Milyen formái voltak ennek a hagyományainkban, hogyan formálhatott életeket? Ennek eredünk a nyomába.

Mik a lehetőségek, ha szeretnénk a környezetünket tudatosabban, de vízügyi szempontok alapján formálni?

Hol tartok a kertészkedésben június elején? Idáig majdnem teljes a kudarc.

Egy történet az otthonról, a házról, a családról és arról, ami mindezt megtartja, egyben… a házikígyóról.

Emberek! Ebbe a jóidőbe bele lehet halni!

Mindenki vágyik a szabadba, átélni közelről a természet újjászületését, beszívni a tavasz illatát, megérinteni a fákat. Az ember végre ráébredt, hogy mennyire fontos számára a természet közelsége és azok a helyek, ahol az ott élők jól szolgálják azt. Másfelől azért ott van bennünk a kérdés, hogy vajon mennyire járunk el helyesen, ha ebben a helyzetben útra kelünk. Szeretnék néhány gondolatot megosztani, hogy én mire jutottam.

Még el sem kezdődhetett egy boldog élet s máris elhamvadt miden. Hová vezet innen az út?

Mit jelent ez az ébredés? Mikor következik be? Mihez kezdünk vele?

Hallottad már a kifejezést, hogy elvisz a kókó? Vagy a zsákos ember, a mumus, a nyenyec, a rézfaszú bagó vagy bagoly? Vannak még bőven: babós, bankus, bambuc, bákász, bobo, bobósbunkus, bönkös, böbös, bökötör, bumbus, bubusz, dodo, hemmes, kankas, kankus, kercsula, konkó, kókós, kókár, kumasz, kunka, mankuj, mánkus, muma, mumák, mamusz, mommó, mókár, mömös, murkus, vankuj. Csak hogy néhányat említsünk...

Ha nem lesz pénz, majd csinálunk! – hangozhatna a helyi pénzek szlogenje. Ugyanis ha a lokális gazdaságot segítenéd, nem feltétlenül nagyon sok pénz kell – olykor elég az is, ha van helyi valuta!

Hamarosan egy réges-régi falusi porta feltámadását kísérhetitek figyelemmel!

„Úristen, ezt meg fogom nyerni! Mi van, ha tényleg megnyerem?!”