„Az evést is meg kell tanítanunk” – a gyorsétterem-emberiségről

Bárhol járunk is a világban, (szinte) mindenhol hódítanak a gyorséttermek. A nap minden szakában megtelnek a fényárban úszó étkezdék, és ami a legszomorúbb: kilencven százalék feletti arányban tízen- huszonéves fiatalokkal találkozhatunk bennük. Ennek okán (szinte) az egész világon feladattá vált a „relearning how to eat”, vagyis az étkezés „újratanulása”. Ez a fogalom egykoron egy-egy betegség utáni lábadozás feladatát jelentette, ma viszont egyre inkább az egészségünk megőrzésére irányuló tevékenységet takar. Egy olyan folyamatot, amiben a nagyszülőknek kulcsszerepe van.

A demencia rejtélyes, korai jele: a hangulatváltozás mindig figyelmet érdemel!

Az időskori, váratlan hangulatváltozásokra minden esetben oda kell figyelnünk: sokféle betegség, kiváltó ok állhat a hátterükben, és minden esetben előnyt jelent, ha minél hamarabb felismerjük, mi ez az ok! Kiváltképpen, ha a demenciáról beszélünk, aminek korai fázisú felismerése békés évtizedeket nyerhet az érintettnek és családjának is. 

Egyre több fiatal kap stroke-ot – hogyan előzhetjük ezt meg?

Az Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben 11 százalékkal nőtt meg a stroke-esetek száma, és ami a legaggasztóbb: nem a legidősebbeknél, hanem a fiatal- és középkorú embereknél volt nagyon magas az emelkedés. Mi ennek az oka, és hogyan vigyázhatunk magunkra?  

Nem csak a cukortartalma árt – miért károsak a szénsavas üdítők ötvenéves kor felett?

Május végén egyszer csak kopogtatás nélkül betört hozzánk a nyár, s innentől fogva nemcsak a ruházatunk lett vékonyabb és szellősebb, hanem az italfogyasztásunk is megnövekedett. Ötven év feletti tanítványaim közül sokan berzenkednek a szénsavas italoktól, mondván, nem oltják a szomjat és egyéb egészségügyi károkat okoznak. Mások viszont szeretik ezeket, és sajnos vannak függők is, akik akár napi két liternél is többet fogyasztanak belőlük. Mi az igazság a szénsavas üdítők körül?

A cukorbetegség előszobája – mi az a prediabétesz, és visszafordítható-e a folyamat?

Nagyon sok idősebb, cukorbeteg barátom panaszkodik arra, hogy akkor, amikor a probléma még csak elkezdett kibontakozni, s a leletek már a cukorbetegség lehetőségére utaltak, nem hallgatott a jótanácsokra, és most gyógyszereket kell szednie, drasztikus diétát tartania, netán inzulint használnia. Mi a teendő az úgynevezett prediabétesz állapotban, és visszafordítható-e ez a folyamat?

Milyen gyógyszerek szedése növeli a demencia kialakulásának kockázatát?

A legtöbb ember azt gondolja, hogy az alkohol, a dohányzás, a stressz, a mozgáshiányos életmód, a sok számítógépezés, illetve az egészségtelen táplálkozás az, ami fokozza a memóriaproblémákat és a gondolkodás egyéb nehézségeit ötven év felett. Kevesebben tudják, hogy bizonyos gyógyszerek szintén hozzájárulhatnak ezekhez a folyamatokhoz.

Biztonságos mobilhasználat idősebb korban: ezekkel az alapvető beállításokkal védd az adataidat

Sok magányos idősebb ember számára a külvilággal való kapcsolatot a közvetlen környezetükben lévő pár emberen kívül a zsebükben hordott telefon jelenti. Nemcsak a gyerekeket és az unokákat érik el a készüléken, de a legfrissebb híreket is, most már sokan aktívak a közösségimédia-oldalakon is, szívesen tartanak kapcsolatot Messengeren távoli barátokkal, ismerősökkel. Egyre többen olvasnak akár könyveket is a tableten utazás közben, néznek filmet a vonaton. Ebben a cikkben néhány veszélyre hívjuk fel a figyelmet.

„Hallgattam a fiamra, mert igaza volt” – nehéz költözni időskorban, de nem lehetetlen

Közhely, de egyben teljes igazság: a nagy, terebélyes, koros fát már nehéz átültetni. Így van ez az emberrel is, különösen akkor, ha ő nem akarja, mert megszokta a saját környezetét vagy éppen már a család harmadik-negyedik generációja élt és halt meg ugyanott. Az is előfordul, hogy ő építette azt a házat, amely naggyá vált neki, s a költségeit egyre nehezebben viseli... De mi történik, ha muszáj menni? Lehetséges-e máshol is elégedetten élni ilyen idős korban? Erről szól igaz történetem.

Már követem az oldalt

X