Nem csak a külföldre jutott embernek, hanem akinek bárhol a nagyvilágon eszébe jut az aranygaluska, biztosan nagyot sóhajt. Lelki szemei előtt megjelenik a cukros dióba hempergetett, habkönnyű tészta, aminek kérge aranyszínű és ropog, belseje pedig omlik szét a nyelven. Tetézi az élvezetet a hozzá kínált vaníliamártás vagy uram bocsá’, a borsodó, amibe tunkolja az ember a villával a falatot, vagy megmeríti, falánkabbak nagykanállal esnek neki, hogy az édes krém minél jobban ellepje a kelt tésztás gyönyörűséget. Magam is zsenge gyermekkorom óta a rabja vagyok, azóta, amióta egyszer a születésnapomra, ki tudja, milyen oknál fogva, torta helyett aranygaluska volt a meglepetés.
Az aranygaluska-imádatomnak a menzás változat sem tudott fogást találni, valahogy még az is belefért a keretbe. Tűnődtem rajta sokszor, miért éppen aranygaluska a neve, hiszen vajmi kevés köze van a galuskához? Erre a választ egy régi könyvben találtam meg, ahol is a leírás valahogy úgy szólt, hogy a fakanállal jól felvert és kidolgozott kelt tésztából olvasztott vajba mártott evőkanállal szaggassunk galuskákat egyenesen bőséges olvadt vajba, majd ha megfürödtek benne, onnan kerüljenek a cukros dióba. Az ilyen módon bepanírozott galuskák aztán a hideg vajjal alaposan kikent tűzálló tálba sorakozzanak. A tészta könnyű élvezetének egyik záloga a sok, jó minőségű vaj, és a tészta alapos kidolgozása.
Hogy honnan ered ez az édesség, arról több legenda is szárnyra kélt már. Van, ahol úgy tartják, ez egy régi zsidó-magyar étel, mások erdélyi gyökereket vélnek felfedezni benne, erre utal az itt ott megjelenő „tordai” jelző is. Megint mások Jókai Mórnak tulajdonítják az arany galuska „felfedezését”. Első írásos említését nála találjuk meg, 1862-ben Kakas Márton álnéven a Vasárnapi Újságban megjelent Nemzeti eledeleink című cikkében. Itt a legnépszerűbb magyar ételek közt a tordai aranygaluska az ötödik helyen szerepel.
„Majd minden vidéknek van ily kedvencz eledele, a mit csak ott tudnak jól késziteni, a mi után a külföldre jutott magyar ember visszasohajtozik; és a mik valóban nekünk valók, és jó izüek.”
A XX. század szakácskönyvei már sorra említik az aranygaluskát, és eljutott Amerikába is, köszönhetően az Egyesült Államokbéli magyar-zsidó pékeknek.1972-ben a Betty Crocker-szakácskönyv közölte receptjét is, „Hungarian Coffee Cake" néven.
Ronald Reagen felesége, Nancy Reagen konyhájába is eljutott a híre, ő elkészíttette és megismertette az amerikaiakkal a magyar aranygaluskát, és nem egyszer fel is szolgálták a Fehér Házban.
A kézműves pékségek térhódításával az aranygaluska is egyre többször jelenik meg az utóbbi időben, de az „újragondolt” trendből valahogy kimaradt. Lehet, csak én nem találkoztam elvarázsolt változataival, bár olvastam már dió helyett mákkal készült, vaníliafagylalttal tálalt, sütőtökös kelt tésztából készült, forró meggymártással nyakon öntött változatokat. Ezek azonban már biztosan nem aranygaluskák, nem hozzák azt a békebeli, vaníliaillatban lebegő, könnyed és ropogós, aranyban ragyogó finomságot, amit bármikor be tudnék falni.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
És még mindig sütőtök
A receptverseny lezárult, a nyerteseket kihirdettük, de a sütőtökből soha nem elég!
