„Itt dolgozni olyan, mint egy társkereső cégnél” – útmutató az ingatlanbizniszhez

Közgazdász és fodrász munkakörök után lett ingatlanÁSZ Bogáthy Eszter, aki hat éve dolgozik ingatlanosként Pécsett. Sokféle otthonban járt már, és sokakat segített új lakáshoz – állítólag az a szakma legjobb része. Mint megtudom, ezen a területen fontos, hogy az ember képzett legyen gazdaságilag is, marketing szempontból is, ezért is jött jól, hogy Eszter mindkét szakmában dolgozott korábban.

 Fotó: Teicher Mónika

„Kívülről sokan egyszerűnek gondolják az ingatlanosok életét, mondván, hogy csak mutogatnak egy kicsit, és utána bezsebelik az irtó sok pénzt. Viszont ez az összeg csak vevőként, eladóként tűnik soknak, akkor is csak addig, amíg nem ismerjük, mennyi rejtett költséget kell megfizetni az irodáknak, hogy fenntarthassák azt a hálózatot, aminek munkáját (eladóként és vevőként is) élvezhetjük. Egyébként egy jó ingatlanost elsődlegesen nem a profit hajt, hanem a vágy, hogy az ügyfél megtalálja az új otthonát” – vallja Eszter, aki szerint érezni lehet, ha valaki csak a pénzért dolgozik, és az ilyen jelenlét rendszerint vissza is üt. Az ingatlanok eladása és megvásárlása is szenzitív, nagy döntés, laikusként olyan emberre van ilyenkor szükségünk magunk mellett, aki valóban segít, nemcsak a maga érdekeit nézi. Vagyis ha azt érezzük, az ingatlanos túl sok, nyugodtan keressünk mást: egy jó szakmabeli megélhetése nem egyetlen lakás eladásán múlik, nem is kell úgy viselkedjen, mintha azon múlna.

Nem falakat, négyzetmétereket, hanem otthonokat közvetítek – ez Eszter hitvallása a szakmájával kapcsolatban. „Ezt komolyan gondolom, mert minden lakásnak, otthonnak megvan a következő gazdája, és nem lehet lelketlenül csak a paramétereit nézni. Meg kell találni azt, aki jól érzi magát az adott helyen, otthon van benne”.

Mire figyel egy ingatlanos?

A szakmabeli legelső kérdése egy eladó felé, hogy valóban felkészült-e a költözésre, majd tisztázzák, miért szeretné eladni az otthonát, hova szeretne költözni, lesz-e rá elég pénze. Utána átbeszélik, milyen hiteleket vagy támogatásokat tud igénybe venni, vagyis, hogy kijön-e a matek. Ezután, ha reálisnak tűnik a költözés, Eszter is megnézi az ingatlant, és felméri a fotózás előtt, mit érdemes tenni, hogy az otthon minél eladhatóbb legyen.

„Előfordul, hogy amikor először kimegyek, nincs elég jó illat a lakásban, rendetlenség fogad, és tele van a hely a tulajdonos csip-csup dolgaival. Ebből jól látszik, hogy az eladó még nem készült fel a költözésre. Az eladásra kínált lakásban a lehető legkevesebb személyes dolog legyen elöl, rendezett legyen, hogy aki megnézi, minél könnyebben el tudja képzelni, hogy már ő lakik ott. Másrészt ne süssünk-főzzünk rántotthúst, rántottát, pörköltet, mielőtt jön valaki lakásnézőbe, inkább kávét főzzünk és sütit süssünk, hogy finom illat legyen” – sorolja az alapokat Eszter. Hozzáteszi: amikor elhatározzuk, hogy valamit eladunk, akkor azon már nagy dolgokat ne csináljunk, ne álljunk neki a tetőfelújításnak, a szigetelésnek, azt majd csinálja meg az új tulaj, a festést is csak akkor javasolt, ha nagyon vad szín van a falakon, és van indíttatás a megbízóban a változtatásra.

A fehér tiszta szín, és jobban mutat, mint bármi más – ha hezitálnánk festés előtt, válasszuk azt!

A fotók mellett ugyanolyan fontos a lakást bemutató szöveg: a cél minden esetben az, hogy az ingatlant eladható árucikként töltsük fel az adatbázisba. Ehhez pedig nem elég a sablonszöveg, ami semmitmondó és lelketlen, de a túlcizellált, madárcsicsergős érzelmi cunami sem szerencsés. A kettő között kell megtalálni az arany középutat, vagyis a szövegben legyen egyediség, de minden fontos paramétert is tartalmazzon, és legyen benne valamilyen „húzódolog”.

Mennyit áruljunk el a lakásról?

Alapvetés, hogy tisztességes eladásnál minden pozitív és minden negatív dolgot is mondjon el a lakásról a tulajdonos, ne zsákbamacskát áruljon. Már csak azért is, hogy utólag ne kelljen pereskedni. Fontos, hogy ezeket az információkat hogyan lehet úgy tálalni, hogy szalonképes legyen, de igaz maradjon a bemutatás – ebben sokat segíthet az ingatlanosok nyelvezete, tapasztalata.

„Sokszor mondom a tulajnak, hogy ő inkább hallgasson, én mutatom meg a lakást, és hogyha konkrét kérdése van az illetőnek, csak akkor válaszoljon rá. Fel kell készíteni, hogyan fog zajlani a folyamat. Komfortosabbá kell tenni az egész helyzetet, mert ha élmény az eladónak és a vevőnek is, akkor hamarabb lesz belőle biznisz, mint ha kényelmetlenül érzik magukat. A vevői oldalt is fel kell készíteni: nem szapuljuk az ingatlant, nem kérdezünk bizalmas dolgokat, nem állunk neki alkudozni, mint a piacon” – magyarázza Eszter.

Honnan tudom, melyik az igazi?

Mindenkihez más ingatlan passzol jobban. Van, akinek inkább egy sorház, másnak egy kertkapcsolatos társasház való. Eszter szerint fontos, hogy az ingatlanos minél többet beszélgessen az ügyféllel, megismerje az igényeit – akár azokat is, amelyeket nem fogalmaz meg, vagy amelyekben lehet, téved magáról. Gyakori, hogy egy család vidéki kisházba vágyik a belváros után, de elképzelhető, hogy nem mérik fel a váltás súlyát. Egy jó ingatlanos ilyenkor nem feltétlenül hajtja őket, inkább mérlegelésre biztat. 

A szakmabeli szerint

egy vevőnek legalább öt szempontot kell figyelembe vennie. Ha ebből legalább négy stimmel, csak akkor menjünk ingatlant nézni,

mert lehet, azt az ötödiket kompenzálja egy olyan új tényező, amire korábban nem gondoltunk. Hogy mi ez az öt szempont, mindig egyéni, de ha valakinek nincs elképzelése, mik lehetnek ezek, az ingatlanos tud segíteni.

Trendek az ingatlanpiacon

Mostanában jól mennek az ingatlanok? Keresik a kislakásokat? Télen tényleg kevesebben adnak-vesznek? Napjainkban ezek a kérdések foglalkoztatják az érdeklődőket. Eszter némelyik hiedelmet erősíti, de van, amit cáfol.

„Jelenleg sajnos bizonytalan, nehéz piacot élünk, ez a vevői oldalról csapódik le leginkább, mert az emberek nem tudják eldönteni, hogy érdemes-e most venni, vagy jobb várni, hogy alakul az élet. Ilyenkor általában kivárnak kicsit és ha kialakul a világ rendje, akkor állnak neki a lakáscserének. A kínálat megvan, de a vevők nehezen indulnak meg. Persze vannak olyan élethelyzetek, amik determinálják a költözést; házasság, gyermekszületés, és sajnos a halálesetek is hozhatnak változást. Van tehát mozgás, de kevesebb a vevő. Emellett a rezsiköltségek emelkedése miatt azt gondolnánk, hogy a vevők kizárólag a kislakásokat keresik.

Vannak persze, akik elkezdtek praktikusabban gondolkodni, de valójában a lakásvásárlás érzelmi döntés.

Ugyanakkor nem érezzük, hogy a nagy házaknak leáldozott volna, több nagy házat adtam el ezalatt a fél év alatt is, bár nem lenne indokolt, mégis van rá igény. Aki nagyot szeretne, az most is nagyot szeretne. A másik oldalról pedig továbbra is azt tapasztalom, hogy akárkihez megyek, rendszerint kérdezi, mennyit ér a lakás. Ezt a hozzáállást szeretem, mert szerintem fontos, hogy tudjuk, mennyit ér, amiben lakunk, mert mégiscsak a legnagyobb vagyontárgyunk az az otthonunk” – szögezi le Eszter.