Bölcsességen innen, közhelykerítésen túl – a semmitmondó idősödésről
Közhelyek között élünk. Kevesen vannak, akik szeretnek a dolgok mélyére ásni, s megérteni, hogy ténylegesen mi az igazság (például a valódi népi bölcsesség), s mi az, amit a felületes gondolkodás miatt igaznak hiszünk, de valójában nem az. Az idősödéssel kapcsolatosan is rengeteg közhely vesz minket körül, s ezek között vannak kifejezetten megbélyegzők (ún. ageisták), és pozitívnak látszók is. Ezek egyike, hogy az „idősödés bölcsebbé tesz”. De valóban igaz ez?
Xanthippé-szindróma, ami a pokoli civakodás mögött állhat időskorban
Békés és csendes családanyák és családapák, magányos hatvanasok, magukat jól ellátó, társasági életet élő özvegyek, egyik-napról a másikra, váratlanul neurotikusan kezdenek viselkedni, veszekednek, kiabálnak, kiállhatatlanok lesznek, elsősorban azért, mert nem tartunk rendet, vagy még inkább azért, mert szerintük nem megfelelően tartjuk be ezt. Ami harminc-negyven évig jó volt, hirtelen rossz lesz, s rövid idő alatt azt vesszük észre, hogy már mindennel bajuk van. Mi történik ilyenkor, és mi az, hogy Xanthippé-szindróma, amelyre ilyenkor a szakember gondol? Összefoglalónk.
Hadd mondja a magáét, avagy (miért ne) rumináljon mindenki kedvére
Csak mondják, mondják ugyanazt magukban, megoldás nélkül, már aludni is alig tudnak, attól félnek, végül teljesen legyőzi őket az a probléma, amit régebben lehet, hogy könnyen megoldottak volna – állítják idős emberek. Hogy miért természetes mindez, és mi a megoldás? A szakirodalomnak erre is van válasza.
Jobb levegő, jobb agy? A friss levegő hat a demenciára is
Mindannyian tudjuk, hogy egy-egy nagy erdei séta vagy a magashegyi levegőn töltött pár nap nemcsak a tüdőnket tisztítja ki, hanem a gondolatainkat is; megnyugszunk, és több energiát érzünk magunkban. Azt azonban, hogy a levegőszennyezés erősíti az Alzheimer-kór kockázatát és lefolyását, csak 2021-ben publikált tudományos kutatásokból tudhattuk meg minden kétséget kizáróan.
Magány, egyedüllét, izoláció – mit tegyünk 50 év felett, ha nem tudunk kihez kapcsolódni?
Tavaly nyáron, két vírushullám között egy budapesti szociális otthonban tartottam előadást az izoláció és az egyedüllét időskori problémáiról, és azok lehetséges megoldásairól, majd az előadás után szokás szerint ott maradtam beszélgetni. Az egyik lakó, aki nyelvtanár, és 2020-ban töltötte be a 80. életévét, elmondta, hogy valójában legalább négy fogalmat kellene használnom az előadásomban: a maga választotta magányost, a kényszerű magányban élőt, az egyedül élőt és az izoláltat, s az ő problémáikról kellene külön is beszélnem. 
A lábad is üzenhet, hogy rosszul, rossz elvek szerint éled az életed
Ortopéd orvok sora egyre gyakrabban panaszkodik arra, hogy növekszik a talp hátsó vagy középső részén csontkinövéssel (exostosissal) jelentkezők száma. Ez pedig közel sem csak egészségügyi téma: inkább egy életmódbeli döntés kérdése, amiről sokkal többet kellene beszélni!
Fények, memók és a többi: egy demenciabarát lakás 8 ismérve

Amennyiben nálunk, vagy bármelyik hozzátartozónknál diagnosztizálták a demencia bármely változatát, nemcsak arra lesz szükségünk, hogy a kezelőorvos előírásait folyamatosan betartsuk, és egészségesen éljünk (bár elsődlegesen ez a kettő a legfontosabb!), hanem arra is, hogy lakókörnyezetünket átalakítsuk. Ennek a legfontosabb része a lakásunk, amelyet „demenciabaráttá” kell tenni. Következzenek most a tennivalók listája.

A demencia jól és kevésbé ismert típusai: létszükség tudni, mivel állunk szemben!
Az utóbbi néhány esztendő a demencia (időskori kóros leépülés) kutatásában számos áttörést hozott, de a legnagyobb kétségkívül az ún. LATE-demencia típus leírása volt, Dr. Peter Nelson, a Kentucky Egyetem neuropatológusa és nemzetközi csapata jóvoltából. Mi is ez a demenciatípus és mit tehetünk ellene, s ha már ebben a betegségben szenvedünk, hogyan tarthatjuk szinten? Összefoglaltuk.