigjárja Amerikát. Közben a roadmovie-ban végig szólt a vérforraló zene, és a romantika kedvéért fiával és volt feleségével is alakulgat a kezdetben zavaros kapcsolat. Ennyi spoiler épp elég: Jon Favreau, aki rendezőként és főszereplőként is jegyzi a filmet, gondoskodik az izgalmakról. A séf nálam benne van a gasztrofilmek TOP 10-es listájában.