Az emberiség sok évezredes boldogságvágyat szorongat lelkében, aminek csillapítására a kezdetektől fogva számos ismeretet, tapasztalatot halmoztunk fel. Mégis, még ebben az erős rászorultságunkban sem igazán látunk tisztán, hogy pontosan milyen módokon csempészhetünk egy kicsivel több jóérzést hétköznapjainkba.
A dopamin és a „jutalom” érzete
A dopaminnak – ahogy a következő vegyületeknek is – rendkívül összetett szerepe van a szervezetünkben, de mi most ezek közül az örömérzethez kötődő pszichológiai hatására fókuszálunk, ami elsősorban a jutalomérzethez kötődik. Ez a hatás akkor jelentkezik, amikor valamilyen jutalomban részesülünk, illetve már a várható jutalom előképe is képes kiváltani a kellemes érzést. Ez a jutalom lehet bármi, még az étkezéseket vagy egy szeretkezést is efféle jutalomként értékel a szervezetünk, a dopamin hatására az elégedettség örömét, a jutalom boldogságát érezhetjük magunkban.
Hogyan élhetünk vele tudatosan? Valószínűleg már létének oka is az, hogy új, az életünk szempontjából hasznos szokásokat vegyünk fel, mintegy tudatalatti hajtóerőként hasson ránk. Ezt alkalmazhatjuk tudatosan is, azaz segítségével hasznos szokásokat alakíthatunk ki. Például ha tennivalóinkat rendszerezzük és elvégzésükhöz kisebb-nagyobb jutalmakat rendelünk. Az ember nagyon bele tud fáradni, ha napi munkáját nem értékeli senki, ha természetessé válik minden cselekvése, miközben az elvárások csak fokozódnak. Ezt a folyamatot tudjuk tudatosan megfordítani, ha önmagunk rendelünk apró jutalmakat tevékenységeinkhez. Lehet az egy finomság, egy örömet jelentő apróság, de akár az is, hogy mondjuk az elvégzett munka után megengedünk magunknak egy óra „énidőt”, amikor lelkiismeretfurdalás nélkül vonulunk el a világtól és tesszük azt, amihez épp a leginkább kedvünk van. A kulcsszavak tehát: tettek és jutalom, célorientáltság, és a célok elérésének megünneplése.
Oxitocin és a „teljesség” érzete
Egy igen elterjedt tévhit szerint az oxitocin a szerelemhormon, mely biológiai értelemben felelős a „rózsaszín köd”-ért. Nos, ez ebben a formában nem igaz, ahhoz a bizonyos ködhöz biológiailag a most felsorolt négy vegyület együttese (és sok más társuk) is hozzájárul. Mégis van rá okunk, hogy foglalkozzunk vele, hiszen meghatározó szerepet játszik a szexuális vágynál, ahol nagyban hozzájárul az örömszerzés fizikájához, a szervezetben való jelenléte pedig az orgazmus pillanatában a legmagasabb. De például a csecsemők szoptatásánál is lényegi szerepe van.
Oroszlánrész jut neki az örömérzet kialakulásában, amit én magam a „teljesség érzéséhez” társítok. Ahogy az eggyé válás érzete árad szét az orgazmus pillanatában az emberben, másként a csecsemő szeretetteljes ölelésekor szoptatás közben, illetve minden olyan ölelésben vagy egyéb megélésben, amikor az ember szinte „beleremeg”, jólesőn beleborzong valamibe, mondjuk egy zenei élménybe. Alkalmazásának kulcsszavai tehát: önátadás és eggyé válás, beleolvadás és beteljesedés.
Szerotonin és a „belső béke” érzete
A szerotonint főleg a gyomor és a bélrendszer állítja elő, jelenléte bizonyított kapcsolatban áll az idegességgel, depresszióval, sőt nagyban hozzájárul a női menstruáció előtt jelentkező testi-lelki tünetek kialakulásához, de hatással van a hangulatunkra, annak ingadozásaira és tudatosságunkra is. Bizonyára mindenkinek van közvetlen tapasztalása is azokról a gyomorban jelentkező tünetekről, melyeket az izgalom, izgatottság, félelem vagy a stressz vált ki, illetve van tapasztalásunk az eufórikus boldogság felszabadító, szinte levegőbe emelő érzetéről is. Éppen ezért érdemes foglalkoznunk a szerotoninnal, hogy a szeszélyességünket, kilengéseinket csillapíthassuk és ha lehet, tartsuk a pozitív tartományban.
Hogyan törekedhetünk erre?
Először is a gyomor rendben tartásával, az általunk kitapasztalt optimális táplálkozással, a rendszeresen beiktatott rövid böjtökkel, akár probiotikumokkal, időszakosan beiktatott tisztítókúrákkal, gyógyteákkal. Ha már csak ennyit csinálunk, akkor a „tudatosság érzetünk” sokat jelenthet a belső béke felé vezető úton. De nagyot léphetünk előre a rendszeres és fokozatos meditációval, akár légzésgyakorlatokkal is, lehetőleg a szabadban végezve. A magunkért végzett tevékenységek csendes öröme, az elégedettségérzet jelentősen hozzá fog járulni belső egyensúlyunkhoz és boldogságunkhoz. Kulcsszavai: tudatosság és egyensúly.
Endorfin és a „kellemesség” érzete
Az endorfint önmagában is nevezik boldogsághormonnak, ami az eddigiek után persze téves és jelentősen általánosító megnevezésnek tűnik. Feltehetően az endorfin okozza azt „váratlan” lelkesültséget, amit egy-egy stresszhelyzet, veszélyhelyzet vált ki az emberből. Ilyen formában „fájdalomcsillapító” hatása is jelentős, például a várandós édesanyák endorfinszintje folyamatosan emelkedik, ami számos hatása mellett a szülési fájdalom elviselését is segíti. Egy-egy sérülés esetén szintén az endorfin az, ami egy időre „kikapcsolja” a fájdalomérzetet, amíg nem realizáljuk helyzetünket és a történéseket.
Hogyan aknázhatjuk ki pozitív hatását, a „kellemesség” érzetét? Ezt tapasztalhatjuk például nagy intenzitású, kemény sporttevékenység vagy fizikai munka során, miután „átestünk a holtponton”. A jelenséget „futók gyönyörének” nevezték el. De endorfint szabadít fel a kakaó és a magas kakaótartalmú csokoládé fogyasztása is. Az illatok, például az aromaterápia hasonlóképpen képes ezt a könnyedségérzetet aktiválni. Kulcsszavai: ellazultság, oldottság.
Ajánljuk még:
MI A JÓ HÁZASSÁG TITKA? – VÉLEMÉNYEM 25 ÉVNYI HÁZASSÁGRÓL, SZINGLIKÉNT
NEM KÍNOS, HANEM SZERETETTELJES CSEND – EGY PÁRKAPCSOLAT NAGY PILLANATAI
10 TIPP A TÉLI DEPRESSZIÓ ELLEN – A SZAKEMBER JAVASLATA
Kövér voltam és boldog, aztán mindennel elégedetlen – végletek közt pattogtam el a pszichológusig
Huszonéves koromig tökéletesen rendben voltam önmagammal, de akkor minden fronton egyszerre tört felszínre gondok hada: hirtelen nem szerettem a testemben lenni, kívül-belül csak azt láttam, mi a baj velem. És bár hosszú út vezetett a pszichológus kanapéjáig, megérte megtenni.
