Selyem-sárhajú Magyar Ilonától Szent Jánosig – te ismered Szent Iván-éj hagyományait?
Milyen szavak jutnak eszünkbe ma Szent Iván éjjele kapcsán? Úgy vélem, hogy legtöbbünknek a misztikum, a mágia, a szerelem, a tündérvilág, a tűz és a tűzugrás, illetve ezek sajátos elegye egy ősi, pogány szokásban feloldódva. Sokaknak juthat eszébe a Szentivánéji álom, melyet Arany János fordított először magyarra. Shakespeare-nek köszönhetően ez a szokás egészen hasonlatosnak tűnhet a nyugati hagyományokhoz. De talán kevesen tudják, hogy miben rejlik a mi ünnepünk varázsereje e fenti címszavakon túl. Ennek járunk most utána, méghozzá a Szent Iváni ének segítségével.
Ez nem az „értünk van a világ” időszaka – 5 tipp az idei nyárra
Mindenki vágyik a szabadba, átélni közelről a természet újjászületését, beszívni a tavasz illatát, megérinteni a fákat. Az ember végre ráébredt, hogy mennyire fontos számára a természet közelsége és azok a helyek, ahol az ott élők jól szolgálják azt. Másfelől azért ott van bennünk a kérdés, hogy vajon mennyire járunk el helyesen, ha ebben a helyzetben útra kelünk. Szeretnék néhány gondolatot megosztani, hogy én mire jutottam.
Zsákos ember, mumus, nyunyec – És téged mivel ijesztgettek gyerekkorodban?
Hallottad már a kifejezést, hogy elvisz a kókó? Vagy a zsákos ember, a mumus, a nyenyec, a rézfaszú bagó vagy bagoly? Vannak még bőven: babós, bankus, bambuc, bákász, bobo, bobósbunkus, bönkös, böbös, bökötör, bumbus, bubusz, dodo, hemmes, kankas, kankus, kercsula, konkó, kókós, kókár, kumasz, kunka, mankuj, mánkus, muma, mumák, mamusz, mommó, mókár, mömös, murkus, vankuj. Csak hogy néhányat említsünk...