„Óriási nap volt, 2022. október 3-a, reggel. Nagyon izgatott voltam, hiszen hosszú hónapok felkészülése után először ülhettem a konzolba éles szituációban. Két konzolsebész, egy asszisztens, egy altatóorvos, egy altató asszisztens, egy műtősnő és egy műtősfiú, meg a beteg: ennyien voltunk a műtőben. A pácienst elaltatták, a robotkarokba behelyezték az eszközöket és elindult az első pécsi robotsebészeti műtét. Epehólyagot távolítottunk el. A másik konzolsebész régi jó barátom volt, Dr. Varga Gábor, aki Németországban már több éve operál robottal, így tudtam, ha elakadok, pillanatok alatt át tudja venni az irányítást. Soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor a sikeres műtét után együtt örült a csapat.”

Kevesen tudják, de már több évtizede használja az orvostudomány az úgynevezett neuropacemakert: bizonyos agyi területek stimulálásával ugyanis csökkentenő a remegés, így a Parkinson-kór is kezelhető. A betegek enélkül idővel elveszítenék a munkaképességüket, kerekesszékbe is kerülhetnek, ez a módszer azonban évtizedekkel elhalasztja a tünetek súlyosbodását. Ráadásul még sok lehetőséget rejt magában: a kutatások szerint idővel a depressziót, a kómát, az agressziót is gyógyíthatjuk így egy bizonyos mértékig. Közben a technológia is fejlődött: az agyi stimuláció beállításait az orvos távolról is elvégezheti, ami viszont felvet néhány biztonsági és erkölcsi kérdést. Minderről dr. Kovács Norberttel, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettesével beszélgettünk.

2019 szilveszterén éjfélkor, amikor meghallgattuk a Himnuszt, összekoccantak a pezsgőspoharak, boldog új évet kívántunk egymásnak és őszintén hittük, hogy minden jobb lesz, mint volt. Aztán 2020 elhozta a Covidot, a karantént, a teljesen új világot. Reménykedtünk, aztán két karanténos év után most a háború vet árnyékot a szilveszteri mulatságra. Az árak az égbe szöktek, minden egyre bizonytalanabbnak tűnik. Jön a hírdömping, van benzin, nincs benzin, zúdulnak ránk a hírek. Hogy is kívánjunk így boldog új évet?

Ötvenéves lett az ország szépfiúja, illetve az a férfi, aki színészként sorra játszotta a szépfiúkat, holott magát sosem tartotta annak. Az idő múlásáról, a májbajos srác-szerepekről és a kedvenc verséről beszélgettünk vele.

„Az előjátékkal hogy állsz? – Szerintem túlértékelik. Kifejezetten túlértékelik – Máris az egyik legérdekesebb lány lett belőled, akivel valaha találkoztam.” Aki látta a Holiday című filmet, az nem felejti el ezt a párbeszédet Graham és Amanda között. Ekkor még nem tudjuk, hogy Graham a nőfaló álarca mögött egy érzékeny férfi rejtőzik, aki nem véletlenül titkolja, hogy két gyereket nevel özvegyként. A Holiday című 2006-os romkomban egyszerűen nem tudtunk nem odalenni Jude Lawért. És ez a jóképű, ezerarcú sármőr idén átlépi a bűvös 50-et. A jeles évforduló alkalmából nézzük meg, ki is ez a színész, mi a titka, és mi az, amit eddig még nem tudtunk róla.

Minden évben ellenállok a karácsonyi varázsnak, amíg csak lehet. Engem nem érdekel, hogy már novemberben csábítanak a kirakatok, nem vagyok hajlandó impulzus-vásárlóként mindent alárendelni egy lassan, de biztosan érkező dátumnak. Aztán jön egy pillanat, amikor George Michael bársonyos hangján belebúgja a fülembe, hogy tavaly is volt karácsony… és akkor végem van. Elkezd velem száguldani a karácsony-vonat. És ilyenkor jöhetnek a karácsonyi filmek.

Néhány napja körbejártam a várost. Ajándékkönyvet kerestem egy barátomnak. Annyira örültem, hogy sikerült beszereznem, hogy gyorsan vettem egy másikat magamnak is. Aztán megvettem egy speciális párnát, ami jól tartja a derekamat az autóban. Majd beugrottam egy nagyáruházba, ahol fedőt kerestem a kedvenc serpenyőmre. Itt nem kaptam, de gyorsan vettem egy pizsamát – jól nézett ki, jó árban volt és különben is szükségem van rá. Végül egy hipermarketben megleltem a szupermenő és szuperdrága fedőt is, emellé már csak egy palack bor és néhány extra fűszer került a kosárba. A shopping-túra végén, amikor beültem az autóba, azon gondolkodtam, hogy vajon mennyire vagyok impulzusvásárló. Ezt a kérdést az tette különösen aktuálissá, hogy éppen egy trendkutatóval készültem találkozni. El is döntöttem, hogy megkérdezem tőle, vajon mit is jelent az impulzusvásárlás, és gond-e, ha mi magunk is impulzusvásárlók vagyunk.

„Én vízbemártva, mint valami brokkoli, vagy cukorborsó fogok úszni... az Óceánban. Ami szabad és végtelen. Amennyit bírok. De egy kilométert biztosan” – olvasható egy adománygyűjtő felhívásában. Ez a cikk arról az emberről szól, aki mindezt közzétette. Róla és a munkájáról: nem ismerek mást, aki ennyire komoly hivatást űzne ennyire könnyedén. Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus, pszichoterapeutával beszélgettem függőségről, terápiáról, a család szerepéről.

7 perc alatt futott fel Hollandia legmagasabb épületébe, a rotterdami Wilhelmina mólón található épület 44. emeletére a leggyorsabb magyar tűzoltó. Az ezüstérmes Windischmann Dávid amerikai, spanyol és brazil kollégáit is maga mögé utasította, a rendőrök és tűzoltók világversenyén 70 ország 15 ezer versenyzője vett részt, különböző egyéni és csapatszámokban.

Nehéz hónapok vannak a hátam mögött, és bár azt hiszem, racionálisan mérve mindent megtettem, amit meg lehetett tenni édesanyám gyógyulásáért, most még egy lépéssel tovább mentem: fogadalmat tettem, aminek lehet, hogy semmi értelme. De én hiszek benne, és a pszichológia szerint éppen ezért lehet, nem is baj, hogy így döntöttem.

Képzeljünk el egy csodás, buja trópusi kertet. Lépjünk be! Egy virágoktól illatozó ösvényen 4-5 méter magas fák közt visz az utunk, a fák törzsén színpompás orchideák sziporkáznak. Zölden harsognak a bokrok, virágtenger látványa kápráztat el. Futónövények és csodás lugas viszi a tekintetet egyre tovább, egészen a függőkertekig, amelyek öt emelet magasba törnek. 60 féle faj és mintegy 22 ezer tő található itt, a függőfalban 8 ezer növény varázsolja el azokat, akik ide betérnek. Merthogy ez a csodakert létezik. Valójában egy óriási park bevásárlóközponttal, éttermekkel, egy úszó sziget. Óceánjárók parkjait építi Turós László növénytermesztő mérnök, akivel az extrém körülmények között is virágzó összeállításokról, kísérletezésről, hajózásról beszélgettünk.

„Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány, hogy jön egy királyfi tán, hófehér paripán..” Ideális esetben egy nő életében egyszer csak megjelenik az ideális férfi, a férfi életében az ideális nő, aztán jön az ásó-kapa-nagyharang, szerelem, házasság, gyerek, boldogan élünk, míg meg nem halunk. Mindez a modernitásban úgy nézne ki, hogy jártunkban-keltünkben a könyvtárban, szórakozóhelyen, boltban belefutunk álmaink netovábbjába, és egy pillanat alatt eldől a sorsunk. Ehhez képest… jössz-mész, és még a baltás gyilkossal se futsz össze, nemhogy az igazival. Sokan döntenek tehát az online társkeresés mellett. Cikkünk második részében a tapasztalok alapján összeszedtük, mire érdemes figyelni, mit utálnak „a másik oldalon”.