Ezúttal három olyan védett gombát mutatunk be, amellyel jó eséllyel találkozhatunk a hazai erdei ösvényeket járva.
Elhalt faanyagokon nő ez a viszonylag kis méretű, rózsaszínes gomba, aminek kalapja áttetsző és hálózatosan erezett. A 3-8 cm átmérőjű kalap a kalapbőr alatti zselatinos rétegtől lesz áttetsző, és a gomba kezdeti rózsaszínes árnyalata idősebb korában narancsossá, sárgabarackszínűvé válik. Lemezei szabadon állók, néha tönkre kanyarodók, és kezdetben fehéresek, végül ezek is narancsvörösek lesznek. Tönkjének felülete selymesen szálas vagy hamvas, lecsupaszodó, a húsa pedig sárgás, sárgásvöröses.
A tönkös kacskagomba a nem ehető gombák közé tartozik, illata kissé gyümölcsös, de íze kesernyés. Csoportosan, néha sűrű csokrokban jelenik meg, és főleg szilfákon és bükkökön fedezhetjük fel őket, legnagyobb eséllyel az erősen nedves környezetben. Mivel más fán nővő, rózsaszínes, gumiszerű állagú, erezett kalapú gomba nem létezik, nem valószínű, hogy összetéveszthetjük más fajokkal, de ahogyan azt a gombák esetében mindig hangsúlyozzuk: az azonosítást csak biztos ismeretekkel rendelkező, képzett szakember képes minden kétséget kizáróan elvégezni.
Az állami természetvédelem honlapján hangsúlyozzák, hogy élőhelyein az erdészeti kezelés, ezen belül is elsősorban a faanyag eltávolítása veszélyezteti a faj fennmaradását- illetve ritkasága mellett különleges ökológiai igénye miatt is veszélyeztetett faj. A tönkös kacskagomba (Rhodotus palmatus) 2005 óta élvez védettséget hazánkban, természetvédelmi értéke 5000 forint.
A gyökeres álpereszke egy feltűnően nagy termetű, izgalmas árnyalatú barnás színű gomba, aminek kalapszéle sokáig begöngyölt, tönkje vastag és gyökerező. Húsa jól ismert jellegzetes kukoricabajusz szagáról, és ha egy idősebb tölgyfa tövénél ráismerünk ezekre a tulajdonságokra, akkor nagy eséllyel vele van dolgunk.
Kalapja akár 30 cm átmérőjű is lehet, és a felülete fiatalon bolyhos, nemezes, később viszont lecsupaszodó vagy felpikkelyesedő. Okkerbarna színe igencsak egyedivé teszi, amit még jobban kiemelnek sűrűn álló lemezei, amelyek fiatalon fehéresek, majd egyre inkább besárgulnak, és gyakran rozsdafoltosak is lesznek. Fiatalon fehér tönkje répaszerűen gyökerező, szálas, végül idősebb korára a kalaphoz hasonló színűvé válik. Ehető gomba, íze igen kellemes.
Egészen novemberig megcsodálhatjuk a tölgyesekben- főleg a melegebb, nyíltabb részeken. A szakemberek szerint maximum a még zárt termőtestjeit lehet összetéveszteni a hasonló színű nyári vargányával (Boletus aestivalis), de annak is csak fiatal példányaival. Kifejlett példányai viszont inkább a háromszínű cölöppereszkére (Leucopaxillus compactus) hasonlítanak, azonban ennek tönkje nem gyökerező.
Érdemes még tudni róla, hogy a kontinensünkön mindenütt ritka fajnak számít, és csak néhány országban fordul elő, köztük Magyarországon is. Az állami természetvédelem hivatalos honlapja szerint a természetközeli, idős tölgyesek gyérülése veszélyezteti a faj fennmaradását, ráadásul a sokszor több, mint egy kilogrammos nagy tömegű és ízletes gomba a mai napig célpontja az illegális gombászatnak. A gyökeres álpereszke (Leucopaxillus macrocephalus) 2005 óta élvez védettséges hazánkban, természetvédelmi értéke 5000 forint.
Végül a lemezes pöfeteget is érdemes megismernünk, ami a homokos talajok jellegzetes faja. Egészen novemberig találkozhatunk vele a legelőkön, homokpusztai gyepekben vagy a telepített homoki erdőkben- azonban fontos, hogy a nem ehető gombák sorát gazdagítja.
Termőteste fehér, okkeres árnyalatra színeződő, kúp alakú, és az alig pár centiméteres és a 12 centiméteres méret között változhat. Nyele megcsavarodó tengelyként a termőtest belsejében folytatódik, és termőrétege a termőtest belsejében található: lemezes jellegű, de erősen meggyűrődött és kamrákra osztott.
A lemezes pöfeteg színe fiatalon sárgásbarna vagy zöldes, később barnásra színeződik, és idős korában a termőréteg szétporlik. Mivel nem létezik hozzá hasonló gomba, más fajjal nem téveszthető össze, és bár Európa-szerte elterjedt, mindenütt ritka fajnak számít. Az állami természetvédelem hivatalos honlapja szerint mindenhol erősen visszaszorulóban van, zömmel a mezőgazdaság terjeszkedése miatt. Az elmúlt 25 évben állománya drasztikus módon lecsökkent. A lemezes pöfeteg (Chlorophyllum agaricoides) 2005 óta élvez védettséget hazánkban, természetvédelmi értéke 5000 forint.
A képek illusztrációk
Borítókép: Szabi 237/Wikimedia
A tiszafa titkai
Egy ősi fa története és jelentősége
