Így zöldítsd ki a háztetődet!

Otthon

Így zöldítsd ki a háztetődet!

A zöldtetők számos kedvező tulajdonsággal rendelkeznek, melyek népszerűvé tehetik őket a környezettudatos építtetők körében. Ha valaki rákeres e kifejezésre, elképesztő mennyiségű honlap tárul a szeme elé az építésükről. Zöldtetős cégek sokasága árasztja el információval magyar és angol nyelven az internetet, de sajnos egyik sem adott választ az én kérdéseimre: elkészíthető házi módszerekkel a zöldtető, és ha igen, akkor hogyan?

A modern technikát már értem, szigetelés a köbön, többféle csőrendszer, alumínium és műanyag profilok… de főképp „kérjen árajánlatot”! Most azonban annak nézzünk utána, hogyan készül a hagyományos, skandináv zöldtető.

A zöldtetőt északon főleg gerenda vagy rönkházakon alkalmazzák. A zöldtető svéd nevén "torvtak", valójában nyírfakéreg tetőt jelent. Azaz nem is annyira a tetőt borító növényzeten van a hangsúly, hanem az alatta lévő rétegen. A talaj és a növényzet leginkább csak a nyírfaréteg tetőn tartását szolgálta, a tényleges „munkát" a fakéreg végzi. Nesze neked modern zöldtetődivat! De nézzük is, hogy néz ki az eredeti zöldtető!

A tetőszerkezetet a ma szokásosnál sokkal sűrűbben rakott szarufák tartják, amikre egy deszkahéjazat jön keményfából, bár ezt inkább padlónak nevezném, vastagsága okán. Talán ez a leghangsúlyosabb pontja a tetőnek, ugyanis ezzel a módszerrel, normál esetben 250-400 kg súly nehezedik 1 négyzetméterre, ami északon, télen 600-900 kg-ig nőhet meg négyzetméterenként.

Ez a súly olyan stabilitást és illesztést ad a gerendafalnak, amely más technológiával elérhetetlen.

A tetőfedés az alapanyagok előkészítésével kezdődik. A nyírfa kérgét lehántolják, kiszárítják és így tárolják. A felhasználás előtt beáztatják, hogy formálható legyen. Ismerős a technika, hiszen régen nálunk is így készítettek belőle vödröket s egyéb használati tárgyakat.

Fotó: Unsplash

A tetőt alulról kezdik burkolni a nyírfalapokkal, melyeket egymásra, fedésben raknak le. Az alsó egy méter után egy deszka tartószerkezetet készítenek, ami megakadályozza a tőzeges talajréteg lecsúszását. Ezt ugyanis innentől kezdve már elkezdik fölteríteni, ezek nyomják le a nyírfalapokat, melyeket más módon (pl. szöggel) nem rögzítenek a deszkákhoz.

Ahogyan haladnak fölfelé úgy borítják be folyamatosan földdel vagy már kész, gyeptéglaszerű talajlemezekkel. A fakéreg szigetel és megatartja a csapadék egy részét (olyan, akár egy szivacs), a fölösleget pedig levezeti. Ezért van jelentősége az alsó tartógerendánál kialakított csapadékelvezető csatornarésznek. A talajréteg vastagsága 15-25 cm között mozog. A növényzetet nyilván a helyi klímának megfelelően választják ki, így ott a mohaféléknek nagy szerepük van.

Tulajdonképpen ennyi lenne a zöldtető készítse házilag. Bárki elkészíthetné idehaza is, ha valahonnan hozzájutna kellő mennyiségű nyírfakéreghez. Kisebb kerti pagodák vagy fészerek, garázsok, esőbeállók ideális tetőfedési módozata lehet, azonban két dolgot érdemes szem előtt tartani.

Fotó: Unsplash

Az egyik a tájolás, mivel idehaza a déli fekvésű tető olyan nyári napsütésnek van kitéve, amivel talán csak a kaktuszok boldogulnának. Viccet félretéve, nem csak a tájolás, hanem a nálunk jellemző, szélsőséges időjárási viszonyoknak megfelelő növényzet kiválasztása is rendkívül fontos. Ebben ez esetben érdemes lehet a hazai kivitelező cégek növénytársításait megfigyelni és alkalmazni, mivel ők már elegendő tapasztalattal rendelkeznek e téren. Ha pedig a növényzet gondozása miatt aggódna valaki, elég pár napra egy nyúlcsaládot föltenni, és probléma egy szál sem marad. Ha esetleg kecskét teszünk föl, akkor pedig fű sem.

Ajánljuk még:

Puccs sétapálcával – egy titkokat rejtő Baross utcai ház története

Baross utca, a végeláthatatlan. Ugyan nem főút, nem is túl széles, mégis meghatározó forgalmat bonyolít emberemlékezet óta, a Kálvin teret köti a Fiumei úttal. Józsefváros fő ütőerének elején járunk, épp a Wenckheim-palota mögött, de egy egészen más hangulatú, szomorkás, sötét sarokházban. Egy időben sokat jártam itt, főiskolai legjobb barátnőm lakott a másodikon. Lakásába soha az életben nem sütött be a nap, simán aludtunk délután kettőig az örökös félhomályban. Az előtérben derengett pár négyzetméteren a tán Zsolnay csempe szokatlan fényű halványzöldje, egyébként semmi nem maradt a századelő vélhetően virágosabb korából. Aztán házkutatásaim során egyre gyakrabban merült fel a Baross utca 28. címe. Gondoltam, utánanézek kicsit.

 

Már követem az oldalt

X