Néhány éve furcsa dolgokra lettünk figyelmesek a kert végében, ahol a Benta patak igyekszik a Duna felé. Egyre több feltorlódott ág, érdekes gödrök és mélyedések. Aztán szemtanúja voltam annak, amikor hatalmas robajjal egy nyárfa a túlpartról beledőlt a mederbe. Akkor kezdtünk el utánajárni, hogy mi történhetett, ki garázdálkodik a környéken, amikor már az almafáink kérgét is kóstolgatta „valaki”, vöröses kéreg-nyomokat hagyva maga után.
Legnagyobb rágcsálónk: a hód
Ez pedig nem volt más, mint a hód. Az eurázsiai vagy közönséges hód az egyik legnagyobb rágcsálónk. Meglepően nagy, akár 30-40 kg-ot is elér, tehát ha szembetalálkoznék vele, biztosan nem tudnám szó nélkül hagyni! Partfalba ásott üregekben él, de negyed órát is el tud tölteni a víz alatt, levegővétel nélkül. Rágóizmai és koponyacsontjai különösen erősek, vastartalmú, hatalmas metszőfogait használja arra, hogy megrágjon mindent. Munkájának jellegzetes bizonyítéka a v-alakban bevágott fatörzs, olyan, mintha ceruzahegyezővel két oldalról kihegyezték volna a fát. Tudományosan rágja el, amikor a fa kidől, akkor pontosan oda esik, ahol szükség van rá a vízben a hódgát elkészítéséhez.
Prémje, pézsmája, húsa értékes volt
A XIX. század végéig vadászták értékes prémjéért és bűzmirigyeinek váladékáért, a hódpézsmáért. Az ivarmirigyeiből származó sűrű, barnás, intenzív illatú kenőcsszerű váladékot a kozmetikai ipar és gyógyászat használta előszeretettel, vaníliára hajazó aromája miatt. Az Egyesült Államokban természetes aromaanyagként volt jelen az élelmiszeriparban. Egyes vidékeken húsát is előszeretettel fogyasztották.
A hód majdnem kihalt, jelenleg védettséget élvez
100 éve annyira megcsappant a hódpopuláció, hogy ma védettséget élvez. Mivel természetes ellensége a farkas és a medve, ezért vígan éldegél, és olyannyira elszaporodott, hogy megjelent a Dunán kívül a kisebb folyókban, patakokban, a fővárosban is. Szaporasága, a gyors állománynövekedés miatt lehet, hogy a jövőben bevonják a hódot is a vadgazdálkodásba. Károkozása sokaknak bosszúság, aláássa az árvízvédelmi töltéseket, kidönti a fákat, tehát úgy tűnik, a hód jelenleg káros a környezetre. A hód nem az általa épített gátakban lakik, ezek a partfalba ásott üregeinek bejáratait védik, zárják el a külvilágtól. Egy hódcsalád akár 8-10 méretes üreget is ás magának, amelyekkel rontják az árvízvédelmi gátak stabilitását, és ahogyan nálunk is, egyre nagyobb területet szakítanak le a kertekből, amelyekkel átalakítják a medret és környezetét.
Legyél te is hódhívő!
A napokban egy különleges film látott napvilágot a Youtube csatornán. Kriska György, az ELTE Biológiai Intézet docensének új dokumentumfilmje, a „Legyél te is hódhívő!” lenyűgöző, és egyben gondolatébresztő módon mutatja be Európa legnagyobb rágcsálójának eddig nem ismert világát. A film látványos víz alatti felvételeken keresztül tárja elénk, hogyan alakulnak ki a hódmocsarak, amelyekben gazdag növényvilág, ritka hal- és madárfajok találnak otthonra. Megérthetjük, hogy az ember által létrehozott, kietlen területet hogyan tették a hódok élettől duzzadóvá néhány év alatt.
Nem is kell a példákért messzire menni, hiszen a filmet Budapest területén, a Dunánál, a Palotai-szigeten, a Rákospalotai lápnál és Káposztásmegyer közelében a forgatták, ahol nagy számú hódsereg él. A filmből megtudhatjuk, hogy a gyakran kártevőként emlegetett hód valójában ökológiai szuperhős: igazi ökoszisztéma‑mérnök, aki gátjaival és váraival komplett élőhelyeket hoz létre.
A hódok tevékenysége azonban nem csak a természetvédelem szempontjából fontos
A hódvárak építésével növelik a terület vízmegtartó-képességét, lassítják a víz elfolyását, ezzel enyhítik az aszályokat és a villámárvizek kialakulását. A hódvárak, a törzsekből, ágakból, fűcsomókból, növényi részekből épült torlaszok a modern szennyvíztisztítók biológiai folyamataihoz hasonlóan járulnak hozzá az ökológiai egyensúly kialakításához.
A városi környezetben élő hódok ékes bizonyítékai annak, hogy ha békén hagyjuk őket, az ember közelében, a sűrűn beépített területen is hozzájárulhatnak egy élhetőbb ökológiai egyensúly kialakulásához. Ám nagy kérdés, hogy amíg bizonyos helyeken a hód jelenléte nagyon örvendetes, kedvező folyamatokat indít el, más helyeken azonban problémák sorát veti fel. A film nem csak káprázatos vízalatti felvételeken mutatja be a számunkra rejtett élővilágot, nyíltan beszél az ember-hód konfliktusokról, és bemutat néhány olyan, ésszerű megoldást is, amellyel a békés egymás mellett élés biztosított lehet.
Miután megnéztem a filmet, némileg árnyaltabban tekintettem a patakba dőlt kerítésre, a vashálóval védett fáinkra, a szinte mozdulatlan víztükörre. Azt hiszem, a hódok példája az egyik a sok közül, amikor az élővilág mélyebb megismerése, az összefüggések megértése elvezet oda, hogy ne kivont karddal essünk neki annak, aki számunkra kellemetlenséget okozott, hanem meglássuk benne azt, hogyan szolgálhatja a távolabbi jövőnket, a túlélésünket ezen a bolygón. A hód nem probléma, hanem megoldás, mondja Kriska György, a film készítője.
Fotók: 123rf
10 őshonos virág, amit idén tavasszal muszáj becsempészned a kertedbe!
A divathullámok bekebelezik természetes környezetünket
