A gyerekek boldogságának titka – nehéz időkben is van mit tanulni tőlük
Ezekben a borús időkben talán jól jön egy kis biztatás a gyerekektől nekünk, felnőtteknek. Jó látni az önfeledt játékukat és jókedvüket, azt, ahogyan árad belőlük az élet szépségének a szeretete. Könnyű nekik, gondolhatjuk, hiszen nem érzik az élet és a felelősség súlyát, a terheket, amit a felnőttek cipelnek. Nem, tényleg nem érzik, ezért is rángatják kezünket, s húznak magukkal játszani, húznak magukkal élni.
A tudományban is úgy hiszünk, mint Istenben?
Érdekes beszélgetést folytattam a minap egy tinédzserrel. Azt mondta, hogy szerinte a vallás a fejletlen emberi társadalmak jellemzője, de ahogy egyre többet tudunk a világ működéséről, úgy lesz egyre kisebb a jelentősége. Ha mindenre van tudományos magyarázat, akkor a hitnek nem marad semmi szerepe. A fejlődés útja a tudomány és nem a hit. „Ez a te hited?” – kérdeztem. Mert szerintem mind hiszünk valamiben.
Nőellenes lenne a néphagyomány, a paraszti kultúra?
Meg van különböztetve a nő a férfitól a hagyományainkban? Hát hogyne lenne, hiszen biológiailag is meg van. De ez egy tökéletes mellérendeltséget, egymásbaillőséget alkot, és ebben a mellérendeltségben a férfi a legmagasabban tiszteli az életadó és életet nevelő nőt, míg a nő ugyanígy a teremtő, védelmező férfit. A bizonyítékok százszámmal hevernek előttünk.
Íme a legszebb karácsonyi népdalaink, énekeink
A karácsony melegsége, a család szeretete és a régi karácsonyi énekek úgy fonódnak egymásba, mint fényesre barnult fonott kalács ágai. Bizonyos énekek hatására érzések, megélések emlékei törnek ránk, amelyeket vágyunk újra megélni, mert keressük azokat a pillanatokat, amelyek a legjobbak, legszebbek voltak, amikor a leginkább szeretve voltunk és szerettünk, amikor felhőtlenül boldogok voltunk, és egyszerűen csak örömmel léteztünk a biztonság biztos tudatában.
Te hiszel a véletlenekben? Van, ami után én már nem tudok...
Messzemenően hiszek a véletlennek tűnő dolgok elrendeltségében. Különösen izgalmas számomra olyannal beszélni, aki saját bevallása szerint csak a logikában, a racionalitásban és a törvényszerűségekben hisz. Az ilyen beszélgetések vége felé meglepő módon majdnem mindig oda jutunk, hogy nincs is igazán ellentmondás közöttünk...