„Nem tudtam, ki a férjem, és azt se, ki vagyok én a gyerekek nélkül” – így vihetsz életet az üres fészekbe!

Az üres fészek-szindróma (empty nest-syndrome) fogalmát több mint egy évszázada, 1914-ben Dorothy Canfield író alkotta azt az állapotot leírandó, amelyet az anyák és apák éreznek, akiknek az utolsó gyermeke nemrég költözött ki a családi házból. Mivel a jelenség akkor is sokakat érintett, az elnevezést cikkekben és előadásokban is gyakran emlegették a múlt század első felében. Az 1970-es években a leírt tünetegyüttest – mivel addigra igencsak elterjedést – már klinikailag azonosították és megpróbálták kezelni, mivel az érintetteket a depresszió, a magány és az alacsony önértékelés is sújtotta. Ezzel párhuzamosan a szociológusok is foglalkozni kezdtek a témával, ők azt vizsgálták, milyen társadalmi körülmények erősítik fel a szindrómát, és milyen tényezők segítenek elkerülésében. Mára okosabbak lettünk e téren – de még mindig túl sokan szenvednek feleslegesen.

Hat szempont, amire figyelj, ha valóban szeretnél nyugdíjas lenni

Szerte a világon és Magyarországon is sok ember van, akinek nincs választása: élete végéig dolgoznia kell, hiszen a nyugdíjból származó jövedelme önmagában olyan kevés lenne, hogy folyamatosan kénytelen kiegészíteni azt munkával szerzett bevételekkel. Sokan vannak azonban olyanok is, akik „elkalibrálják” magukat, és ötvenes éveik végén jönnek rá arra, hogy figyelmesebben, gondosabban és takarékosabban kellett volna élniük, s így életük utolsó évtizedeiben már valóban csak az otthoni munkákban, vagy általuk választott, alkalmi munkákban kellene dolgozniuk. Mutatjuk, mire figyeljünk a nyugdíj előtti évtizedekben, mik lehetnek a csapdák!

Öreg a nénikéd! – extrém fizikai és szellemi teljesítmények időskorban

A napokban bejárta a világsajtót a hír: négy napot élt túl egy 86 éves német férfi az Alpokban étel és magával vitt víz nélkül. A veterán alpinista extrém kalandja mutatja, hogy mennyi ember képes az életkorát zárójelbe téve fantasztikus teljesítményeket letenni az asztalra, inspirálván a szenior korosztályt az aktívabb fizikai vagy szellemi tevékenységre.

Baj-e, ha magunkban beszélünk ötvenéves kor felett?

Ha egy sajátos csavarral elkezdünk a saját gondolkodásunkról gondolkodni (ezt hívja a filozófia „meta” helyzetnek), nagyon hamar rájöhetünk arra, hogy folyamatos belső beszédben vagyunk önmagunkkal. Ezt az agykutatás már régen meg is magyarázta: a jobb agyfélteke által állandóan kínált érzet- és képhalmazt a bal agyfélteke valós időben rendezi, racionalizálja, s ezt egy belső, értelmes beszéddel éljük meg mindannyian a leghatékonyabban. De mi a helyzet akkor, ha idősebb emberek otthon, magukban hangosan beszélnek, vagy az utcán látunk ilyesmit?

Alma Alzheimer-kór ellen, avagy a nagy flavonoid-mese

Terjedő népbetegség a demencia, ezért egyre több információ, és téves információ kering róla a közbeszédben. Az egyik legújabb az, hogy ha rendszeresen almát fogyasztunk, nem leszünk Alzheimer-kórosok, s ha demens eszik rendszeresen almát, akkor lassabb a betegség lefolyása az almában található flavonoid nevű anyag miatt. Ez az elgondolás ebben a formában semmiképpen sem igaz, de abban van igazság, hogy a táplálkozás reformja lassíthatja a dementálódási folyamatot.

Stephen Hawking és Sandra Bullock férje is ebbe halt bele: az amiotrófiás laterálszklerózisról

A tavalyi esztendőben Sandra Bullock bejelentette, hogy egy rövid időre visszavonul a színészi hivatástól, mivel több időt szeretne a közvetlen hozzátartozóival tölteni. Bullocknak két gyermeke van, a tizenkét éves Louis és a tízéves Leila, akiket 2010-ben és 2015-ben fogadott örökbe, és társával, Bryan Randallal nagy szeretetben nevelték őket. Ma már tudjuk, hogy a szünet valójában a férfinak szólt: Randall akkor már két éve küzdött az amiotrófiás laterálszklerózissal (ALS). Randall 2023. augusztus 5-én, 57 évesen meghalt. A gyors lefolyáshoz sajnos a kései diagnosztizálás is hozzájárult. De mi is ez a betegség? Mi az ALS?

Van-e csodadiéta a demencia ellen?

Nincs olyan esztendő, hogy ne kapna szárnyra egy-egy új csodadiéta, amely akár a demencia minden változatára, akár csak valamelyikre – leginkább az Alzheimer-kórra – javulást ne ígérne, és ígéri természetesen a betegség megelőzését is. Sajnos, a diéta önmagában nem segít.