Közeledik a tavasz, és az utazások tervezésének ideje. Erdély sokaknak célpont, és még többeknek egy örök tervezés, amiből nem lesz valóság. Vagy azért mert félnek elindulni az ismeretlenbe, vagy azért, mert nem tudják eldönteni, hogy merre induljanak.
A Partiummal és a Bánáttal együtt számítva a mai, Románia részeként Erdélynek nevezett terület 103.000 négyzetkilométer, vagyis nagyobb mint az anyaország. Hozzávetőleg 10 ezer négyzetkilométerrel. Erdélybe egy háromnapos utazást tervezni olyan, mintha Sopront és a túristvándi vízimalmot ugyanazon a hétvégén szeretnénk megnézni. Vagyis az erdélyi utazásokat érdemes több részre bontani. Ha ugyanis egy pár nap alatt szeretnénk mindent megnézni, egyrészt lehetetlen küldetésre vállalkozunk, másrészt végelgyengülünk. Ráadásul a rohanás gátat szab a szemlélődésnek és az elmélyültebb megismerésnek, ami Erdély esetében pont a legnagyobb kincstől fosztja meg a látogatót.
Azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik már egyszer végigrohanták a turistalátványosságokat, és annak ellenére, hogy borzasztóan elfáradtak, megértették, hogy mennyi minden maradt felfedezetlenül. Cikksorozatunkban útvonaltervekkel és leírásokkal ötleteket és kapaszkodókat adunk azoknak, akik visszamennének, hogy lassabban és tényleg élvezettel látogassanak meg egy-egy kiválasztott környéket. Azoknak pedig akik még nem jártak Erdélyben, tippekkel szolgálunk arra, hogy hol kezdjék.
Forrás: Google Maps
Székelyudvarhely - Szejkefürdő - Farkaslaka - Énlaka - Etéd - Bözödújfalu - Székelykeresztúr - Nyikómalomfalva - Székelyudvarhely
Első útvonaltervünk kezdő és végpontja Székelyudvarhely. Innen 6 perc alatt lehet eljutni a DN13A jelzésű úton Szejkefürdőre, ahol akár egy egész napot is eltölthetnek az Orbán Balázs sírja, a legnagyobb székely látogatóközpontja, a Mini Erdély Park és a borvízmúzeum meglátogatásával.
Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk. Orbán Balázsról pedig itt olvashatnak.
Ha továbbmennek ezen az úton Farkaslaka felé, néhány kilométer múlva jobb oldalon már látni fogják a hegytetőn a Jézus szíve alkotást. A 958 méter magas Gordon-tetőn elhelyezett szobor kilátóként is funkcionál, autóval Székelyszentlélek irányából közelíthető meg, de az út vége, amely a kilátóhoz vezet néhány kilométer hosszan földút.
Ha maradnak a főúton, néhány perc alatt Farkaslakára érnek, és rögtön az út mellett megnézhetik Tamási áron síremlékét.
A sír előtt található Szervátiusz Jenő és fia, Tibor 1972 és 1974 között készült közös műve: egy 3 méter magas, 1 méter széles, nyolctonnányi faragott kőtömb, melyet a Hargitáról vittek oda. Az emlékmű faragványai Tamási Áron írói világának alakjait keltik életre. A faluban látogatható a szülőháza is. A több mint 150 éves épületben Tamási személyes használati tárgyait, kinyomtatott műveit, leveleit és fényképeit mutatják be.
A DN13/A úton továbbhaladva hamarosan balra kell fordulni Székelypálfalva felé a 136B úton. Firtosváralján át az út a Firtos-hegy alatt kanyarog Énlaka felé. Itt épült a 2. században a Firtos vár, amelyhez számos népi legenda kapcsolódik.
Lakott Firtos várában egy szépséges tündérkisasszony. Ez a tündérkisasszony megszeretett egy szegény, dali legényt, de a tündértörvény olyan volt, hogy nem találkozhattak egymással szívük szerént, mindig éjnek idején kerültek össze a tündérkert filagóriájában. A legény minden áldott este fellovagolt a meredek sziklán, a tündérkisasszony pedig kiállott a vár fokára, megfogta a legény kezét, s úgy segítette föl magához. Egy este megint várja a szegény legényt a tündérkisasszony. Jő a legény, vágtat felfelé nagy bátran, s mikor a vár fokához ér, nyújtja a kezét a tündérkisasszony felé. De ebbe a szempillantásba megsiklik a ló, a legény magával rántja a tündérkisasszonyt, s a rengeteg mélységbe zuhantak. A ló pedig fennakadt a szikla oldalán, odatapadt, s azon módúlag kővé változott. Még most is rajta van a nyereg s a kantár. Hanem, hogy a szavamat össze ne keverjem, ezt a lovat a tündérkisasszony ajándékozta volt a legénynek, s azért hívják Firtos lovának. De aztán ez a ló nem is hiába, hogy tündér lova volt, mert most is az ő színe változása után jár az idő. Mikor ennek a kőlónak fehér a színe, meleg napok járnak, mikor pedig színében megsötétedik, hosszú eső lesz utána…(nepmese.hu)
Ma a vár helyét benőtte a fű, és csak a régészeti ásatások során előkerült romok láthatók, de a vár alatt található mészkőfal, a „Firtos lova” a helyiek szerint továbbra is jelzi az időjárás változásait. A hegyoldal porózus kőzete száraz időben fehér, nedves időben magába szívja a párát és szürke színűvé válik.
A Firtos-hegy körüli települések néveredetéről is szól egy legenda, amelyet Benedek Elek is feldolgozott:: „Volt egyszer egy székely ember, s annak három fia. Mind a három legénysorban volt, meg akartak házasodni. Mondta nekik az apjuk: Hát gyertek, fiaim, ki a határra, hadd osszam el köztetek a földeket. Kimentek a határra, ott egy darab helyet kimért, s mondta a legidősebb fiának: – Ez a hely a tied! A fiú aztán ide falut épített, s ennek a falunak Etéd lett a neve. Mikor a nagyobbik fiúnak kimérte a helyet, továbbmentek, és a középsőnek is kimért éppen akkorát. De a mérés után azt mondta: – Erről még szólok ma. A középső fiú is falut épített erre a helyre. Ennek a falunak Szolokma lett a neve. Hanem, hogy szavamat ne felejtsem, míg az apa a középső fiának méregette a helyet, a harmadik nem győzte várni, míg rákerül a sor, s ingerülten mondta: – Adj hát nekem is, apám! Az apa kimérte a harmadik helyet is, s a harmadik fiú is falut épített ide. Ennek a falunak Atyha lett a neve. – Itt pedig én lakom – mutatott a saját településére. Ez volt Énlaka."
Énlakára érve rögtön feltűnő, hogy a hagyományos székely faluszerkezet itt nem létezik. Nem véletlenül nevezik sokan labirintus-falunak, hiszen a települést átszövő kis utcák száma állítólag meghaladja az itt élő lakosok számát. Körkörösen hálózzák be a települést a girbe-gurba utcácskák, a gyönyörű tornácos házak pedig igazi székely mesevilágot teremtenek.
A falu kultúrtörténete is egyedülállónak számít: az átlagnál műveltebb unitáriusok lakják, akik már a 17. század elején iskolával rendelkeztek, később saját könyvtáruk, színházuk, sőt fúvószenekaruk is volt. A 15. században épült unitárius templom legértékesebb része a mennyezetét borító nyolcvannyolc, virágmintákkal díszített, 1668-ra elkészült, Muzsnai György által rajzolt fakazetta, amelyek között nincs két egyforma. Az egyik kazettán rovásírásos szöveg olvasható, amely az unitárius jelmondatot (Egy az Isten) és a festő nevét jeleníti meg. Kulturális jelentőséggel bírnak és a templommal együtt a székelyföldi közösség emlékezetének részei a templomkertben álló, az 1600-as évek végéből való homokkő sírkövek és egy körülbelül ötszáz éves zádokfa (óriáshársfa) is.
Énlakáról Etéden át, a 136A úton érhetjük el Bözödújfalut.
Az elárasztott faluként elhíresült településről itt írunk.
Innen Etéd fele visszakanyarodunk Székelykeresztúrra, ahol a segesvári csata előtti utolsó éjszakáját töltötte Petőfi Sándor. A városból kelet fele vesszük az irányt a 13C jelzésű úton, Rugonfalva felé. Malomfalvára menet a Nyikó mentén kanyargó út barátságos dombvidéken vezet át. Ha időnk engedi tegyünk egy 2 kilométeres kitérőt Siménfalváról Székelyszentmiklósra, ahol Farkas Árpád Kossuth-díjas költő a gyermekkorát töltötte, és ahol az emlékezet egy gyönyörű parkot hozott létre a piciny falu templomának kertjében.
Nyikómalomfalva valamikor a malmok hazája volt. A gyors vizű Nyikó pataka hajdanán több vízimalmot hajtott, itt őrölték a környékbeliek a mindennapi kenyérnekvalót. Ma már a számos, gyönyörű faragott székelykapu miatt érdemes itt elidőzni, Malomfalva volt ugyanis az udvarhelyszéki kapufaragás központja. A fafaragás tudománya apáról-fiúra szállt. Legrégibb faragott székelykapuja 1848-ból való, jelenleg a székelyszentléleki Múzeumház néprajzi gyűjteményét gazdagítja.
„Fehérnyikó három malma Falunk nevét arról kapta.” – ez olvasható a Római Katolikus Plébánia előtt álló székelykapu feliratán, de ha az iskola kapuja előtt állunk meg, ezt olvashatjuk: “Tanulj fiam, elvész a nép, mely tudomány nélkül való.” A helyi mesteremberek állítólag akkor is faragtak, amikor a román állam államosította az erdőket. A helyi anekdota szerint ebben a nehéz időben kérdezte az egyik székely a másiktól: „Hát ezután már miből csinálunk kaput? – mire a társa rámutatott a feliratra: „Isten segedelméből!”
Nyikómalomfalvát elhagyva Székelyszentléleknél kanyarodunk vissza a DN13A jelzésű útra, és perceken belül vissza is érünk Székelyudvarhelyre.
Következő útvonaljavaslatunk is Székelyudvarhelyről indul majd. Elmondjuk, hogy Zetelaka érintésével hogyan látogathatják meg az Ivói Vadasparkot, és a székelyvarsági "Csurgókő" vízesést.
Forrás: Google Maps
Orbán Balázs, a legnagyobb székely
Egy kalandos élet és a Székelyföld leírása
