Te is hazudtál az életről a felnőtté váló gyermekednek?
Ha csak a magunk módján is, de mindannyian megpróbáljuk, megpróbáltuk gyermekeinket felkészíteni az életre. Egy szülő érthető módon mindig a legjobbat akarja. Szeretnénk, ha nekik már egy kicsit könnyebb lenne, ha nem kellene a maguk kárán megtanulniuk mindazt, amit mi már tudni vélünk az életről. De vajon tudunk-e őszinték lenni önmagunkkal annyira, hogy ne csupán az életről szőtt illúziónkat örökítsük át, hanem a valós tanulságokat, minden kudarcunkkal, gyengeségünkkel, emberi hibánkkal együtt?
Sir David Attenborough és a pottyantós viszonya
Nem az ember szaporodott túl ezen a bolygón, hanem a kényelem.
Te megérzed, ha valami „szívvel-lélekkel” készült?
Egy majdhogynem elfeledett világba vezet utunk, amelyet jobbára csak megsárgult könyvlapok és fekete-fehér fényképek őriznek. A juhászember életében a bot sokkal nagyobb jelentőségű puszta munkaeszköznél, inkább üggyel-bajjal, művészi gonddal, spirituális felhanggal kiválasztott jó baráthoz hasonlítható.
Meseország, avagy a megosztottság mindenkié
Vihar van a biliben, pedig elhihetnénk végre: tényleg mindegy, hogy a körúton jobbra vagy balra fordulunk.
Jó ötlet beengedni gyerekeket az idősotthonokba?
A szélsőségek a végeken összeérnek. Nézzük csak meg az embert, mennyi közös pont van a legkisebbek és az igazán öregek között. Akár a szakállas viccben, mikor az aggastyánt kérdezik, hogy érzi magát: „Akár egy újszülött! Nincs fogam, hajam egy szál se, és azt hiszem a pelenkát is le kellene cserélni”. Van azonban egy olyan közös pont, ami engem kifejezetten zavar.
Maszkviselés a néphagyományban? Van rá példa...
Ha a maszk alá a félelem, a kiszolgáltatottság, vagy az elégedetlenség, az intolerancia költözik, akkor elveszítjük saját emberségünket.
5 dolog, amiben a vegánok és az állattartók egyetértenek
Mi lenne, ha végre nem állítanánk szembe a vegánokat a húsevőkkel?
Selyem-sárhajú Magyar Ilonától Szent Jánosig – te ismered Szent Iván-éj hagyományait?
Milyen szavak jutnak eszünkbe ma Szent Iván éjjele kapcsán? Úgy vélem, hogy legtöbbünknek a misztikum, a mágia, a szerelem, a tündérvilág, a tűz és a tűzugrás, illetve ezek sajátos elegye egy ősi, pogány szokásban feloldódva. Sokaknak juthat eszébe a Szentivánéji álom, melyet Arany János fordított először magyarra. Shakespeare-nek köszönhetően ez a szokás egészen hasonlatosnak tűnhet a nyugati hagyományokhoz. De talán kevesen tudják, hogy miben rejlik a mi ünnepünk varázsereje e fenti címszavakon túl. Ennek járunk most utána, méghozzá a Szent Iváni ének segítségével.
„Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem, miért nem virágoztál minden fa tetején?” – a nyári szerelemvarázsról
Milyen formái voltak ennek a hagyományainkban, hogyan formálhatott életeket? Ennek eredünk a nyomába.
„Ami jó a turizmusnak, az kevésbe lehet jó hosszú távon az ökológiai környezetnek” – szakértői szemmel a magyar vízügyről
Mik a lehetőségek, ha szeretnénk a környezetünket tudatosabban, de vízügyi szempontok alapján formálni?
Kerti kudarcok, avagy a Jóisten mentsen meg a vakondtól!
Hol tartok a kertészkedésben június elején? Idáig majdnem teljes a kudarc.
