„Nekem a másé kell” – az öregedés újabb és újabb sebeket ejt rajtunk, de az irigység nem megoldás!
Mindenki másként öregszik, ez egy nagyon egyedi folyamat, a gerontológia azt a kifejezést használja erre: personal ageging. Ha idősebb korban rossz érzések töltenek el azért, mert mások egészségesebbek, lazábban mozognak, lassabban öregszenek, akkor egy egyébként is sebekkel teli időszakot nehezítünk tovább önmagunk számára. Mégis ezt teszik a „Klütia-problémákkal” élők.
A kék bogyó csodája – hitek és tévhitek a potencianövelőkről
Mire kell figyelni, és mit szoktak elhallgatni a kék tablettákat örömmel reklámozó cikkek?
A túl sok képernyő idősebb korban is káros: a sorozatfüggőségről
Sok idősebb ember fizikai-egészségügyi, lelki vagy éppen szellemi problémák miatt már keveset mozdul ki otthonából, s mivel a szeme már nem túl jó az olvasáshoz, illetve a digitális kompetenciái sem különösebben erősek az internetezéshez, ezért tévé-sorozatokat néz. Néhányan közülük kifejezetten függővé is válnak, s életük centrumába az aktuális sorozat kerül – vagyis időbeosztásuk, mindennapi tevékenységük, kommunikációjuk ennek rendelődik alá. Mikortól beszélhetünk függőségről és mit tehetünk az elkerülése érdekében?
Önsajnálat és betegség önbeteljesítő spirálja, egy időskori szindrómáról
Idősebb korban már elég sokféle nyavalyánk, betegségünk alakul ki. Néhány esetben azonban az idősebbek hajlamosak ezeket sokkal súlyosabbnak érezni a valóságosnál – ennek sok oka lehet, magányosak, törődésre vágynak, nyugdíjasként már feleslegesnek érzik magukat vagy talán egyszerűen csak unatkoznak. Mindenesetre ez végül negatív spirálként hat és valóban sokkal rosszabbul lesznek, hiszen elhagyják magukat.
Nem véletlenül kötözködnek – sok idős él Kerküon-szindrómával
Mindannyian ismerjük a jelenséget, amikor az idősebb emberek egy idő után egyre mogorvábbak, egyre morcosabbak, és a környezetükbe egyre jobban belekötnek, mindenkiről rosszat feltételeznek és ebből kiindulva kommunikálnak velük. Mit lehet tenni és mi lehet ennek az oka?
Miért fontos a B12-vitamin idősebb korban, és mire figyeljünk vegetáriánus étrend esetén?
Rohamosan növekszik Magyarországon a vegetáriánus és vegán táplálkozást, ezt az életmódot és életszemléletet, ha tetszik: életfilozófiát választók száma. Idősebb tanítványaim körében is hódít ez a kétféle gyakorlat. Mindkettőnek számos olyan előnye van, amelyet tudományos tanulmányok és cikkek tucatjai igazolnak, azonban számos csapda és veszély is leselkedhet ránk, különösen idősebb korban. Az egyik ilyen kockázat a különösen fontos B12-vitamin hiánya.
Nem tudom, hová kapjak! – Avagy jó-e a multitasking idősebb korban?
A kedves olvasó, amikor hozzáfog ehhez a cikkhez, bizonyára nem zárta be képernyőjén az e-mail-fiókja és kedvelt közösségimédia-oldala ablakát, közben hallgat valamilyen zenét, vagy megy a háttérben egy tévésorozat. Az sem lehetetlen, hogy olvasás közben felhívja valaki telefonon, és beszélgetés közben felületesen továbbolvas. Amennyiben egyszerre végezzük ezeket a tevékenységeket, azt hívjuk multitaskingnak. Hogyan hat ez az agyunkra, főleg idősebb korban?
Lassan népbetegség lesz? Az időskori refluxról
Gerontológiai kutatóként az ötven év feletti korosztálynak különféle szakmai előadásokat tartva rendszeresen találkozom azzal, hogy az idősebb hallgatók reflux-problémákra panaszkodnak. Amikor ezt a hivatást elkezdtem, 2010 körül ez még sokkal ritkább volt. Vajon miért lett ilyen gyakori, és mit tehetünk a reflux enyhítéséért, esetleg gyógyításáért?
Otthagyok mindent, és kimegyek a tanyára, avagy az időskori szecesszióról
A szecesszió kifejezés nemcsak a XIX. századi művészeti irányzatot jelöli, hiszen eredetileg azt jelenti: „kivonulás”. Emberekre is mondhatjuk, hogy szecessziós: az az ember olyan, aki – élete bármelyik szakaszában – úgy dönt, városi, kényelmes lakását hátrahagyva kiköltözik vidékre, a természet közelébe, és egy faluban vagy egy magányosan álló tanyán folytatja mindennapjait. És bár nagy trend ez az utóbbi években, idősebb korban az ilyen döntést százszor meg kell gondolni, hiszen rengeteg problémánk adódhat belőle.
Nemcsak énidő van, létezik az éntér is – Az időseknek pedig különösen fontos
Száz pszichológiai könyvből legalább kilencvenben biztosan szerepel ma már az a kifejezés, hogy „énidő”, s mindenhol körülbelül ugyanazt jelenti: rohanó életedben biztosíts magadnak egy olyan időszakot, amikor azt teszed, amit te szeretnél, elsősorban magadra koncentrálsz, s az sem baj, ha ilyenkor egyedül vagy. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy életünkben kell biztosítani egy olyan teret is – s ez még inkább igaz ötven év felett – ami a te világod szerint néz ki, téged tükröz, ahová vissza tudsz húzódni, ahol tudod elemezni a veled történt eseményeket és biztonságban érzed magad.
