Pszicho

Krízisben még tovább károsít: a ChatGPT-terapeuta veszélyeiről

A ChatGPT hasznos és jó. Az idős emberek számára is remek eszköz a tanulásra. De a ChatGPT-nek korlátai és veszélyei vannak. És jó, ha erről a szépkorúaknak is minél többet beszélünk.

2019-ben a WHO felmérése szerint az 50-69 éves korosztály majdnem 15 százaléka élt valamilyen tartós mentális rendellenességgel, míg a hetven év felettieknél ez a szám 13 százalék volt. A COVID-19 járvány jelentősen növelte a betegséggel küzdők arányát, elsősorban a magányosan élők körében, különösen a szorongásos és a depressziós betegségek esetében. Míg a tavalyi évig ilyenkor a gerontológusok körében egyértelmű volt, hogy szakértői kezek közé tereljük az érintetteket, idén már nem is ezzel kezdjük, hanem azzal, hogy elmondjuk: ne kezdjenek a ChatGPT-vel terápiába. Ennek oka, hogy egyre több idős ember számol be arról – olykor mintegy dicsekvően, mutatva, hogy lépést tartanak a korral –, hogy a ChatGPT-t használva „diagnosztizálják”, rosszabb esetben „gyógyítják” magukat.

Mi az a ChatGPT, és mit kezd vele egy idős ember?

A 2020-as évek elején digitális áttörést jelentett a Mesterséges Intelligencia-programok megjelenése. Ezek közül a ChatGPT a legnépszerűbb. Az öntanító rendszer egyre több kérdésünkre tud választ adni, így nem meglepő, hogy az egészséges és a mentális zavarral küzdő magányos emberek is szívesen fordulnak hozzá beszélgetőpartnerként – és sajnos olykor digitális terapeutaként is.

Képzeljük el, hogy egy idős ember egészségügyi témában kéri ki a chatbot tanácsát! Elmeséli tüneteit, panaszait, felteszi kérdéseit. A rendszer pedig válaszol. Bár feleletében (legtöbbször) felhívja a figyelmet arra, hogy nem hivatott átvenni az orvos, pszichológus munkáját, és javasolja, hogy konzultáljon a kérdező valódi szakemberrel, olykor mégis kihúzhat belőle valamilyen feltételes módban írt válaszfélét, aki kutakodik. Ez pedig veszélyes, pláne, ha az illető nem akar orvoshoz menni, és úgy érzi, új utak nyíltak előtte az „öngyógyításban”.

A ChatGPT korlátai

Sokféle gond adódhat, ha a ChatGPT-re hagyjuk a terápiát. Kezdjük a hitelességgel! A ChatGPT (és a hozzá hasonló, még kevésbé elterjedt programok) mélytanulással működnek, vagyis olyanok, mint a régi gyűjtögetők: mindent összeszednek, mert bármi „jó lehet valamire”. Mindennapi szabadon elérhető, internetes beszélgetésekből, különféle színvonalú cikkekből, posztokból, honlapokról próbálják kideríteni, mi lehet egy adott kérdésre a legvalószínűbb válasz. Nem arról van tehát szó, hogy a kutatók a lehető legtöbb kérdésre beprogramozzák a pontos választ, hanem arról, hogy a rendszer sokmillió adatból kiemeli azt, amit a legjobb feleletnek lát. Így történhet meg az, hogy egyes területeken teljesen fals információkat közöl a nyelvi rendszer (gyenge például az időpontok, illetve az életrajzok tekintetében), más témákban viszont maguk mögé utasítja a szakértőket (például sakk vagy go-játékban, ahol az összes fontos játszma fenn van a neten).

Gondot okozhat az is, hogy a program nem veszi figyelembe az esetek természetszerű egyediségét,  vagyis vannak olyan részletek, amelyek egy személyes terápiában megfelelő súlyt kaphatnak, míg a robot nem tudja azokat a helyén kezelni.

Ráadásul a ChatGPT rendkívül gyors és határozott válaszokat ad, míg a problémafelmérő pszichológiai és pszichiátriai beszélgetések lassúak, alaposak, körültekintőek.

Mentális egészségmegőrzés az interneten

Ugyanakkor tagadhatatlan előnyökkel is jár a ChatGPT és a különböző internetes lehetőségek – a (mentális) egészségmegőrzésben is. A számítógépes rendszerek előnye, hogy közel vannak, és sok közülük ingyenes. Közel vannak térben, időben de még lélekben is, vagyis nem kell időpontra várni (ami egy személyes találkozó esetében az egészségügyi dolgozók túlterheltsége okán hónapok kérdése is lehet), nem kell sehova menni, és ha szót is ejtünk a gondunkról, nem kell megküzdeni a stigmatizációval. Fontos ez, mert hiába a sokféle pozitív változás, sokan vannak még mindig azok, akiknek nehéz (pláne mentális) gondjaikról beszélni.

A ChatGPT pedig valóban ad jó válaszokat olykor, hiszen rengeteg tudás áll rendelkezésére. A kulcs talán az, hogy milyen problémával keressük meg. Krízishelyzetben, komoly nehézség esetén nem érdemes megelégednünk az általa nyújtott segítséggel, de a prevencióban, az önmagunkkal való kapcsolatteremtésben szakértők szerint is segíthetnek a megfelelő alkalmazások, programok.

A chatbotok piaca napról-napra halad előre.

Már léteznek a ChatGPT-nél – elméletben – empatikusabb és személyesebb programok.

Május végén dobták piacra a PI Chat-programot, amelyet Mustafa Suleyman, Karén Simonyan és Reid Hoffman fejlesztettek. Ebben már egyénre szabott kommunikáció zajlik, de ez esetben is nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a program nem rendelkezik még csak megközelítőlegesen sem azzal a szaktudással és problémafelismerő képességgel, mint a szakemberek, egyszerűen csak jobban figyel a kliensre, és elsősorban az ő mindennapi életét segíti, egyfajta mentális coach-ként. 

A Chat-GPT előtt: egy 2020-as összegző tanulmány eredménye

Egy 2020-as, más kutatásokat összegző tanulmány azt találta, hogy meglévő tudásunk szerint gyenge bizonyítékok igazolják: a chatbotok hatékonyan csökkentik a depressziót, a szorongást, a stresszt és a tériszonyt. Ugyanakkor szerintük a chatbotok használatának nem volt statisztikailag szignifikáns hatása a szubjektív pszichológiai jólétre. Ellentmondásos eredményeket találtak arról, hogy a szorongás mértékét miképp befolyásolja a chatbotokkal való beszélgetés. A vizsgált tanulmányokból csak kettő értékelte a chatbotok biztonságát, ezek arra a következtetésre jutottak, hogy a programok biztonságosak, mivel nem jelentettek nemkívánatos eseményeket vagy ártalmakat a felhasználók.

E sorok írója úgy gondolja, hogy a valódi terapeutát egy beprogramozott robot sohasem fogja felváltani, legföljebb a mesterséges intelligenciával működő program csak egyre hasonlóbb lehet hozzá. Kosztolányi Dezsőnek alighanem igaza volt akkor, amikor azt írta Halotti beszéd című versében: „Ilyen az ember. Egyedüli példány. / Nem élt belőle több és most sem él / s mint fán se nő egyforma-két levél, / a nagy időn se lesz hozzá hasonló”.

Ezt a minden emberben rejlő különbséget egy program nem tudja átlátni, ehhez egy emberi agy kell, amely empátiával, szaktudással és intuícióval egyaránt rendelkezve, más szakemberekkel konzultálva meg tud hozni egy nagyon hatékony, gyógyító megoldást. Forduljunk szakemberekhez lelki problémáinkkal, és biztassuk erre idősebb ismerőseinket is – lehet, hogy nagyobb szükségük van rá, mint hinnénk!

Ajánljuk még:

Az ADHD nem egy nevelési hiba, és nem a semmiből jön – Interjú Dr. Csiky Miklóssal

Dr. Csiky Miklós az egyik legnépszerűbb ADHD-val foglalkozó gyermekpszichiáter szakember hazánkban, aki nem csak azért tartja fontosnak, hogy az érintett gyermekek minél hamarabb szakemberhez kerüljenek, mert hazabeszél. Interjúnkból kiderül, hogy a fiúknál és a lányoknál másképp jelentkezik az ADHD, hogy sokszor családok esnek szét e viselkedési zavar miatt, a testvérek helyzete sem könnyű, de van kiút, lehetséges a teljes gyógyulás a gyermekek számára. Társadalmunk öt százaléka érintett a kórképben, érdemes tehát tudni róla. 

 

Már követem az oldalt

X