Űzd el a stresszt sütéssel, avagy „stressbaking” ötven felett

Az Instagramon – pláne a COVID-járvány kitörése óta – nap nap után gyarapodik a #stressbaking (#stresszsütés) gyűjtőszóval jelölt képek és üzenetek sora, ma már jóval több mint 50.000 ilyen bejegyzéssel lehet találkozni. Ezeken a képeken szebbnél szebb péksüteményeket és egyéb süteményeket mutatnak a bőszen lájkoló közönségnek. Felmerül a kérdés: mitől lett ilyen népszerű ez a téma? Tényleg segíthet a sütés tevékenysége, tényleg tudja oldani a stresszes állapotot, akár vészhelyzet idején is – és lehet ennek korosztályos limitje?

Időst gyűlölni a kora miatt és rettegni a saját éveinktől: geronto- és geraszkofóbia a mindennapjainkban
Mindannyian félünk attól, hogy az időskorunkra fizikai képességeink kórosan csökkennek, mások segítségére, esetleg ellátására szorulunk, esetleg teljesen egyedül maradunk. Ezek természetes aggodalmak, az élet velejárói, és „jó” is, hogy eszünkbe jutnak: preventív viselkedésre (egészséges étkezés, mozgás stb) késztetnek bennünket. Vannak azonban emberek, akik súlyos mértékben félnek a korosabb társaiktól, esetleg gyűlölik az időseket, vagy éppen az idősödés személyes tapasztalatától rettegnek betegesen – ők a gerontofóbok, illetve a geraszkofóbok.
Eljöhet az egészséges idősödés kora – de mit is jelent ez?
Az egészséges idősödés egyre fontosabb, s egyre többet hallunk is róla. A WHO a 2021 és 2030 közötti időszakot az Egészséges Idősödés évtizedének nevezte el. De mit takar a hangzatos kifejezés, és mit tanulhatunk mi ebből az idősekkel sokféleképpen kapcsolatos mindennapjainkban? Egy gerontológiai szakember véleménye következik.
A magány lépcsőin – az időskori egyedüllét fokozatai
Az egymást követő Covid-hullámok idején számos család nem engedte el a teljesen egyedül vagy egy idősebb párral élő rokon kezét, s rendszeresen hívták őket telefonon vagy online, időnként pedig személyesen meglátogatták őket, akkor is, ha sokszor csak a kapuban állva tudtak beszélgetni. Nagyon sokan (több százezren) voltak Magyarországon azonban olyanok is, akinek időskorukra a pandémia hullámait szinte teljesen egyedül kellett átvészelniük. Őket kétféle magány is sújtotta: az érzelmi és társadalmi.
Demencia és karácsony: lehet meghitt az ünnep akkor is, ha nehéz!
Az ünnepek során az lenne a jó, ha mindenki boldog és önfeledt lehetne, fel tudna oldódni az ünnep csodájában. Ez nem könnyű, különösen, ha a családban demens hozzátartozó él, vagy az ünnepekre elengedték őt az otthonból. Néhány praktikus tanáccsal szeretnék segíteni, hogy ezek a napok számára és a család többi tagjának is értékesek legyenek.
Viagrával az Alzheimer-kór ellen? – Sajtószenzáció és a valóság viszonya
Nap mint nap találkozhatunk a világsajtóban újabb és újabb „csodagyógyszerekkel”, amelyek a hirdetők szerint megállítják vagy megfordítják a demenciát, miközben a dementálódási folyamatokat a gerontológia mai állása szerint legföljebb lassítani lehet, az elhalt vagy elhalóban lévő agyi területeket csak minimálisan lehet reaktiválni. Magyarország is gyakran átveszi ezeket a híreket, így a tájékozottabb demens betegek és a hozzátartozóik az indokoltnál jobban reménykedni kezdenek, hogy aztán még nagyobbat csalódjanak.
Párkapcsolatok időskorban: mi a boldogság titka?
November végén egy angyalföldi nyugdíjas egyesület meghívására az időskori párkapcsolati problémákról tartottam előadást. A beszélgetésekből kirajzolódó kép teljesen más lett, mint amit elsőre gondolnánk: a 60 év feletti emberek ugyanis egyáltalán nem arról beszéltek, hogy a kapcsolatban a teljes demokrácia a jó. Hanem mi? – tehetjük fel a kérdést.
Ne korholjunk nagyszülőt!

Baráti körömben sokszor hallom a negyvenes-ötvenesektől, hogy csalódtak a szüleikben. Nem arról beszélnek, hogy általában vannak velük ilyen-olyan problémáik, hanem azt mondják – néha zaklatottan sorolják –, hogy édesanyjuk és édesapjuk nem foglalkozik az unokáival, nem lehet rájuk számítani, legföljebb a családi szerepek okán rájuk jutó minimum feladatokat végzik el, azt se mindig szívesen. És bár minden helyzet egyedi, nagy általánosságban, azt hiszem, ilyenkor nem a nagyszülőkkel van a gond.

Agyköd: a Covid elhúzódó, rejtélyes tünete
 A COVID-ból felépültek alaptüneteit sorolva sokan panaszkodnak izomgyengeségre, súlyos fáradtságra, vissza-visszatérő légzészavarokra, a szaglás és az ízérzés lassú visszanyerésére, súlyos hangulatváltozásokra vagy éppen depresszív alaphangulatra, de gyakran megjelenő tünet a „brain fog”, vagyis az agyköd is.
Lehet 60 felett új kapcsolatot kezdeni?

Több mint tíz éve tartok előadásokat az Időskori szexualitás és szerelem témakörében is, szerte az országban. Mivel nem szexuálpszichológus, hanem gerontológiai kutató vagyok, a találkozások során kutatásokat ismertetek, és olyan filmekre hívom fel a figyelmet (pl. a Szerelempatak c. csodálatos magyar dokumentumfilmre), ahol az időskori szerelemre jó és rossz példák megjelennek. Ilyenkor, az előadások után nagyon sokan ottmaradnak beszélgetni, s rengeteg történetet mesélnek. Ezek segítségével válaszolnám meg az alapkérdést: lehet-e 60 év felett új kapcsolatot kezdeni, van-e esély az egymásra találásra? 

Már követem az oldalt

X