Ha feltesszük a kérdést, hogy „hol laknak a madarak?”, a legtöbb ember a „fészek” szóval válaszol. A fészkelés helyét tekintve azonban rendkívül változatos a kép. Klasszikus esetben egyes madárfajok a fészküket fák, bokrok ágaira, mások a földre, nádasok zsombékjaira építik. Számos madárfaj azonban fészkét fák odúiba, sziklák üregeibe rejti, így védve utódaikat az időjárás viszontagságaitól és a ragadozóktól. Napjaink mezőgazdaság dominált tájhasználati rendszereinek, valamint a városiasodó területek erőteljes növekedésének egyik negatív eredménye, hogy az idős, odúk képzésére alkalmas fák száma egyre csökken, bizonyos helyeken (városok, települések, intenzív mezőgazdasági területek) pedig ezek teljesen el is tűntek.
A madarak számára nagy segítséget jelent, sőt sok esetben a túlélés záloga lehet, ha ezeket a természetes odúkat mesterséges, ember alkotta madárodúkkal pótoljuk.
A különböző fajok eltérő méretű odúkat részesítenek előnyben, a madarak méretéhez és igényeihez igazodva különböző méretű odúkat készíthetünk.
Az odúk, valamint a röpnyílások mérete alapján a szakamberek A – B – C – D típusú odúkat különböztetnek meg. A településeken leggyakrabban előforduló fajok többsége (cinegék, verebek, csúszka, stb.) általában a „B” típusú odúkat részesíti előnyben, ezért – hacsak nincsen egyéb célzott tervünk – elsőként szerencsés lehet ilyen típusú odút készíteni és kihelyezni.
Az odúk közti lényegi eltérést az alapterület és a röpnyílás méreteinek különbözősége jelenti. A leggyakrabban használt „B” típusú odú alapterülete kb. 12x12 cm, belső mélysége 20-25 cm, a röpnyílás átmérője 3,2-3,5 cm. (A különböző odútípusok pontos méretezéséről itt lehet olvasni.
Az odúkat minden esetben tartós, az időjárásnak ellenálló anyagból készítsük. Ár-érték arányban leginkább a 2-2,5 cm vastag fenyődeszka használata javasolt, melyet érdemes valamilyen természetes alapanyagú festékkel vagy akár lenolajjal is átfesteni. Amennyiben az odúk tetejét bádoglemezzel vagy kátrányozott lappal burkoljuk, a költőhely élettartamát akár 10-15 évvel is meghosszabbíthatjuk!
A röpnyílást legegyszerűbben lyukvágóval készíthetjük el, a széleket minden esetben csiszoljuk le, hogy a szálkák, rostok ne sértsék fel a madarak lábát! A nyílást az előlap felső harmadába vágjuk.
OSB lapból, időjárásnak nem ellenálló anyagból sose készítsünk odút, mivel annak alsó része rövid idő után elöregszik, és könnyen előfordulhat, hogy éppen a növekvő fiókák egyre gyarapodó súlya alatt fog a teljes fészekkel együtt a mélybe szakadni!
Nagyon fontos, hogy az odúk tisztíthatók legyenek.
Ebből az okból az odú tetejét célszerű nyitható módon elkészíteni, így az elhasznált fészekanyagot a költést követően nyáron, illetve a tél során is könnyen kitakaríthatjuk.
Az odúkat leginkább 2-6 méter magasságba, macskáktól és egyéb ragadozóktól védett helyre tegyük. Különleges, és a madarak életének vizsgálatát is lehetővé tevő módszer, amennyiben az odút úgy alakítjuk ki, hogy hátsó falukat lakásunk egyik ablaküvege jelenti. Ebben az esetben a fészek élete a kezdetektől a fiókák kiröpüléséig könnyen és jól megfigyelhető!
Bár az odúkat legjobb ősszel kihelyezni, a tavasz első időszakában sem vagyunk elkésve. A fészkelőhelyeket egymástól 15-20 méter távolságra helyezzük ki, így a madarak revírje (saját maguk számára lefoglalt területe) kisebb eséllyel lesz átfedésben egymással.
Az odúkat célszerű oly módon elhelyezni, hogy azok számunkra jól láthatóak, vizsgálhatóak legyenek. A fiókák gondozásának megfigyelése nem csak a gyermekeknek okozhat rengeteg örömet!
Ha az első évben nem lakják be az odúnkat, ne essünk kétségbe. Nagy valószínűséggel a madarak nem találták meg a jól elkészített fészkelőhelyet. Téli etetéssel, nyári itatással a következő év sikeres költését nagymértékben segíthetjük.
Sok fajt, sikeres költést mindenkinek!
További cikkek a témában:
AQUAPÓNIA - KI SZERETNE SAJÁT SALÁTAGYÁRAT?
NAGYTAKARÍTÁSRA FEL! – TERMÉSZETES TISZTÍTÓSZEREK, AMIK TÉNYLEG MŰKÖDNEK
Nagyon zöld, egészséges és a lelkednek is jó – Kertgondozás (kicsi) kerttulajdonosoknak
