Amire nem is gondolunk, avagy mit ne vegyünk az unokáknak az ünnepekre?
Az Amerikai Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottság (CPSC) figyelmeztetést adott ki egyes amerikai, kínai és dél-koreai gyártású mágnesgolyós játékkészletek ellen, mert súlyos sérülést vagy halált okozhatnak, ha gyermekek lenyelik a mágneseket. Az ügynökség adatai szerint 2017 és 2021 között 2400 sürgősségi ellátás és hét haláleset állt összefüggésben ezekkel a mágnesekkel. Ennek kapcsán gyűjtöttük össze azokat a tényezőket, amelyekre figyelnünk kell, amikor unokánknak vagy más kisgyereknek játékot veszünk.
Intő példa: Amerikában már minden nyolcadik ötven feletti gyorsételfüggő
Az utóbbi években – többek között a különféle gazdasági válságok hatására – egyes gyorséttermek új típusú akciókat indítottak: néhány termék árát olyannyira lecsökkentették, hogy nagyon sokan, akik egyébként nem járnának ilyen helyekre, betévednek egy-egy hamburgerre, fagylaltra vagy salátára. Az ízfokozókkal és tartósítókkal bőségesen ellátott termékek gyakori fogyasztásának hatására megjelent egy új függőség, amit „junk food-addiction”-nak hívnak, azaz gyorsételfüggőségnek. Ennek veszélyeiről szól ez a cikk.
A magány beteggé tesz, de a szeretetteljes közösség tényleg egészségesen tarthat
Az mindenki számára logikus, hogy ha valaki egyedül él, fokozott a kockázata annak, hogy egy hirtelen bekövetkező rosszullét vagy otthoni baleset esetén későn kap segítséget. De ha nem történik semmilyen nagy baj, akkor is nehéz helyzetben van az illető, ugyanis a magány önmagában káros hatással van az egészségünkre.
Kitartóan égeted majd a kalóriákat, ha nem edzést, hanem szórakozást keresel
Játszani jó, játszani öröm, játszani kell – ötven, hatvan, hetven felett is. Sőt: akkor kell csak igazán!
A jó, a rossz és a csúf, avagy telítetlen, telített és transzzsírsavak – mik is ezek?
Fél tányér zöldség és gyümölcs, negyed tányér gabona, negyed tányér fehérje, és a lehető legkevesebb zsír, cukor és só – valahogy így nézne ki egy ideális étkezés a dietetikusok szerint. Persze abban minden szakember egyetért, hogy a zsírok szervezetünk számára nélkülözhetetlenek – csak éppen nem mindegy, hogy telített, telítetlen vagy transzzsírsavak formájában visszük be az adott mennyiséget.
DASH-diétával az időskori szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért
Minden életkorban lényeges kérdés, de az idősebbek számára különösen fontos a szív- és érrendszer egészségének megőrzése. A megfelelő étrend és életmód jelentős szerepet játszik abban, hogy megelőzzük ezeket a problémákat. Az úgynevezett DASH-diéta (Dietary Approaches to Stop Hypertension – diéta a magas vérnyomás megállítására) már évtizedek óta bizonyítottan hasznos a prevencióhoz.
A leggyakoribb tanácsunk segít a legritkábban az idősek alvászavarán
A kor előrehaladtával a legtöbb embernél fokozódnak az alvási nehézségek: idősebb korban később és nehezebben alszunk el, kevesebb időt töltünk mélyalvásban és hamarabb kelünk, mint fiatalabb korunkban. A nép bölcsességek pedig, amiket e probléma orvoslására hallunk, sokszor csak messzebb visznek az igazságtól.
A teknős szuper háziállat, ha megfelelően gondozzuk – másképpen szalmonella
Amerikában idén nyáron tizennyolc tartományban jelent meg szalmonellajárvány, de nem ételek tartalmazták a kórokozót, hanem a rövidpáncélú ékszerteknősök terjesztették azokat. A kisméretű, könnyen gondozható állatokat hazánkban is sokan kedvelik, főleg a gyerekek és magányos idősek körében. De nem árt vigyázni, ugyanis a szalmonella elsősorban az ötévesnél fiatalabb gyermekek és a legyengült immunrendszerű 65 év felettiek számára veszélyes.
Makacs reflux vagy gyomorégés – ez is oka lehet
Szinte népbetegségnek számít Magyarországon is a rendszeres gyomorégés, és egyre többen szenvednek a refluxtól is, amelynek során a gyomorsav egy része visszaáramlik a nyelőcső felé, kellemetlen tüneteket okozva. Hiába azonban a többféle kezelés, nem egyszer makacs módon megmaradnak a panaszok. Mi lehet a háttérben?
„Nem tudtam, ki a férjem, és azt se, ki vagyok én a gyerekek nélkül” – így vihetsz életet az üres fészekbe!
Az üres fészek-szindróma (empty nest-syndrome) fogalmát több mint egy évszázada, 1914-ben Dorothy Canfield író alkotta azt az állapotot leírandó, amelyet az anyák és apák éreznek, akiknek az utolsó gyermeke nemrég költözött ki a családi házból. Mivel a jelenség akkor is sokakat érintett, az elnevezést cikkekben és előadásokban is gyakran emlegették a múlt század első felében. Az 1970-es években a leírt tünetegyüttest – mivel addigra igencsak elterjedést – már klinikailag azonosították és megpróbálták kezelni, mivel az érintetteket a depresszió, a magány és az alacsony önértékelés is sújtotta. Ezzel párhuzamosan a szociológusok is foglalkozni kezdtek a témával, ők azt vizsgálták, milyen társadalmi körülmények erősítik fel a szindrómát, és milyen tényezők segítenek elkerülésében. Mára okosabbak lettünk e téren – de még mindig túl sokan szenvednek feleslegesen.
