Igen kis termetű növény: a csipkéslevelű palástfű néha alig éri el a tíz centiméteres magasságot, és az eddig ismert rekordméretű példány is csak 20 centiméter körül mozgott. Jól felismerhető hosszú szőrözöttségéről és selymes fényéről. Tőlevelei nyitott alapi öböllel rendelkeznek, vese alakúak és a sugárnak maximum a negyedéig karéjosak. A karéjok szélesek, laposak, gyakran levágottak. Alsó szárleveleinek nyele rövidebb a lemeznél, a felsők pedig gyakran ülők. Részvirágzatai sokszor kissé szőrösek, de a vacokkehely mindig kopasz, csészelevelei pedig széles-tojásdadok.
Mészkerülő, hegyvidéki fajként ismert, és a nedves élőhelyek lakójaként: mocsárréteken, hegyi kaszálókon és magaskórós társulásokban vetheti meg gyökerét. Idehaza a Zemplénből írták le, de Közép-Délkelet Európában több helyen is megtalálható.
A szakemberek szerint az egyik legellentmondásosabb szakirodalmú taxon, aminek pontos megismerése további kutatásokat igényel. Több hazai rokonát ismerjük, ezektől elsősorban sekély levélkaréjai különböztetik meg. Az elmúlt években egyre többször találni hullámoslevelű palástfüvet (Alchemilla subcrenata) is hazánkban, ami ugyanúgy növeszthet sekélyen karéjos tőleveleket, de ezeknek alapi öble zárt, kerekdedek és kevésbé szőrösek.
Ha jobban utánajárunk a botanikai feljegyzéseknek, akkor találunk beszámolókat a Mátrában fellelt állományáról is: „csak egy pontról (Bőgős-rét) ismert a hazánkban nagyon ritka csipkéslevelű palástfű” – írják a Mátra Tájvédelmi Körzet növényvilágának bemutatásában.
Füzérszerű, zöldessárga virágait augusztusig, de adott esetben még szeptemberben is lehetőségünk adódik megfigyelni. Önmegtermékenyülő fajta, és a benne található cseranyagoknak köszönhetően még pozitív élettani hatással is rendelkezik. A palástfüveket gyakorta használták a népgyógyászatban gyulladások és vérzések csillapítására, továbbá hittek összehúzó és antibakteriális hatásaikban is. Gyakori összetevője volt a gyomor- és bélgyulladás, a hasmenés és a gyulladásos bőrproblémák kezelésében bevetett gyógynövénykeverékeknek is.
Ritkasága és védettsége miatt azonban csak etnobotanikai érdekesség: a csipkéslevelű palástfű gyűjtése nem engedélyezett.
Egy keresőtúrát azonban mindenképpen megér felkeresése, hiszen mindig nagy élmény egy-egy ritkaságot élőben is megcsodálni. Kis termete miatt legyünk nagyon körültekintőek, nehogy véletlen taposással kárt okozzunk benne!
Nyitókép: 123RF
