„Már semmi nem fontos” – A Diogenész-szindrómáról, avagy az önelhanyagolás útvesztőiben
1966-ban egy A. N. Clark nevű geriáter egy sajátos, főleg időskorban jelentkező viselkedési rendellenességet azonosított, amelyet később, 1975-ben egy orvosi folyóiratban megjelent cikkében Diogenész-szindrómának nevezett el. De ki is volt Diogenész, és miért van társadalmunkban egyre több ember, aki hozzá hasonlít?
„Semmit ne dobj ki” és „jó lesz az még valamire” – mikortól kóros a gyűjtögetés?
Évtizedek óta gyűlő kisbolti számlák, megtartott csomagolóanyagok, a polcon sorjázó lukas edények – a felhalmozók lakásában nem egy értelmetlen, sőt egészségre veszélyes gócpontot találunk, ahol kupacba gyűlik a szemét. Idővel az ilyen otthonok maguk gócpontokká, szemétkupacokká válnák, így ha módunkban áll, segítsünk szegény gyűjtögetőn!
Ne légy elesett: praktikák az időskori esések megelőzésére
A világ fejlett országaiban 60 év felett minden harmadik ember egyszer egy évben elesik. Azt is tudjuk, hogy minden ötödik esés csonttörést vagy komoly fejsérülést okoz, s ezekből idősebb korban sokkal nehezebb felgyógyulni. Éppen ezért nagyon fontos minden ismeret, amely megtanít minket arra, hogyan előzzük meg az eleséseket, és ha „elesésben vagyunk”, abban a bizonyos 1-2 másodpercben mit tegyünk, mit tehetünk.
Így ne használd a közösségi médiát idősebb korban, avagy a Facebook-értelmiségiek 4 típusa
Mind láttunk már kellemetlen bejegyzéseket a Facebookon – de remélhetőleg nem mi írtuk őket. Négy tanács, amit tarts szem előtt, hogy ez továbbra is így maradjon!
Rendben, megbocsátok, de felejteni nem fogok. Pedig tudom, hogy nagyon kellene!
Vannak olyan emberek, akik könnyedén képesek arra, hogy a felesleges dolgokat elengedjék, de meglepően sokan vannak olyanok is, akik hosszú évekig emésztik magukat, képtelenek túllépni a le- és visszahúzó emlékeken. Nekik szól ez a cikk.
Zengő érc, pengő cimbalom, avagy hogyan ne ápold özvegy szülődet
Kiváltképpen nehéz feladat az élettől, ha saját szülőnk gondozójává váljunk. Ugyanakkor ezt is lehet szépen, jól, s károkat okozva is csinálni. Utóbbiról fest tanulságos képet Szabó Magda örökérvényű klasszikusa, amit mindenkinek ismerni kellene.
Talán egyszer tényleg megállítható és visszafordítható lesz az öregedés folyamata?
Az, hogy az idősödés megállítható vagy esetleg vissza is fordítható, ma leginkább csak vágyálom a gerontológusok számára, akik elsősorban abban gondolkodnak, hogy lelassítsák az ún. „ageing”-folyamatot, hogy minél jobb fizikai, lelki és szellemi állapotban öregedhessünk. Azt már tudjuk, hogy a tanácsok és terapeutikus előírások megtartásával, jó genetikai háttér esetén, szerencsés esetben akár elérhetjük a 100-110 éves kort is. Éppen egy magyar származású kutató dolgozik azon, hogy még ennél is sokkal tovább éljünk.
Így oldották meg a látogatást idősek otthonában, kórházakban
A járvány egyik legnehezebb velejárója, hogy elszigetel bennünket egymástól. Különösen igaz ez a betegekre és az idősebb generáció tagjaira, pláne, ha bentlakásos intézményben élnek. Ugyanakkor van remény; számos jó példát látunk, miképp lehet mégis tető alá hozni egy-egy találkozást. Külföldi és hazai példákat hozunk.
Tisztelet az „amatőr” betegápolóknak! – Demencia a családban
Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy jelenleg az időskor „pestise” a demencia. Sajnos ez a súlyos betegség 2015-ben már 47,5 millió embert érintett a világon, s ebből 6,4 millió az Európai Unióban él. Ez azonban csak a betegek becsült száma. Körülöttük ott van még a „profi”, szakképzett személyzet és az „amatőrök”: hozzátartozók, ismerősök, barátok. E két csoport száma legalább akkora, mint a demencia különféle típusaiban (mondjuk az Alzheimer-kórban) szenvedőké. Elsősorban nekik, az „amatőr” ápolóknak szól ez a cikk.
A legkisebbek legnagyobb drogja: mikor túl sok a videózás, és mit tehetünk ellene?
Milyen jelei és következményei lehetnek annak, ha túl sokat videózik egy gyerek? És mit tehetünk ez ellen szülőként? Egyáltalán: mennyi a túl sok?
