Bújj, bújj, zöld ág, avagy régen tényleg minden a szexről szólt?
És mi köze van mindehhez egy ártatlan gyermekjátéknak?
Kitalált és valós húsvéti népszokások – felismered, melyik létezik? Kvízezz!
A húsvét népszokásokban rendkívül gazdag ünnepünk. A hagyomány számos eleme él a mai napig. Valószínűleg te is ismered nagy részüket, azonban mi kitaláltunk pár olyan népszokást, ami NEM a húsvéti ünnepkör része, talán nem is létezik. Találd meg őket!
A Marssal hamarabb boldogulunk, mint a Földdel?
A világűr számomra mindig is a csodák birodalma volt. Mai napig szenvedéllyel vizsgálom az eget, a csillagködöket, Naprendszerünk bolygóit. Valami földöntúli megnyugvást találok bennük. Amikor viszont arról olvasok, hogy miféle projektek készülnek a világűr, illetve elsőként a Mars meghódítására, mindez azonnal szertefoszlik. Amíg ez csupán fikció volt, elméleti feltevés, addig izgatottsággal figyeltem. Irtózatos nagyságrendű földi erőforrást használunk fel, hogy a Mars terraformálása – azaz Földszerűvé tétele – a közeljövőben megkezdődhessen. Értem én a lelkesedést, de nem kezdhetnénk a rendrakást a Földdel?
Tényleg a jövőt veszem el az unokáimtól, ha ezután is kézzel mosogatok?
Egy ideje a különféle mosogatógépek reklámjai szándékosan azt az érzetet keltik az emberben, hogy hibás… hibás akkor, ha nem veszi meg a kínált terméket. Sőt, ez nem is hiba, hanem orbitális felelőtlenség, méghozzá olyan, ami az emberiség egészének jövőjét fenyegeti. Mit fenyegeti... egyenesen elveszi! De tényleg így van ez?
Farsangol az emberiség, kifordul önmagából a világ
A bolonddá tevés korát éljük. Éveken át szorítottam a néphagyományainknak, hogy ne silányuljanak a mai világban cirkuszi produkcióvá, vagy ami még szomorúbb volna, ne haljanak el. És még komolyan is gondoltam. „Vak voltam, és most látok!” – ahogy a Bibliában áll. Hiszen világunk emberisége hagyományőrzőbb, mint valaha, legalábbis a farsangot illetően mindenképpen.
Nem hiányzik valakinek a biztonságérzet?
Már egy ideje tudatosan figyelem azokat a fogalmakat, amelyek leginkább meghatározzák az életünket. Szándékosan csak a pozitív töltetű szavakra fókuszálok: ilyen a siker, a boldogság, a szeretet, a tudatosság és egyre többször hallom a „flow”-t is. Érzésem szerint nem rosszak ezek a fogalmak, bár azért jó pontosítani, s következetesen használni őket. De miért nem tűnik fel senkinek, hogy kimarad a felsorolásból a biztonság?
Kinövi majd egyszer az emberiség a háborúsdit?
A globális változások kapujában állhatunk, és talán nem naivitás azt gondolni, hogy az emberiség képes a fejlődésre, a javakkal pedig élni, s nem visszaélni fog.
Magyar vagyok, és vállalom – szittyázás és sallangok nélkül
Nektek milyen érzéseitek vannak, ha azt mondjátok: „magyar vagyok”?
Üstökösök, avagy jelek az életünkben
Már gyerekkoromban megragadott a karácsonyi történetben a napkeleti bölcseket vezető fényes csillag, avagy a háromkirályokat vezető üstökös. Tudom, hogy a tudomány mind a mai napig keresi a válaszokat, a magyarázatot, a történelmi és asztrológiai bizonyítékokat. A magam részéről nem törekszem erre, a hagyományainkat kutatva már megszoktam, hogy minden hagyományelem elsősorban szimbolikus jelentőségű, ami többnyire valamiféle bennünk lejátszódó történetre mutat rá. Innen jön a kérdés, mi vezet bennünket az életben? Hol a mi üstökösünk?
Elveszíthetjük a magyar juhot mint nemzeti juhfajtánkat?
Alcímnek választhattam volna azt is, hogy „a tudomány módszertani öngóljai”. Ezeknek köszönhetően (bár a hazai bürokrácia szerepe sem csekély) számos magyar nemesítésű, tenyésztésű állatfajtánk vált más országok világhírű nemzeti fajtájává az elmúlt évtizedek alatt. Szerencsére a magyar juhval (közismert nevén a hortobágyi rackával) ez még nem történt meg, de nem dőlhetünk hátra nyugodtan.
