Glied Viktort már gyerekkorától érdekelte az állat- és környezetvédelem, szívesen járta a természetet, részt vett zöld akciókban és más kampányokban. Csaknem két évtizede, amikor először merült fel a Pécsi Tudományegyetemen a Zöld Egyetem gondolata, kisebb-nagyobb megszakításokkal hivatásszerűen foglalkozik azzal, hogy zöldebb, fenntarthatóbb jövőt hozzunk létre. Ez a téma húsbavágó, hiszen egyre többen élünk a Földön, egyre nagyobbak az igényeink, növekszik a fogyasztásunk. Manapság a társadalmi megítélés is ahhoz kapcsolódik, hogy mennyit fogyasztunk, milyen autóval járunk, milyen ruhát és ékszert hordunk, vagy hova megyünk nyaralni. Ezt a közösségi média felerősíti, de hamis képet kapunk, hiszen ez a túlfogyasztás biztosan nem fenntartható. Szükséges lenne a gondolkodásmódunk megváltoztatása, a tudatosabb és mérsékeltebb fogyasztás.

Valóban indokolt a klímaszorongás, őt magát sem kerüli el, de nem kell azt gondolni, hogy egyéni szinten nincs mit tenni. Néhány egyszerű lépéssel mi magunk is sokat tehetünk bolygónk jövőjéért. Beszélgetésünkben sorra vettük azokat a lehetőségeket, amelyek rendelkezésünkre állnak, kezdve a szinte már unalomig ismert szelektív hulladékgyűjtéssel és a műanyag palackok visszaváltásával, folytatva a maradékmentéssel, a greenwashinggal, a fenntartható fejlődésben gondolkodó közösségek építésével.

 Glied Viktor

Mindenki más eszközökhöz nyúlhat, attól függően, hogy városban, vagy vidéki településen él, hangsúlyozza Glied Viktor, és mindjárt kezdi is sorolni a konkrét példákat. Falun, vagy családi házas környezetben automatikus például a szelektív hulladékgyűjtés, hiszen a maradék ment régebben az állatoknak, de például az esővíz begyűjtése, az öntözés vagy a kávézacc felhasználása a konyhakertben, ezek lényegében régóta használatos eszközök. A városban is van mit tenni. A szelektív hulladékgyűjtés kézenfekvő, szinte minden környéken találunk ilyen kukákat.

A közlekedésben is vannak fantáziadús lehetőségek. Kiváló ötlet, hogy ne egyedül használjunk egy autót, hanem közösségi kapcsolatteremtés útján, alkalmazások segítségével szervezzünk például telekocsit. És persze ott van a roller, a bicikli, vagy a tömegközlekedés. És bármennyire meglepő, azzal is klímatudatosabbak leszünk, ha a boltban megnézzük, hogy amit ennénk, abban mennyi cukor van, milyen adalékanyagokat tartalmaz, sőt, továbbmehetünk, szükségünk van-e egyáltalán arra az adott árucikkre. „Ez a pénztárcánknak is jó, az életminőségnek is jót tesz, ráadásul az életszínvonalunkat is tudjuk azzal emelni, hogy tényleg csak azt vesszük meg, amire szükségünk van. Az is nagyon fontos, hogy hol vásárolunk. Vannak most már közösségi terek, közösségi piacok, kosárközösségek, ahol olyan zöldséget, gyümölcsöt tudunk venni, amiben kevesebb (vagy semennyi) rovarölő vagy vegyszer található.

Nagyon hatékony eszköz a maradékmentés. Milliárdokban mérhető az az ételmennyiség, amit kidobunk. Jó lenne, ha minél több maradékot felhasználnánk. Még a neves brit séf, Jamie Oliver is ráállt arra, hogy mit készíthetünk maradékokból. Mondhatni, menő lett az ételmentés.

Amit nem tudunk megenni, azt inkább adjuk oda valakinek. Vannak olyan maradékmentő applikációk, amelyekkel például este 6 után olcsóbban tudunk vásárolni, érdemes ezeket is figyelni. Arról nem is beszélve, hogy figyeljünk oda otthon, ne égessük feleslegesen a villanyt, fogmosás közben ne folyassuk a vizet, de ezeket már mindenki jól tudja. A kulcsszó a tudatosság. Nézzük meg, mi kerül a kosarunkba, mi az az öltözék, amit felveszünk. Nagy divat lett e-kereskedelmi platformokról (pl. Kínából) rendelni, több ilyen cég is van. Az onnét származó termékek összetevőinek egy része mérgező, rákkeltő lehet, tele műanyagokkal, ftaláttal, dioxánnal, kátránnyal, akár ólommal. „Én biztosan nem adnék a gyerekemnek olyan játékot, amiből nyál hatására mérgező anyagok oldódhatnak ki.”

A maradékmentés mellett olyan új fogalom is megjelent, mint a klímavédő táplálkozás. És hogy ez mit is jelent pontosan? Glied Viktor azt mondja, radikálisnak hangzik, de leginkább azzal védenénk a klímát, ha egyáltalán nem ennénk húst. Hogy miért? Mert egyrészt hatalmas a kibocsátása, másrészt a nagyüzemi állattartásból kikerülő állatok húsáról már sokat hallottunk, háztájiból származó baromfi vagy sertéshúshoz pedig viszonylag nehezebb hozzájutni. Ha halat ennénk, akkor is elsősorban tenyésztett áruhoz jutunk hozzá, hiszen a természetes vizeket szinte már teljesen lehalásztuk. Arról pedig horrortörténeteket lehet hallani, hogy például Délkelet-Ázsiában milyen borzalmas körülmények között tenyésztik a pangasiust. És akkor még nem is beszéltünk a halak kiugróan magas higanytartalmáról.

Alapvetően nagyon jó, ha az egyén tudatosabban gondolkodik, és tudatosan vásárol, és valóban tesz lépéseket egy fenntarthatóbb, zöldebb, egészségesebb életmód felé. Mértékkel fogyaszt húst, tudatosabban vásárol. Abban tudunk előrelépni, amire ráhatásunk van, és a vásárlás ezen dolgok egyike.

Ha a helyi termelőtől vesszük meg a zöldséget, gyümölcsöt, a kapirgálós csirkét, akkor – bármennyire is meglepő – sokat tettünk a jövőnkért. Ugyanakkor a szakértő azt is tudatosítja, hogy a klímaváltozásért mi, egyszerű emberek kisebb százalékban vagyunk felelősek, hiszen az nem a mi befolyásolási körünkbe tartozik, hogy milyen anyagokat használnak a légkondinkban, a hűtőnkben, az akkumulátorunkban vagy a ruháinkban. Ezeken főleg a gazdasági, üzleti szféra és a szabályozásért felelős döntéshozók tudnak változtatni. Bár, ahogy a következő példa mutatja, mi is tehetünk az ügy érdekében bizonyos esetekben, mégpedig azzal, hogy mit teszünk a kosarunkba.

A legutóbbi évek „szüleménye” a greenwashing jelensége. Szó szerinti jelentése a zöldre festés, és arról szól, hogy egy cégről, szolgáltatásról vagy termékről azt állítják, hogy környezetbarát, valójában azonban a fenntarthatóság zászlaja alatt egészen egyszerűen átvernek bennünket. Mégpedig olyan módon, hogy azt kommunikálják, hogy a termékeik és szolgáltatásaik egyre zöldebbé, környezetbarátabbá válnak, valójában azonban nem ez történik. És hogy mondjunk néhány példát név nélkül, megemlíthetünk egy üdítőitalokat gyártó céget, amely úgy adja el magát, mintha rendkívül környezetbarát lenne, az Atlanti-óceánban és a Csendes-óceánban viszont hatalmas hulladékszigetek úszkálnak azokból a műanyag palackokból, amelyeken karácsonykor a szeretetet hirdetik. De ott vannak azok a fast fashion cégek, amelyek a legújabb divat szerinti ruhákat árulják. Ma már világviszonylatban ez a műfaj termeli a legnagyobb mennyiségű hulladékot.

Sajnos a zöldre festés könnyen beszippanthat. Ha egy terméken azt látjuk, hogy öko, bio, környezetbarát, és/vagy hozzáadott cukrot nem tartalmaz, mindig legyen hátul egy motoszkáló gondolat, hogy ez most tényleg igaz, vagy a zöldre festés áldozataivá válhatunk. Erre is jól használható tippet ad a szakértő. Elég, ha okosan, tudatosan gondolkodunk és utánanézünk az adott cégnek, a termékeinek, a szolgáltatásainak. Alaposan elolvassuk a címkét és észrevesszük, hogy például a termék valóban nem tartalmaz hozzáadott cukrot, de az alapanyagok között több is van, amiben rengeteg a cukor. Sokszor a zéró termékekkel sem járunk jól, tele vannak mesterséges édesítőszerrel, amelyeknek még mindig nem ismerjük megbízhatóan a hosszú távú hatásait. És ha valamivel, a pénztárcánkkal bizony tudunk szavazni. Ha bojkottálunk egy-egy céget, akkor kénytelenek lesznek változtatni, ahogy azt például a Zara, a Nike és a Shell is megtette annak hatására, hogy több millió ember tudatosan nem náluk költötte el a pénzét.

A zöldítés pozitív példái az úgynevezett zöld fesztiválok. A fesztiválokon koncentráltan több tíz-, vagy többszázezer ember jelenik meg, ez olyan, mintha kisebb városokat hoznánk létre. Hasonlít ahhoz, mint amikor nyáron a Balaton- vagy a tengerparton, a főszezonban megjelenik a rengeteg turista, és a közszolgáltatásokat akkor is biztosítani kell. Ugyanígy néz ki egy fesztivál, koncert, vagy sportrendezvény: néhány napig 30 ezer, 50 ezer, vagy 100 ezer ember számára kell biztosítani a közszolgáltatásokat. Meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést, és fontos, hogy ne műanyag, hanem papír tányért, poharat és szívószálat biztosítsanak. Jó megoldást jelentenek a tokenes, visszaváltható repoharak, amelyeket megvesznek, majd amikor visszaadod, visszaadják a pénzt és nem keletkezik hulladék. Nagyon igaz, hogy az a legjobb hulladék, ami nem keletkezik. A zöld rendezvényekre kiváló példa a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság. Ott óriási csapat dolgozott, szelektív hulladékgyűjtés és egyébként a zöld ellátás biztosítása kapcsán, vagy például azon, hogy ne lehessen petpalackos vizet vagy üdítőt, sört kapni, hanem üvegben vagy tokenes megoldással repohárban szolgálják fel.

Persze egyedül nehéz felvenni a harcot a rohamosan változó környezet és természeti körülmények ellen. Egyedül néha kevésnek érezzük magunkat és könnyen elfogy a lendület. Ha szorongunk, aggódunk, ha gondolatokat, inspirációkat szeretnénk szerezni, akkor biztos, hogy a közösségek tudnak segíteni, mert nem vagyunk egyedül. Ha mi így érzünk, akkor más is így érezhet. A szakember azt mondja, keressük azok társaságát, akik hasonlóan éreznek és gondolkodnak a világ dolgairól. Osszuk meg a problémáinkat és tapasztalatainkat olyan emberekkel, akik hasonló cipőben járnak. Az online térben számos olyan csoporthoz kapcsolódhatunk, amelynek tagjai tapasztalatokkal rendelkeznek és a fenntarthatósággal kapcsolatos valamennyi kérdésünket, kételyünket megoszthatjuk velük. „Ez azért nagyon fontos, mert ha az ember egyedül vívja ezt a szélmalomharcot, akkor nagyon nehéz helyzetben van, és könnyen bekapcsol benne a klímaszorongás. Ha többen próbálják megosztani egymással a jó gyakorlatokat, akkor könnyen kiderülhet, hogy a környezetünkben vannak, akik kiskertben termelnek ezt-azt, és akár a terményeket, akár a praktikákat is megoszthatják egymással (e sorok írója az egyik kollégájától rendszeresen vásárol a kiskertben termelt apró szemű, istenien édes koktélparadicsomot). Sokat tanulhatunk azoktól a fiataloktól, akik igazán radikálisan változtatnak, és megvalósítják a zero plastic, zero waste életmódot és tényleg nullára redukálják a szeméttermelésüket. A legújabb kezdeményezés, a „deep adaptation” (mélyalkalmazkodás) közösség tagjai már a klímaváltozás várható, súlyos következményeire készülnek és az ahhoz való alkalmazkodás alapjait teszik le. Ők már-már a teljes összeomlásra készülnek, ezért radikális, határozott intézkedéseket sürgetnek.

Glied Viktor egyetemi oktatóként úgy látja, hogy a zöldebb jövő alakításában a fiatal generációnak fontos szerepe van/lehet. „Azt szokták mondani, ilyen fancy felütéssel, hogy ők az utolsó generáció, akik úgy látják a Földet, amilyen. Tehát valószínűleg a most élő fiatalok, a 15-20 év körüliek az utolsó olyan generáció, amely tényleg olyannak látja a környezetünket, amilyennek látták az őseink.

Tudjuk, hogy az Atlanti-óceáni főáramlás lassul, megváltozik. Ez azt jelenti, hogy Európa éghajlata teljesen megváltozhat a jövőben, 40-45 fokos nyarakkal és nagyon hideg telekkel, ehhez pedig alkalmazkodni kell. Egyénileg és a rendszerek szintjén is.

Az alkalmazkodás az idősebb generáció számára is fontos, de a fiatalabb generáció még 50-60 évet lehúz drasztikusan megváltozó klimatikus viszonyok között, ahol a szélsőséges időjárási jelenségek sűrűsödni fognak. Mondok egy egyszerű példát, a csapadékmennyiség nem, vagy kevéssé változik. Az eloszlása viszont igen: itt-ott lezúdul, hatalmas mennyiségben, villámgyorsan. Van, hogy néhány óra alatt érkezik egy-két havi csapadék. Jó kérdés, hogy mit lehet ezzel kezdeni, miként lehet ez ellen védekezni és mindezt ésszerűen kezelni? Miközben egyre súlyosabb aszály van. A teljes rendszerátalakításhoz felelősségteljes gondolkodás és alkalmazkodás kéne, amelyhez óriási pénzekre van szükség, de úgy tűnik, nincs más lehetőség. Ez már erre a generációra hárul, és nem nagyon hiszem, hogy a döntéshozók képesek felfogni ezt a dolgot. Senki nem képes átlátni az átalakulás mértékét. Azok, akik előre látják, sokszor hiába mondják. Ne nézz fel, ugye?”

Végezetül a szakember röviden összefoglalja, mit is tehetünk a jövőnkért.

„Próbáljunk meg fenntarthatóbban táplálkozni, együnk kevesebb húst, több zöldséget és gyümölcsöt. A lényeg a kiegyensúlyozott táplálkozás. Emellett fontos odafigyelni, hogy legalább 2-3 liter vizet igyunk naponta. Ne üdítőt, ne cukros löttyöt, mert valóban semmi szükség arra, hogy az ember megegyen naponta 10-15 darab kockacukrot..."

És ha már víz, akkor palackos vagy tisztított?

"Ez fontos kérdés. Alapvetően azt szokták mondani, hogy a csapvíz a létező legjobban ellenőrzött és tesztelt termékünk. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek kivételek, de ha valaki ezt issza Magyarországon, semmi baja nem lesz tőle. Ettől függetlenül azt mondanám, hogy igyunk szűrt csapvizet. Ijesztő, amikor az a hír jön fel, hogy már az emberi agyban, méhben, herékben vagy a kisbabák szervezetében is mikroműanyagot találnak. Ennek a jelenségnek nem ismerjük a hosszú távú hatásait. Próbáljunk meg kevesebbet autózni, többet sétálni vagy bringázni, váltsuk vissza a petpalackot, járjunk a helyi piacra, vegyük a helyi terméket, csatlakozzunk a hasonlóan felelősen gondolkodó közösségekhez. Azt mondják, a környezetvédelem az az ágazat, amelynek soha nincs vége. Kevés nemesebb dolog van annál, minthogy gondoljunk a saját és embertársaink jövőjére.”

Kapcsolódó tartalom

| 2025. szeptember 09

Klasszikus és könnyűzenei művek egyedi átirataival ünnepelt a jubileumi MVM ZENERGIA a Sportarénában (x)

Az MVM tizedik alkalommal rendezte meg az MVM ZENERGIA jótékonysági koncertet, amely idén először a Papp László Budapest Sportarénában kapott helyet. A különleges jubileumi esten több ezer néző előtt csendültek fel klasszikus és könnyűzenei művek újrahangszerelt, szimfonikus átiratai, a négy őselem – tűz, víz, föld és levegő – tematikája mentén. Az esemény célja idén is az volt, hogy a művészeti élmény mellett figyelmet és támogatást nyújtson társadalmi ügyeknek is.