Értékes tápanyagokkal teli, minimális kalóriatartalma van, és egész évben hozzáférhető – ma már frissen is. Az uborkát érdemes rendszeresen fogyasztanunk: mutatjuk, miért.

Rohamosan növekszik Magyarországon a vegetáriánus és vegán táplálkozást, ezt az életmódot és életszemléletet, ha tetszik: életfilozófiát választók száma. Idősebb tanítványaim körében is hódít ez a kétféle gyakorlat. Mindkettőnek számos olyan előnye van, amelyet tudományos tanulmányok és cikkek tucatjai igazolnak, azonban számos csapda és veszély is leselkedhet ránk, különösen idősebb korban. Az egyik ilyen kockázat a különösen fontos B12-vitamin hiánya.

Egyre többször hallani korbarát, avagy idősbarát városokról. Ezek a fogalmak egyrészt azokat a városokat jelölik, amelyek sokat tesznek az idősebbekért (életüket kényelmesebbé, olcsóbbá és gyorsabbá teszik), de a kifejezések ennél konkrétabb városcsoportra is vonatkoznak: 4 földrész azon településeire, amelyek megfelelnek a WHO nyolc pontból álló „korbarát város”-szabványának.

Könyvtárnyi szakácskönyv szól az egészséges ételekről, amelyekkel az ember akár idősebb korában is megőrizheti a neki ideális testsúlyt vagy éppen vigyázhat a gyomor- és bélrendszerére. A tavaly májusban megjelent The Healthy Back Kitchen Cookbook (Egészséges hát-főzőkönyv) című album viszont egy másik aspektusát mutatja meg az időskori egészségnek, felhívva a figyelmet: sokan feleslegesen hosszú ideig és túl intenzív és megerőltető mozgással működnek a konyhában.

Közép-Amerika gazdag történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkezik az őslakosok révén, és ezekben különleges szerepe van az élelmiszerkészítésnek és táplálkozásnak. E kultúra egyik fontos eleme a három nővér étrend, ami közel hatezer (mások szerint nyolcezer) éves múltra tekint vissza. Három alapvető növényi összetevőn alapul: a bab, a tök és a kukorica gyakori fogyasztásán. 

Az idősek fizikai egészsége és általános jólléte (well-being) szorosan összefügg a megfelelő táplálkozással. A kalcium szerepe több okból is kiemelkedő fontosságú ebben a folyamatban. A kalcium nélkülözhetetlen ásványi anyag, amely egyaránt kulcsszerepet játszik a csontok, a fogak és az idegrendszer egészségének fenntartásában. Ebben a cikkben részletesen foglalkozunk a kalcium szerepével az idősek életében, a megfelelő napi bevitel mennyiségével, valamint olyan ételekkel, amelyek kiváló forrásai ennek az esszenciális ásványi anyagnak.

Idősebb korban az internet használatának számos veszélye, csapdája van. Mostani cikkünkben két, talán kevésbé ismert, de annál gyorsabban terjedő pszichológiai veszélyről lesz szó: a FOMO és a JOMO jelenségről – mindkettő komoly problémákat rejt az idősebb korosztály számára (is). 

A nyugati civilizáció rohamos idősödési tendenciáit látva valószínűsíthető, hogy néhány évtizeden belül nem lesz elég idősgondozó. E probléma megoldásában nagy segítségünkre lehet a technológia, pontosabban az olyan gerontechnológiai robotok fejlesztése, amelyek kommunikálnak, háztartási feladatokat oldanak meg – főznek-mosnak, megágyaznak – és tornáztatják az idősebbeket. 2023 végén mutatták be az Egyesült Államokban a Labrador nevű robotot, ami ezt részben már meg is teszi.

Nem kérdés, hogy 50 év felett különösen fontos szerepet játszik az egészségmegőrzésben és a jó életminőség fenntartásában a megfelelő táplálkozás. A magnézium szervezetünk mindenkori elemi szükséglete, és az egyik kiemelkedően fontos ásványi anyag, amelynek pótlására az idősebb korosztálynak különösen oda kell figyelnie. Összegyűjtöttük, miért fontos a megfelelő magnéziumbevitel időskorban, és milyen természetes élelmiszerek révén biztosíthatjuk pótlását.

Gyerek- és kamaszkorunkban mindannyian hallottuk legalább egyszer a címben idézett mondatot: középkorú vagy még idősebb rokonaink, ismerőseink szájából: „Bezzeg a mi időnkben!”, „Bezzeg, akkor minden jobb volt!”. Az olyan embert, aki saját életének valamelyik korszakát, vagy éppen egy olyan történelmi korszakot, amelyben még ő sem élt, de elképzeli mennyivel jobb lehetett, kronocentrikus embernek mondjuk. De mi van ennek a hátterében?

Az utóbbi két évtizedben jelentősen megnőtt az idősfilmek aránya a kínálatban. Nem az idősekről szólnak vagy sok idős ember szerepel bennük: az idősek világát belülről mutatják meg, belehelyezve a nézőt az ő életükbe. Ilyen film volt a magyar Pilátus vagy az Unoka című filmek, vagy a nemzetközi filmvilágban az Oscar-díjat is nyert The Father (Az Apa), Anthony Hopkins remek alakításával. Ebbe a sorba illeszthető a Harold Fry valószínűtlen utazása is.

Január elején Athénban jártam, ahol az impozáns szobrok és a mükénei aranyékszerek mellett több tucat érdekes sztélével is találkoztam. Ezek domborműves sírkövek, és sok közös vonásukat fedeztem fel: az egyik ilyen, hogy az eltávozót általában ülve ábrázolják, élete egy olyan jellemző tevékenységét végezve, amely valamiképpen összefoglalja a személyiségét. A szeretteik viszont szinte kivétel nélkül állnak körülöttük. Vajon ezek a sztélék csak a vallástörténészeknek és a művészettörténészeknek szolgálhatnak fontos üzenetekkel? Vajon mit tanítanak az időstudomány számára?