Egy apró, de bosszantó tünet, ami megannyi betegség előjele lehet
A markolási erő csökkenése sok betegség előjele lehet, és mivel idővel jelenléte természetesnek vehető, nehéz felismerni, mikor szükséges külön figyelmet fordítanunk a kellemetlen tünetre. Alapkérdésekre kerestük a választ a kutatásokban.
„Hallgattam a fiamra, mert igaza volt” – nehéz költözni időskorban, de nem lehetetlen
Közhely, de egyben teljes igazság: a nagy, terebélyes, koros fát már nehéz átültetni. Így van ez az emberrel is, különösen akkor, ha ő nem akarja, mert megszokta a saját környezetét vagy éppen már a család harmadik-negyedik generációja élt és halt meg ugyanott. Az is előfordul, hogy ő építette azt a házat, amely naggyá vált neki, s a költségeit egyre nehezebben viseli... De mi történik, ha muszáj menni? Lehetséges-e máshol is elégedetten élni ilyen idős korban? Erről szól igaz történetem.
Betegápolás a családban – nehéz lelki teher
Gerontológusként sok olyan helyzetre látok rá, amelynek során hosszabban ápol egy család egy idős beteget. Nehéz teher ez, nemcsak fizikailag. Persze, inkább egy emberre hárul, s a beteget gondozó gyakran bűntudatot érez, mert a hosszú hónapok alatt néha türelmetlen, megbántja a szenvedő családtagot. A lelkifurdalás utólag pedig fel is erősödhet. Mindez azonban természetes velejárója ennek a helyzetnek: olyan negatív érzéseket vesézünk ki, amelyek a beteggondozáshoz kapcsolódnak.
Gyorsan keveset: ez lenne az ideális mozgás ötven felett?
Vajon jó-e a gyorsan változó mozgásterhelés ötven év felett? - teszik fel egyre többen a kérdést most, hogy a HIIT-edzésforma ismét szárnyal. A szakirodalomban kerestem a választ.
A hatvan nem az új negyven, mert annál sokkal jobb!
Sok hatvan év feletti tanítványom számolt be arról, hogy a menopauza utáni időszakban határozottan jobban érzik magukat, mint negyvenes éveik végén, ötvenes éveik elején. Többen nemcsak az újonnan megtalált lelki stabilitásról számolnak be, hanem arról is, hogy fizikai állapotuk jobb, mint egy évtizeddel korábban. Mindennek az az oka, hogy az öregedési folyamat nem egyenletes – és ezt ki is használhatjuk!
A dromokrácia hajléktalanjai: az idős emberek
Az idővel vívott harcot lassan elveszíti a társadalom egyes filozófusok szerint, és ennek legnagyobb vesztesei (és talán legnagyobb reményei) az idős emberek lehetnek.
Bruce Willis küzdelme – egyre többet tudunk a frontotemporális demenciáról
2023 elején a színészettől és a közélettől visszavonult Bruce Willisről orvosai megállapították, hogy úgynevezett frontotemporális demenciával küzd. Erről a betegségről azóta több cikk jelent meg a világsajtóban, mint valaha, s ez nagyon hasznos, ugyanis minél több információ van ezzel kapcsolatban a köztudatban, annál valószínűbb a betegek korai diagnosztizálása. Ez lassíthatja az előrehaladást, amely jelenleg átlagosan hét-nyolc esztendő a teljes leépülésig.
Ha nem bírod a horkolást – bűn-e külön aludni ötvenéves kor felett?
Nemcsak fiatalabb korban – például gyermekeink születése után – kérdés az, hogy a párok együtt vagy külön szobában aludjanak, hanem idősebb korban is. Sőt, ez ekkor fokozottabban merül fel. Gyakran előkerülő probléma például az apnoé vagy a horkolás, amely a partner számára megnehezíti vagy éppen lehetetlenné teszi a nyugodt éjszakai pihenést. Ráadásul egyéb okokból is célszerű lehet külön aludni idősebb korban – de veszélyezteti-e ez két ember intim életét?
A demencia bárkit elérhet: híres emberek, akik ebben a betegségben szenvednek
Akit demenciával diagnosztizálnak, sokszor nagyon szégyelli magát, még a családjában is csak kevés embernek mondja el az igazságot. A titkolózás abban az értelemben természetes, hogy senki nem akarja semmilyen betegségét nagydobra verni, nem is tartozik ez senki másra, csak a legközelebbi hozzátartozókra. De nem is szégyellnivaló helyzet, ráadásul a kialakulása nem függ az ember addigi intellektusától és műveltségétől – ez a borzasztó kór voltaképpen bárkit elérhet ötvenéves kora után. Mostani cikkünkben ezt bizonyítandó sorolunk fel számos hírességet, aki ezzel a betegséggel élt vagy él ma is.
Hogyan (nem) érdemes tanulni idősebb korban?
A „mindent tudni akarok”- jelenség időskorban sem kerül el senkit. Bár tanulni fontos, a mérhetetlen tudásvágy nemcsak szociális kapcsolatainkat, de egészségünket is roncsolhatja. De hogyan is kellene jól tanulni?
