Tanulj meg jól gránátalmát enni! Szinte nincs olyan baj, amire ne lenne gyógyír

Egészség

Tanulj meg jól gránátalmát enni! Szinte nincs olyan baj, amire ne lenne gyógyír

Volt Perzsiának egy különleges kincse, amely a koriander, szőlő, dió és köménymag között elbújva szép lassan beszivárgott a Földközi-tenger térségébe. Mindez több mint 5000 évvel ezelőtt történt. Meghódította Iránt, Pakisztánt, Indiát, és Oroszországot is, fénykorának tollforgatói pedig előszeretettel emlékeztek meg róla híres műveikben: legyen szó a homéroszi himnuszokról vagy a Korán feljegyzéseiről.

Az ókori rómaiak által pun almának nevezett vitaminbomba minden térséget meghódított, ahova csak eljutott. Az olaszok nemcsak fogyasztották, ruhát is színeztek vele, sőt még korábban az ókori kencekeverők egyik kedvenc alapanyaga is volt – már ekkor hittek bőrfiatalító erejében. A római kultúrában Juno-t, a termékenység istennőjét gyakran gránátalmával a kezében ábrázolták, így a gyümölcs a házasság és a termékenység szimbóluma is lett. A menyasszonyok gránátalma virágából font koszorút viseltek, ezzel hozva el a szerelmet és szenvedélyt a közelgő házasságba.

A görögök ünnepi asztalaikat gránátalmával díszítették, ezzel tisztelegtek az istenek előtt, és így csalogatták a házba a bőséget. A gránátalma kultusza több nemzeti ételükben a mai napig fennmaradt, a jó szerencse és jólét biztosítékaként tekintenek rá. Számos kultúrában Ambrosia-ként tisztelik, és szentül hiszik, hogy a halhatatlanság biztosítéka.

De minek köszönheti sikerét, és miért vívott ki magának ilyen kitüntetett szerepet?

Először is rostban gazdag gyümölcs, egyetlen darab gránátalmában körülbelül 3.5 gramm rost található, amely a napi ajánlott bevitel több mint tíz százalékát fedezi. Biztosítja az egészséges emésztést, óv a keringési problémáktól, csökkenti a cukorbetegség kockázatát és védi a szívet. Fogyasztásával nagy mennyiségű antioxidánshoz juthatunk (antociánok, polifenolok, tanninok), ezek pedig megvédik immunrendszerünket a szabadgyököktől – azoktól, amelyek károsítják szervezetünk sejtjeit és komoly betegségeket okozhatnak.

C-vitamin-tartalma sem elhanyagolható: erősíti az immunrendszert, ezért a hidegebb téli hónapokban vagy járványok idején kifejezetten ajánlott napi fogyasztása. Széles spektrumú vitamintartalmának köszönhetően támogatja a legkisebbek növekedésben lévő szervezetét, segíti a testi szövetek regenerációját, erősíti a csontokat, a porcok és a fogak egészségét.

A gyümölcs magjai méregtelenítésre és súlycsökkentő diéták kiegészítőjeként is remekül alkalmazhatóak, a bennük lévő rostoknak köszönhetően javul az emésztésünk, beindulhatnak a zsírégető folyamatok és fokozódik az anyagcserénk. A szakemberek szerint segíthet csökkenteni a koleszterinszintet, a magas vérnyomást, gátolja a vírusos fertőzések kialakulását, és antibakteriális hatással is rendelkezik. Gyorsíthatja a sebgyógyulási folyamatokat, védi a fogínyt, és kiemelkedő K-vitamin-forrásnak tekinthető. Fitokemikáliákban gazdag magjai átfogó védelmező hatással vannak szervezetünkre nézve: rákmegelőző hatást is tulajdonítanak neki, és úgy vélik, hogy a tumorképződést is sikerrel gátolja. Jó hatással van a bélrendszerre, a prosztatára és a vesére is.

Az ősi ayurvédikus orvoslás kultúráját évezredek óta gazdagítja

Fájának kérgét hasmenés, vérhas és paraziták által okozott fertőzés kezelésére alkalmazták, leve pedig hatásos gyógymódnak bizonyult torokfájás esetén. Összehúzó hatása miatt vérzéscsillapításra, tonizálásra és feszesítésre is ajánlják, de aranyeres panaszok esetén is segíthet. Nem ismeretlen szemcseppként való alkalmazása sem, úgy vélik, hogy eredményesen megelőzhető vagy lassítható vele a szürkehályog kialakulása.

Fontos azonban, hogy minden fajtája más és más hatással rendelkezik, ezért gondosan utána kell járnunk, hogy a kezelendő problémára melyik gránátalmatípust ajánlja az ayurvéda tudománya.

Hogyan fogyaszthatjuk?

Ha feltámadt vágyunk az édes íz iránt, akkor a gránátalma remek választás. Amikor felnyílik a gyümölcs, sok-sok apró tokot láthatunk. Megehetjük úgy, ahogy van, vagy kifacsarhatjuk, de akár össze is turmixolhatjuk. Vásárolhatunk kész koncentrátumokat, sűrítményt vagy gránátalmalevet, de joghurthoz vagy müzlihez is adhatjuk. Köretként húsok mellé, levesnek vagy akár rizses vagy tésztás ételekhez is kiváló. 

A gránátalma íze nagyban függ attól, hogy gyümölcsünk mennyire érett: az érettebb példányok leve édeskés, a fiatalabbaké savanyúbb. A benne található tanninoknak köszönhetően ízvilága kifejezetten savas, de sokan ismerhetik például a belőle készült cukrozott, sűrített szirupot, a grenadine-t, amely számos koktél hozzávalója. Iránban ma is felhasználják húsos ételek készítéséhez, például a fesenjān egy gránátalma felhasználásával készült csirkehúsos, rizses fogás. Az indiai piacokon szárított magjai fűszerként is elérhetőek, de csokiba mártott formáit is előszeretettel fogyasztják. Sült hal mellé, kebabhoz való szószként is ismert, a törököknél gránátalma mártással is pácolják a kisütni kívánt húsokat.

Tippünk a gyümölcs előkészítéséhez:

Belső felépítése eltér az általunk ismert gyümölcsökétől. Több tucatnyi maglepellel körülvett magot tartalmaz, ezek a bennük lévő gyümölcshússal és magokkal együtt mind-mind fogyaszthatóak. Az interneten számos praktika kering a helyes tisztítással kapcsolatban, igyekeztem egy gyakorlatban is sikerrel alkalmazható, gyors ötletet hozni:

A gránátalmát helyezzük egy vágódeszkára, majd vágjuk félbe. A fél gránátalmát fektessük tenyerünkre magokkal lefelé, és ujjaink között engedjük át a magokat egy tálba (amennyiben szükséges, felülről ütögessük meg).

Ezzel az óvatos technikával az összes magleplet sértetlenül kinyerhetjük, és felhasználhatjuk salátához, joghurthoz, müzlihez, kásához vagy más finomságokhoz. Ha csak a levet szeretnénk kinyerni, ropogtassuk meg a gyümölcsöt, bontsuk meg és facsarjuk ki a levét.

Ajánljuk még: 

NEM KELL LEMONDANOD A DESSZERTEKRŐL, HA FOGYNI AKARSZ
CUKORBETEGEK CSEMEGÉJE: A LENÉZETT, MAJD FELMAGASZTALT CSICSÓKA, AVAGY A TITOKZATOS
BIZONYÍTOTT TÉNY, HOGY A CSOKI SEGÍTHET GONDOLKODNI – MÉGSEM ÉRDEMES KICSERÉLNI RÁ A