A magyar férfiember szívében a bicska kiemelt helyet foglal el. Talán hagyományainkkal együtt ez a vonzalom is kopni látszik, s egyre kevesebben érezzük ezt a különös kötelmet, de Kossuth kifejezéseivel élve, mi bicskarajongók sem fogyunk, hanem tömörödünk.

Minden új nap egy új esély a boldog, teljes életre. Ez azonban nem jön magától, apró lépésekkel haladhatunk feléje. Ilyen apró lépések a napi szokásaink, és míg régen ezek szülőről gyermekre szálltak, addig mai rutinjainkat már mi alakítottuk ki, többnyire igazodva a munkánk, családunk és életritmusunk egészéhez.

A Föld és a környezetvédelem soha nem kapott ennyi figyelmet az emberiségtől, amennyit az utóbbi hónapokban. Lassan mindenki érzi, hogy tenni kell valamit. A „nyugati, civilizált” társadalmak mindenképp. És ez engem teljesen kétségbe ejt. Ugyanis, amit eddig meg akartak menteni, az mára mind kipusztult. Nem lehetne, hogy valami mást akarjanak megmenteni, muszáj pont a Földet? Mi lenne, ha egyszerűen csak gazdái lehetnénk, ahogy régen is?

Élménybeszámoló.

„Megeszik ezt még a pesti úri népek” – hangzik az ikonikus Indul a bakterház című filmben. De igaz lenne, tényleg így működik a hazai kereskedelem? Ha ezt a hat szabályt betartjuk, garantáltan nem!

Tippek azoknak, akik szívesen belevágnának a tyúktartásba.

Panelban termelt salátát ettél már?

Szeretnél egy búbos kemencét? Építs egyet!

Önellátás: egy szó, amit rengeteg kérdés és még több feszültség övez. Feszült lehet, aki így él – hogy a többiek miért nem?! –, és feszült lehet az is, aki látja, hogy más így él. Mert nyomasztó, mert nehéznek tűnik, mert kivitelezhetetlen...nek tűnik. Pedig valójában talán csak végig kellene gondolnunk néhány alaptételt, hogy ne beszéljünk el egymás mellett.

Vajon megtalálod a kakukktojást a kissé pajkosra sikeredett kvízünkben? 

Hagyomány és újítások.