28 éves voltam, amikor az egész életemet gyökeresen megváltoztattam. A tudatalattimban már ott munkált, hogy új utakra szeretnék lépni, de a hétköznapok sodortak magukkal. Feszített a kimondatlan, megmagyarázhatatlan érzés, hogy nem vagyok a helyemen. Mit tehet ilyenkor az ember lánya? Többször elsétál egy szalon előtt, aztán egyszer bemerészkedik, háromszor visszalép, végül csináltat egy tetoválást. Ma sem tudom, miért döntöttem így, de sosem bántam meg. Valahányszor ránézek, mindig eszembe juttatja, hogy az erő velem van, és ha valamit igazán szeretnék, végül – így vagy úgy – megvalósul.

Egy szőlősbirtokon sétálgatva, a katonás rendben sorjázó tőkéket látva vagy egy borospohárba beleszagolva az utolsó dolog, ami eszünkbe jut, a tudomány és a kutatás. Pedig ahhoz, hogy kiváló borokat ihassunk, bizony a szőlészeti-borászati szakembereknek nagyon sok köze van. E tudomány fellegvárába, a Pécsett található Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben nyertünk most bepillantást, ahol egy Európa-szerte elismert génbankon dolgoznak több évtizede. Riportunk. 

Rekkenő hőség, roppanó mézédes szőlőszemek, a nap szinte harapja a vállamat, a metszőolló mélyedést váj a hüvelyk és a mutatóujjam bőrébe, szinte kigördülnek a dallamok a számból: érik a szőlő, hajlik a vessző… Éneklek, addig sem kell dolgozni...

Az akadálymentesítés nem kegy, hanem alapvetés. Minimum elvárás a XXI. században, hogy a fogyatékossággal élők, a látás- és hallássérültek, a kerekesszékesek, az értelmi sérültek az élet valamennyi területén hozzáférhessenek a szolgáltatásokhoz. Egyes régiók ezen a téren jobban állnak, mint mások: nálunk Baranyában például a People First Egyesület – Pécs szervezete ösztönzi a fejlődést. Riportunk.

Tegyük a kezünket a szívünkre: a legtöbb lány arról álmodik, hogy egyszer hófehér menyasszonyi ruhában sétál az oltár elé. Ezekben a pillanatokban az ara és a vőlegény is megérdemli, hogy mindent megkapjon, amire vágyik, és ehhez nagy segítség lehet, ha valaki más, egy igazi szakértő viseli a szervezés, lebonyolítás terheit. Régen vőfély, ma ceremóniamesterek dolgoznak ebből a célból – de hogy mit adnak és mit vesznek el tőlünk a hagyományok, nehéz rögtön átlátni. Megkerestünk hát egy hozzáértőt, Váncsodi József ceremóniamestert, aki kétszáz esküvővel a háta mögött egyértelművé tette: van élet a vőfélyek mellett, és a vőfélyeken túl is!

Nagyjából a tinédzser koromtól kezdődően folyamatos életmódváltásban voltam, különböző fogyókúrákat és tornákat próbáltam tini Bridget Jonesként, hasonló eredménnyel. Hol Sydney Rome tornájára, Esztergályos Cecília magyar hangjára ugrándoztam, hol heti 30 tojást ettem a híres tojásdiéta ajánlása alapján. Szóval mindig is foglalkoztatott a változás, változtatás lehetősége. Nem csoda, hogy azonnal felkeltette az érdeklődésemet az a férfi, aki nemcsak hogy életmódot váltott, de még követőket is szerzett ezzel magának, akik fűnek-fának (például nekem) dicsérik őt. Megkerestem hát, hogy meséljen a nagy titokról!

Misztikus ereje van számunkra a holnapoknak, az új kezdeteknek. Holnaptól nem vacsorázom, hétfőtől nem dohányzom, az új évben többet sportolok, kevesebbet panaszkodom, sikeresebb leszek. Jellemzően újrakezdős dátum szeptember elseje is, hiszen a nyár után az új tanévvel új remények, vágyak fogalmazódnak meg, lendületet nyerünk az induláshoz. Az idei szeptember azonban egy sajátos iskolaévet követően indul, és egyelőre nem tudni, hogyan is alakul. Csak remélni lehet a legjobbat, de fel kell készülni a legrosszabbra is, a sokat emlegetett második hullámra. És kétségtelen: ez az év mindenképpen más, mint az eddigiek, így az új helyzetben újfajta megküzdési stratégiára van szükségünk.

Kovászosuborka-leves, paradicsomos olajos ponty, kacsamell paradicsomos káposztával – néhány emblematikus és közkedvelt étel a balatonszemesi Kistücsök konyhájából. A csaknem három évtizede működő étterem vezérelve a szezonalitás és a regionalitás, lenyűgöző konyhájuk azonban már évek óta az ország minden tájáról vonzza a vendégeket. Az étterem séfjével, Jahni Lászlóval alapanyagokról, étlapról, hitvallásról beszélgettünk.

Ízek, illatok, fények, hangulatok – hónapok vagy évek múltán is szívesen idézzük fel egy-egy felejthetetlen élményünket, amikor elkápráztattak egy tányér valódi ízkavalkáddal és a hozzáillő borral. Ilyen emléket adhat a megújított, vagány, ugyanakkor otthonos Mandula Étterem Villányban, amit korábbi vendégeik egyszerűen „csúcshelyként” aposztrofáltak.

Leanderek, szökőkutak, fügefák, teraszok, Janus Pannonius, mediterrán hangulat, és még mennyi minden!

Seth Godin marketing-guru szerint a 21. században nem a termékeket, szolgáltatásokat veszik meg az emberek, hanem a hozzájuk kapcsolódó történeteket. Ha ez igaz, akkor ebben a tekintetben - is - dobogós helyen áll az Almalomb Kulináris Kitérő, hiszen itt nemcsak a termék, a sztori is erős és hiteles. A régi malomból kialakított vendéglátóhely egy család 7 generációra visszanyúló történetét hordozza. Ásványi Rita, a tulajdonos arról mesélt, mi hozta vissza az Óperencián túlról, hogy megvalósítsa álmait. 

Sosem felejtem el, mennyit hezitáltam, milyen virágból álljon az esküvői csokrom. Nem akartam tucatvirágokat, szerettem volna, ha igazán emlékezetes lesz a csokor. Végül a flamingó mellett döntöttem és igazán elegáns és egyedi lett a végeredmény. A virágot azóta is szeretem, ajándékba adni, kapni. Nincs esküvő, ballagás, névnap, születésnap, randi virág nélkül. De hogy honnét érkeznek hozzánk ezek a csodák, mi történik a kulisszák mögött, azt eddig sűrű homály fedte... Interjú.