Xanthippé-szindróma, ami a pokoli civakodás mögött állhat időskorban
Békés és csendes családanyák és családapák, magányos hatvanasok, magukat jól ellátó, társasági életet élő özvegyek, egyik-napról a másikra, váratlanul neurotikusan kezdenek viselkedni, veszekednek, kiabálnak, kiállhatatlanok lesznek, elsősorban azért, mert nem tartunk rendet, vagy még inkább azért, mert szerintük nem megfelelően tartjuk be ezt. Ami harminc-negyven évig jó volt, hirtelen rossz lesz, s rövid idő alatt azt vesszük észre, hogy már mindennel bajuk van. Mi történik ilyenkor, és mi az, hogy Xanthippé-szindróma, amelyre ilyenkor a szakember gondol? Összefoglalónk.
Hadd mondja a magáét, avagy (miért ne) rumináljon mindenki kedvére
Csak mondják, mondják ugyanazt magukban, megoldás nélkül, már aludni is alig tudnak, attól félnek, végül teljesen legyőzi őket az a probléma, amit régebben lehet, hogy könnyen megoldottak volna – állítják idős emberek. Hogy miért természetes mindez, és mi a megoldás? A szakirodalomnak erre is van válasza.
Csak az orvos tudtával, avagy a helyes tablettaszedés életet menthet
„Vény nélküli, úgyhogy nem árt.” „Az interneten sem árulhatnak akármit.” „Kicsi dózis nem csinál bajt.” Mindhárom mondat hazugság. Veszélyes hazugság.
Olykor már életében el kell engednünk a másikat, hogy jobb legyen neki – egy időskori szétválás története
Az alábbi történet mélyen megérint, még ha csak külső szemlélő is vagyok. Közelről néztem végig, amiképpen egy ötvenéves házasságot, egy teljes életet elfelejt egy asszony, és igyekeztem támogatni a férjet, akinek emiatt élete talán legnehezebb próbáját kellett kiállnia. Róluk, méginkább értük írtam meg ezt a történetet.
Lassan leereszkedő pusztító köd: mi a teendő, ha nem ismer meg a saját szülőnk?
Az arcfelismerés és a névemlékezet problémái a demencia előrehaladtával egyre extrémebb módon jelenhetnek meg, így fordulhat elő, hogy hozzátartozóként meg kell élnünk, hogy az anyánk vagy az apánk meg sem ismer bennünket. Erről a pokolian nehéz helyzetről, és az ekkor megtehető lépésekről szól ez a cikk.
Jobb levegő, jobb agy? A friss levegő hat a demenciára is
Mindannyian tudjuk, hogy egy-egy nagy erdei séta vagy a magashegyi levegőn töltött pár nap nemcsak a tüdőnket tisztítja ki, hanem a gondolatainkat is; megnyugszunk, és több energiát érzünk magunkban. Azt azonban, hogy a levegőszennyezés erősíti az Alzheimer-kór kockázatát és lefolyását, csak 2021-ben publikált tudományos kutatásokból tudhattuk meg minden kétséget kizáróan.
Magány, egyedüllét, izoláció – mit tegyünk 50 év felett, ha nem tudunk kihez kapcsolódni?
Nemrég egy budapesti szociális otthonban tartottam előadást az izoláció és az egyedüllét időskori problémáiról, és azok lehetséges megoldásairól, majd az előadás után szokás szerint ott maradtam beszélgetni. Az egyik lakó, aki nyelvtanár, és 2020-ban töltötte be a 80. életévét, elmondta, hogy valójában legalább négy fogalmat kellene használnom az előadásomban: a maga választotta magányost, a kényszerű magányban élőt, az egyedül élőt és az izoláltat, s az ő problémáikról kellene külön is beszélnem.
A világ egy nagy tanterem: itt lehet az 50 pluszosokra specializálódott utazások ideje
Jó pap holtig tanul, ahogy tartja a mondás. Csakhogy ötven felett már másképpen megy a tanulás, és másra is vágynak az emberek. De utazni ilyenkor is jó – pláne, ha tanulunk közben!
A lábad is üzenhet, hogy rosszul, rossz elvek szerint éled az életed
Ortopéd orvosok sora egyre gyakrabban panaszkodik arra, hogy növekszik a talp hátsó vagy középső részén csontkinövéssel (exostosissal) jelentkezők száma. Ez pedig közel sem csak egészségügyi téma: inkább egy életmódbeli döntés kérdése, amiről sokkal többet kellene beszélni!
Fények, memók és a többi: egy demenciabarát lakás 8 ismérve
Amennyiben nálunk, vagy bármelyik hozzátartozónknál diagnosztizálták a demencia bármely változatát, nemcsak arra lesz szükségünk, hogy a kezelőorvos előírásait folyamatosan betartsuk, és egészségesen éljünk (bár elsődlegesen ez a kettő a legfontosabb!), hanem arra is, hogy lakókörnyezetünket átalakítsuk. Ennek a legfontosabb része a lakásunk, amelyet „demenciabaráttá” kell tenni. Következzenek most a tennivalók listája.
