Malária elleni szer, nyugtató hatású tea és likőr egyben: a zabszilva, azaz kökény titkai

Egészség

Malária elleni szer, nyugtató hatású tea és likőr egyben: a zabszilva, azaz kökény titkai

Egy-egy hosszabb őszi autóút során gyakran tűnhet fel az út szélén lilába boruló bokrok csoportja. Ezek a dús termésű, rendkívül strapabíró növények ősidőktől kezdve eleségül szolgálnak az emberiség számára. A vadon is vígan élő kökény gyógyhatásai és felhasználási lehetőségei az utóbbi évtizedekben kissé feledésbe merültek, de ne hagyjuk veszni a tudást: elevenítsük fel, mire és hogyan alkalmazhatjuk őket!

A szilva vadon termő rokona, a boronafa, ekegúzs, kökönye, zabszilva vagy kökény egész Európában megtalálható, nagyrészt vadon termő növény. Értékét nagymértékben növeli, hogy minden része felhasználható, így szinte egész évben ellát bennünket minden földi jóval.

Bimbója és virága kitűnő teaalapanyag, tisztítja a májat, méregtelenít, és segíti a fogyást. Március végén, április elején érdemes gyűjteni ezeket, félig kinyílt, félbimbós állapotban.

Kökénytea levélből, bimbóból, gyökérből

Egy evőkanálnyi szárított virágot forrázzunk le 3 dl vízzel, hagyjuk állni fél órát, majd szűrjük le. Ha erőteljesebb hatást szeretnénk elérni, akkor keverjünk hozzá cickafarkot vagy orbáncfüvet. De figyeljünk oda arra, hogy naponta három csésze teánál többet ne fogyasszunk belőle!

Levelei segítségünkre lehetnek betegség esetén,

a belőlük főzött teával történő öblögetés enyhíti a torokfájást, és csillapítja a megduzzadt mandulákat. A leveleket elvirágzás után, májusban kell gyűjteni.

A növény kérge alkalmas arra, hogy főzetet készítsünk belőle, hatása pedig vetekszik egyes nyugtatók idegrendszerre gyakorolt hatásával, kitűnő relaxációs hatással rendelkezik.

A kökény termése

A szeptemberben érni kezdő termés kifejezetten fanyar, ezért a csipkebogyóhoz hasonlóan akkor érdemes szedni, amikor a dér már megcsípte. Ennek nemcsak néphagyományban keresendő okai vannak, hanem valódi, alátámasztott érvei is: ha megvárjuk az első deres hajnalokat a szürettel, akkor egy puhább, fanyarságából sokat veszített, édesebb termést kaphatunk.

A kökény termésének magas a C-vitamin tartalma, kifejezetten jó hatással van a szív- és érrendszer működésére. Flavonoidtartalmának köszönhetően segíthet olyan komoly betegségek megelőzésében, mint az Alzheimer-kór vagy a rák. Már ősidőktől kezdve ajánlják hasmenés, bélhurut esetén.

Terméséből a megszokott módokon szörp és lekvár is készíthető.

Bár a hőkezelés hatására a C-vitamin nagy része kárba vész, a kész lekvároknak és szörpöknek így is magas hatóanyag-tartalma lesz, nemcsak íze végett, de gyógyhatásárért is érdemes rendszeresen fogyasztani. A fűszeres mézben eltett kökényt tálalhatjuk puha piték feltétjeként, vagy süthetünk a szemekből ropogós fahéjas kökénykekszet is.

Az almáspite alternatívájaként egy réteg dióval és egy réteg édesített kökénnyel pótolva az almaréteget, emlékezetes kökényes pite süthető. De levéből zselatin vagy pektin hozzáadásával kökénysajt vagy házi gumicukor is készíthető a gyerekeknek, ha pedig későbbre szeretnénk tartalékolni gyógyhatásait, tegyük a következőt: a kökényeket tisztítsuk meg, pépesítsük, passzírozzuk, hogy a magtól megszabadítsuk. Az így kapott pépet keverjük össze egy kevés fahéjjal, szegfűborssal, gyömbérrel, vaníliával, és adjunk hozzá egy jó adag mézet. Az így kapott pürét adagonként fagyasszuk le, így bármikor is vesszük elő, mindig rendelkezésünkre áll egy igazi vitaminbomba. Naponta kétszer kiskanállal kanalazzunk belőle!

Különleges gyógyhatású felnőtt ital a kökénylikőr.

Egy kilogramm kökénybogyót mossunk meg, pépesítsünk, majd üvegbe téve öntsük fel valamilyen jó minőségű alkohollal (leginkább pálinka vagy vodka ajánlott). Tegyük a kamrába másfél hónapra pihenni, és naponta rázzuk össze! Ha letelt az érlelési idő, szűrjük le, öntsük hozzá az előzetesen elkészített mézes szirupunkat (egy deciliter meleg vízben oldjunk fel egy kiló mézet), majd további egy hétig pihentessük. Ha fűszeresebb ízvilágra vágyunk, akkor az érlelési idő elején tehetünk hozzá fahéj- vagy vaníliarudat, szegfűszeget, szegfűborsot esetleg kardamomot vagy gyömbért.

Már elődeink is kreatívan bántak a természet ezen ajándékával: a kökény erjesztett, fermentált levét lúggal keverve tinta pótlására használták. A bogyók festékanyagként is gyakran rendelkezésükre álltak: az éretlen termés kékre, az érett vörösesre festette a vásznat. Használták még bor javítására, kérgének lúgos ázatát sajtokhoz adták, hogy azok tovább elálljanak, gyökerét alkalmazták a malária gyógyításában, de a bőrcserzésben is szerepet kapott.

Szerepe és jelentősége végigkísérte a történelem századait, termése ott vár bennünket ablakunk alatt, ne feledkezzünk meg róla a jelen helyzetben sem!

Ajánljuk még: 

BEVÁLT PRAKTIKÁK, HOGY A GYEREK NE LEGYEN MINDEN MÁSODIK HÉTEN OTTHON
VITAMINDÚS ŐSZI KINCS: AZ ALMA JAVA (ÉDESEN ÉS SÓSAN)
SZOCIALISTA ÖRÖKSÉGÜNK, A „DEJÓ” NYOMOKBAN SEM TARTALMAZ DIÓT, DE MINDEN JÓ, HA VAN IGAZI DIÓ!

Amitől ősszel bevadulunk: vad- és szelíd gesztenyés dolgaink

Bármelyik évszakra is gondolok, van néhány íz, illat, hangulat, ami hozzájuk kapcsolódóan azonnal eszembe jut. Míg a tél gondolata e tekintetben számomra egyet jelent a metszően friss, hóillatú levegő tiszta érzésével, a tavasz egyből hozza a jóféle húsvéti sonka és a friss torma szájpadlástól tarkóig bizsergető összhangját, a nyár a jól végzett munka utáni árnyékban fröccsözés élményét. Ha ősz, akkor szőlő, dió, no meg persze a tenyeret kesztyűn át is égető gesztenye édesen émelyítő íze-illata…

 
X
Már követem az oldalt