Gyógyító édesség: a ficus carica, avagy a közönséges füge csodája

A 15. század közepén a Bécsi Kódexben már olvashatunk áldásos hatásairól. Termesztési múltja több mint 4000 évre tekint vissza, földrajzilag pedig a Földközi-tenger és Nyugat-Ázsia a kiindulópontja. Melegkedvelő, a mediterrán népeknél az olajfa és a szőlő mellett a harmadik legfontosabb növény. Európába a görög kereskedők hozták be, és terjesztették el széles körben.

Mára a kiskertek gyakori dísznövénye, pedig ennél sokkal többre hivatott: a füge, vagyis a ficus carica.

Fotó: Unsplash / NorWood Themes

Ha visszaemlékszünk a kezdetekre: már Ádám és Éva is a fügefa levelét viselte, az ókori hősök pedig előszeretettel fogyasztották teljesítményük fokozása érdekében.

Már Urukagina sumér király is gyógyhatásai kapcsán említi i.e. 2900-as írásaiban.

Hippokratész hashajtó hatásait emeli ki, és az aszalt termést kelések gyógyítására használja. Melius Juhász Péter 1578-as feljegyzéseiben a tüdő orvosságaként olvashatunk róla, borban főzve és izsóppal keverve pedig a hurutos megbetegedések kiváló ellenszere az ő véleménye szerint.

Fotó: Unsplash / Fernando Andrade

A mai természetgyógyászat vérszegénység elleni, természetes székletürítést segítő hatásait ismeri el, magas A- és C-vitamin, kalcium, nátrium és vastartalmára hívja fel a figyelmet. Frissen fogyasztva sok B-vitamint tartalmaz, vas-, kálium- és magnéziumtartalma sem utolsó. Található még benne pektin, rostanyagok, fehérjék és szerves savak. Kalciumtartalmának köszönhetően erősíti a csontokat, jó hatással van az emésztőrendszer gyulladásaira, a májra, az epére és a légzőszervekre is.

Savtalanítja a vért, erősíti a szívet, élénkíti a szervezetet. Erőt ad a fáradt testnek, segíti a koncentrációt.

Időről-időre megemlékeznek róla, mint gyógyító gyümölcsről, amelyet legjobb frissen fogyasztani, de 40-50 fokon, napon aszalva télire is eltehető. Préselve, koszorúba fűzve pedig kitűnően tárolható.

Fotó: Pixabay / Dx21

Vizes vagy tejes főzetét felső légúti problémák esetén fogyaszthatjuk,

egy hónapos kúrája pedig kitűnően gyógyítja az aranyeres tüneteket. Nem kell mást tennünk, mint minden este 3-4 darab aszalt fügét egy deci vízbe beáztatni, reggel éhgyomorra elfogyasztani, és a levét is meginni.

Fotó: Pixabay

De nem csak belsőleg élvezhetjük áldásos hatásait, a füge ugyanis kitűnő bőrápoló, segít a bőrproblémák orvoslásában, feszesebbé és egészségesebbé teszi a megfáradt bőrt. A gyümölcsből remek arcápoló pakolást készíthetünk, ehhez csak össze kell turmixolnunk a terméseket, és negyedórára az arcunkra kenni, végül lemosni. Hidegen sajtolt olajok és méhviasz felhasználásával egyedülálló gyógykenőcsöt is főzhetünk, ez télen jó barátunk lesz, hiszen gyógyítja a hideg és a szél által megrepesztett bőrt.

A füge termése nem képes az utóérésre, úgyhogy csak teljesen érett állapotában szedjük!

Megfelelő érettségnél leszedve magas cukortartalma miatt kitűnő bor, pálinka vagy ecet készíthető belőle. Kompót és befőtt formájában ízletes téli csemegét varázsolhatunk az asztalra, a fügesajt, kalács és pogácsa elkészítése pedig izgalmas kaland lehet a konyhában. Levesként, főzelékként, de köretként is fogyasztható, de akár balzsamecetes fügesaláta is készülhet belőle.

Fotó: Pixabay / Annette Schleich 

Déli szomszédaink a kicsi gyenge terméseket megszárítva pörkölik, és fügekávét készítenek belőle. Pizzájukat, reggeliző pelyhüket és gabonás kenyerüket is fügével ízesítik.

Nemcsak a termés, a fügefa levele is kiemelkedő gyógyhatásokkal bír.

Gyógyítja az övsömört, a genitális szemölcsöket, májcirrózist, a magas vérnyomást, gyomorfekélyt és különböző bőrbántalmakat. A fügefalevél teája erős vércukorcsökkentő hatással rendelkezik. Ezen áldásos hatások kiélvezéséhez a fügefa leveleit szárral együtt le kell szüretelni, majd teljesen kiszárítani. Az így kapott száraz leveleket törni, de őrölni is lehet, üvegben sötét helyen hosszú időn keresztül tárolható. Egy evőkanálnyi száraz levelet egy liter vízben forraljunk negyedórán át, majd kihűlve fogyasszuk teaként, alkalmazzuk borogatásként. Már pár nap használat után szembesülünk a növény erejével, és minden remény szerint házipatikánk alapvető hozzávalója lesz.

Fotó: Unsplash / Bakd&Raw by Karolin Baitinger 

De minden jó mellett muszáj szót ejtenünk a füge árnyoldalairól is:

a növény nedve az arra érzékenyeknél komoly sérüléseket is okozhat.

A problémáért a furokumarin nevű anyag a felelős, amely nem más, mint egy fényérzékenységet okozó anyag. Ha ez a vegyület a bőrre jut, a napfény hatását felerősíti és égéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta. A súlyosabb tünetek nagyrészt a növénnyel való érintkezést követő 24 órában alakulnak ki, majd az ezt követő 2-3 napban tovább fokozódnak. Legyünk tehát körültekintőek, de semmiképp se hagyjuk ki a füge által kínált izgalmas kísérletezési lehetőségeket!

Nyitókép: Pixabay / Couleur