Ha igen, akkor láthatta, hogy a fenti példa nagyon is valós, csak éppen a lábbelik helyett építési anyagok, módok, technikák, formák vesznek el a szabványok és előírások rengetegében. Nem a cipőnkről van szó, hanem az otthonunkról, a legszentebb élettérről, ahol gyermekeink felnőnek, ahol egy család éli mindennapjait.
Még az állami támogatás ellenére is jóval nagyobb költséget jelent ma az építkezés, mint valaha. Pedig az embernek minden képessége megvan ahhoz, hogy házat építsen magának. A hagyományos építési technikák mindenki számára elérhetőek lennének, de ehhez nekünk is újra kellene gondolnunk egynémely előítéletünket.
Tételezzük azt fel, hogy egy normális világban élünk, ahol építési engedélyt kaphat minden olyan fal- és tetőszerkezet, mely megfelel bizonyos statikai és biztonsági paramétereknek. Mutatok néhány hagyományos lehetőséget:
Tegyük fel, hogy csak egy darab földünk van, rossz, homokos föld, kövek nemigen akadnak benne. Nincs a birtokunkban erdő sem. Miből építhetjük meg a falakat? Számoljunk csak, lehet vályogfal; lehet vert fal; rakott sárfal; hantfal; mórfal. Ötféle módszert ragadtam ki a paraszti kultúrából, melyek mindegyike alkalmas bármilyen egyszintes ház falazatának elkészítésére. Mi kell hozzájuk? Föld, víz és némi növényi adalék. Semmi, mit kopár földünk ne adhatna meg.
De talán nem ennyire rossz a helyzet, és földünkön található egy venyigés, fiatal fahajtásokkal benőtt szeglet, néhány gerendának alkalmas fával. Ez esetben már más a leányzó fekvése. Lássuk csak, attól függően, hogy cölöpvázas vagy talpfás szerkezetet szeretnénk, lehet sövényfal; kétrétegű sövényfal; nádfal; zsilipelt fal; karóközös fal; sárhurkákból font fal; lécrácsos fal; cölöpvázas fal. Elégedjünk meg ezzel az újabb nyolc lehetőséggel.
Na de akár köves hegyvidéken is lehet az a föld, erdővel szegélyezve! Akár kőfal, akár fából ácsolt boronafal lehet házunk falazata. Az eddigi technikák mindegyikét lehet vegyíteni, keverni egymással... ebből azért elég nagy választék jön ki nem?
Az eddig sorolt technikák egyike sem tartalmazott semmi olyan építőanyagot, amit a természet ne bocsátana ingyen rendelkezésünkre.
Falunk tehát már van, nem is akármilyen. Ne úgy képzeljük el ezeket a házakat, mint holmi kunyhót, vagy sárból húzott putrit... igen éles szeműnek kell lenni ahhoz, hogy ezen falak bármelyikét (természetesen bepucolva) megkülönböztessük egy mai téglafaltól. A kiszáradt földfalak statikai tulajdonságai egészen különlegesek, szigetelő tulajdonságukkal kapcsolatban pedig elég megemlítenem a vályogfalat, ennek kiváló hőháztartásáról már bizonyosan hallott mindenki. Épp így működik a többi típus is.
A tetőfedési lehetőségek közül éppen csak tízet sorolok: nádfedés; taposottszalma-fedés; felvert zsúpfedés; kévés zsúpfedés; gyékény-kákafedés; zsindelytető; drányica és deszkafedés; természetes palafedés; cserépfedés; bádogfedés.
Ezen technikák legtöbbje Magyarországon nem engedélyezett manapság. Egy efféle módon, engedély nélkül felépített ház után járó büntetés magasabb, mintha elbontanánk a természetes anyagokból épített házunkat, és felépítenénk egy engedéllyel rendelkező, modern anyagokból fölhúzott épületet. Persze ma a kaláka is büntetendő, azaz a család és barátok nem vehetnek részt hivatalosan az építkezésen.
Mégis van remény arra, hogy mégse kelljen vagyonokat fizetnünk egy egészséges és élettel teli ház felépítésért. Ha nem is az előbb említett építési technikák, de azoknak mai, továbbfejlesztett és kivitelezhető változatai már hazánkban is ismertek és (bár kisebb harcok árán) engedélyeztethetők, csak olyan építészt kell találnunk, akinek ez a szakterülete. Úgy vélem, egy élő, természetes otthon még ezzel együtt is megéri a fáradságot és utánajárást.
További cikkek a témában:
ÍGY KÉSZÍTS TÖKÉLETES MADÁRODÚT!
HOGYAN KELL NEM BELEŐRÜLNI EGY HÁZFELÚJÍTÁSBA?
AZ ELSŐ LÉPÉS AZ ÖNELLÁTÁSHOZ VEZETŐ ÚTON: TERMELJ TOJÁST OTTHON!
