Szuperélelmiszer itthon is terem, az orrod előtt

Egészség

Szuperélelmiszer itthon is terem, az orrod előtt

Mostanában nagyon felkapott lett a „superfood” vagy szuperélelmiszer kifejezés, aminek hallatán valami extra különleges dologra asszociálunk. Némiképp átverés-szagot érzek itt is, magyarázom, miért.

A szuperélelmiszer címke olyan ételeket rejt magában, amelyek a meghatározások szerint „összetételüknél fogva hatékonyabban járulnak hozzá az egészségünkhöz”. Kizárólag természetes formában fordulnak elő, a számunkra nélkülözhetetlen tápanyagokat pedig koncentrált formában tartalmazzák. Magas rosttartalmúak, bővelkednek vitaminokban és ásványi anyagokban, illetve antioxidánsban.

Na bumm, nem lettünk előrébb, látszólag ez a zöldségek és a gyümölcsök nagy részére jellemző. …

Mivel a fogalom nem túl konkrét, a növénytermesztők és a táplálékkiegészítőket gyártók fel is ugrottak a divathullámra: boldog-boldogtalan szuperélelmiszer lett, a legkülönfélébb csodahatásokkal.

Időről-időre előrukkoltak újabb és újabb távol-keleti csodákkal, amelyek az európai emberek számára még ritkaságszámba mentek, így borsos áron el lehetett őket passzolni.

Jött az acai, chia, mungobab, wakame, mindenféle alga, maca gyökér, a tajgagyökér, a garcinia, reishi, az aranygyökér, és még sorolhatnánk… Félreértés ne essék: mindezek gyógyhatású tulajdonságait, táplálkozásbiológiai pozitívumait senki sem becsüli le vagy vonja kétségbe. Viszont!

Elfelejtünk egy nagyon fontos tényt! Miközben tátott szájjal nézzük az importált csodaszereket, nem vesszük észre, hogy a közvetlen környezetünk is telis-tele van superfoodokkal!

Több tucatnyi szuperélelmiszer terem meg közvetlenül kertünkben, vagy szerezhető meg erdeinkből egy-egy gyűjtögető túra során.

Az egészséget nem kell több ezer kilométeren át utaztatni, és nem kell vagyonokat sem költeni rá. A superfood árak töredékéből felszerelhetjük kamránkat, hogy mindannyiunk számára elérhetőek legyenek a kiegyensúlyozott mindennapok.

Az egyik legelső superfood gyártó cég kínálatában ismerős alapanyagokra lelhetünk: pitypang, máriatövis, cickafark, nyír, kasvirág, ligetszépe, fokhagyma, gránátalma, méhpempő – mind idehaza is termeszthető, elérhető alapanyagok. A bogyós gyümölcsök a legismertebb ilyen élelmiszerek: alacsony kalóriatartalom mellett bővelkednek antioxidánsokban, segítik szervezetünket a rákot okozó szabad gyökök elleni küzdelemben. A málna, szamóca, szeder, ribizli, egres és az áfonya mind ide tartoznak. Magyar szuperélelmiszer a homoktövis, a kökény, a csipkebogyó. De ha valaki ritkaságokra vágyik, szépen terem nálunk a berkenye, a füge, van rengeteg naspolya.

A magvak bőséges fehérjeforrások, gazdagok olajokban és rostokban, könnyedén beilleszthetőek az étrendünkbe és ráadásul bővelkednek vitaminokban és ásványi-anyagokban is. A lenmag az Omega-3 és Omega-6 zsírsavak legjobb növényi forrása, káliumban, magnéziumban, foszforban, kalciumban, nyomelemekben, élelmi rostokban bővelkedik, és értékes fehérjéket, B-, A- és E-vitaminokat is tartalmaz. A mandula fontos energia- és tápanyagforrás, rendszeres fogyasztása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A diót a gyerekeknek csemegeként is lehet adni. A kendermag megfelelő arányban tartalmazza a szervezet számára fontos fehérjéket, rostokat, segíti az emésztőrendszer működését, az ideális testsúly beállítását és késlelteti az öregedést.

A teljes értékű gabonafélék tele vannak rostokkal, antioxidánsokkal és vitaminokkal. A kölesnek például jelentős a foszfor-, kalcium-, magnézium-, szilícium- és a vastartalma, és kiváló lúgosító hatású gabonafélénk. A babfélék segítenek csökkenteni a vércukorszintet, megelőzni a cukorbetegséget, és a koleszterinszint csökkentésében is szerephez jutnak. A csicseriborsó gazdag B-vitaminokban, folsavban és karotinban, magas a kalcium-, magnézium-, vas- és cinktartalma. Szelént is magában foglal, ezért jó hatással van a májműködésre, emellett gyulladáscsökkentő hatású.

zöldségek közül megemlíthetjük a céklát, édesburgonyát, sütőtököt, brokkolit, zöldborsót, káposztátvöröshagymát és fokhagymát. Gyümölcsöknél ki ne hagyjuk az almát, meggyet, szőlőt, szilvát, cseresznyét és mindenképpen helyet kell kapnia a listán a máknak, tökmagnak, diónak és a csíráknak is. És a felsorolás közel sem teljes…

Ezek az élelmiszerek valóban segíthetnek feltölteni szervezetünket tápanyagokkal és erősítik az immunrendszerünket. De semmi hókuszpókusz nincs ebben, hiszen ezek a földjeinken, kertünkben megtermő növények. Lehet, hogy szárítva, őrölve, csúcsdesignnal ellátva hozzák forgalomba, de ideje ellenállni a csomagolások és reklámok megtévesztéseinek! Miért lenne szükségünk porrá őrölt diófehérjére, amikor felszedegethetjük a diót a fa alól, kiszáríthatjuk a magot, és egész télen ehetünk belőle? Miért kellene por formájában kanalazni a homoktövist vagy csipkebogyót a joghurtba, amikor magunk is eltehetjük, például fagyasztva, innivalóként vagy aszalva?

Nagyon jól hangzik, hogy ezek a porított szuperségek táplálkozási szakértők által lettek összeállítva, megfelelő arányban tartalmazzák, és a többi, és a többi… maradjunk annyiban, hogy egy megfelelően összeállított étrend, az idejében leszedett és gondosan eltett alapanyagok ugyanazt tudják, töredék áron. Persze nincs azzal semmi gond, ha valaki szeretne kipróbálni ismeretlen ízeket, és benevez egy-egy távol-keleti kincsre. De vagyonokat költeni jól hangzó ígéretekre – véleményem szerint teljesen felesleges.

Ott van például a búzafű. Már olyan fantasztikus prések kaphatók, amelyekkel pillanatok alatt megtölthetünk élettel egy félliteres poharat. A búzafű bővelkedik A-, C- és E-vitaminokban, vasban és kalciumban. 17 féle aminosavat tartalmazhat, ezekből 8 olyan, amit a szervezet magától nem tud előállítani, így érdemes táplálkozással bevinni. Emellett klorofilltartalma is kiemelkedő, és segít az oxidatív stressz elleni védekezésben is. A búzafüvet a párkányon is nevelgethetjük, és frissen fogyaszthatjuk. Kell ennél több?

Értem én, hogy egyszerűbb bekanalazni kettőt egy turmixba, megnyomni egy gombot, és ennyivel elintézni az egészséget. De azért legyen már egy alsó határ… Az azért mégsem helyénvaló, hogy nulla energiabefektetéssel maximum hasznot akarunk elérni. Nemcsak a szépségért kell megküzdeni, hanem az egészségért is, és ez egyre inkább így lesz.

Egyre komolyabb, terhelőbb környezeti hatásoknak vagyunk kitéve, amelyekkel szemben egyre jobban kell erősítenünk immunrendszerünket.

Ne adjuk át magunkat a szintetikus és feldolgozott világnak, mert így nemcsak kiszolgáltatottak leszünk, de hosszú távon érezni fogjuk kevésbé pozitív hatásait is. A friss, hazai, vegyszermentesen termelt, gondosan válogatott és eltett termésnél nincs és nem is kell jobb, a frissen facsart egészség ízét pedig egyetlen por sem tudja pótolni.

Azok számára, akik még mindig a kifogások ládájában keresgélnek, van egy motiváló élményem: pár évvel ezelőtt, amikor a frissen szedett bodzabogyóból készítettem natúr levet, eszembe jutott, hogy a passzírozón felfogott gyümölcshúst ki is száríthatnám, kár lenne a komposztra dobni. Hiszen tele van hasznos tápanyagokkal. Meg is tettem, majd a száraz bodzát durvára daráltam.

Így tettem el télire a bodzát, és egy vasárnap délelőtt, kuglófsütés közben eszembe jutott, mi lenne, ha kipróbálnám a tésztában.

Két evőkanálnyit szórtam egy adaghoz, ami már csak a látványért is megérte: gyönyörű lilára színezte a nyers tésztát. Mire kisült, a lilából fekete lett, egy látványra és illatra is izgalmas ínyencség. Vaníliasodóval tálaltam, a családban pedig mindenki meg volt győződve róla, hogy mákoskuglófot eszik. Hiába bizonygattam, hogy ez valami teljesen más – nem tudtam rávezetni őket. Volt is nagy meglepődés, amikor elárultam, miből készült… Azóta pedig a család egyik kedvenc desszertje lett. És ha éppen nem kuglóf sül, akkor joghurtba kanalazom, teának főzöm, mártásba keverem, mézzel és agyaggal bőrradírként használom – hogy csak a leghétköznapi lehetőségeket említsem. Egy kevés bodzabogyó… némi ráfordított idő és energia… szerteágazó egészség. Ilyen egyszerű!

Szóval válogassunk bátran a közelünkben elérhető alapanyagok közül, és ismerkedjünk meg sokrétű felhasználásukkal! Senki ne ijedjen meg: hamar bele lehet jönni. Ráadásul a növények világa annyira izgalmas, annyira színes, hogy hamar a szerelmesévé válhatunk.

Ajánljuk még:

A bodza őszi arcába bolondultam: ennivaló és dekorreceptek a fekete csodából

Idén különösen korán kezdett érni a bodza. A bodzacserjén bókoló fekete tányérok bogyóit a madarak is szívesen fogyasztják, a nyárvégi forró napsütés hamar megaszalja őket. Így hát nem késlekedhetünk a bogyógyűjtéssel, ha szeretnénk fekete bodzaszörpöt, bodzalekvárt. Sok más lehetőség is van, ahol a bodza gyönyörű színét tudjuk kihasználni. Lássuk!

 

Már követem az oldalt

X