Az elmúlt hónapok drasztikusan megváltoztatták mindannyiunkban az „otthon” fogalmát. Egy szempillantás alatt kellett lakásunkat munkahellyé, irodává, iskolává, nappalivá és edzőteremmé alakítani: mindez érthető módon többünket is megviselt, felkészületlenül ért bennünket a hirtelen váltás. A pandémia többek között figyelmeztetett minket arra is, hogy életterünket valóban élhetővé kell alakítanunk, kis túlzással, de egy saját, mini-ökoszisztémával rendelkező világot kell létrehoznunk.
Mert a jövő otthonait az élhetőség, a fenntarthatóság, az alkalmazkodás és a természetközeliség kell jellemezze – akár a nagyvárosi panel falain belül is. Maga Darwin is megmondta, hogy nem a legerősebb fajok maradnak életben, hanem azok, amelyek a leginkább képesek alkalmazkodni, erre az alkalmazkodásra pedig úgy tűnik, nagyon is szükségünk lesz: az IKEA becslései szerint
2050-ben a világ népességének 70 százaléka városokban fog majd élni.
A jövőben tehát sok kérdést meg kell válaszolnunk. Például tudnunk kell, hogyan tehetjük a városi lakásunkat természetközelibbé, élhetőbbé. Hogyan alkalmazhatunk környezetbarát megoldásokat otthonunkban? Vajon hogyan kell elképzelni a jövő multifunkcionális, irodaként és otthonként is szolgáló lakásait? A válasz megtalálásához forduljunk a Joanna Jurga, Paulina Grabowska és Justyna Puchalska által tervezett 120 éves, lengyelországi épületben kialakított „Holnap otthonához”!
- Tanács: alakíts ki önellátó gazdálkodást!
A Holnap otthona tervezői nem lineáris, hanem körforgásos rendszerben gondolkodtak: a termékek életciklusának meghosszabbítására, a hulladék minimalizálására, a gyógynövények, zöldségek otthoni termesztésére és az újrahasznosításra fektették a hangsúlyt. A helyet úgy tervezték, hogy az étel, a víz és a hulladékok keringése egyfajta „anyagcserét” hozzon létre úgy, hogy az egyik folyamat végeredménye a másik folyamat alapjává váljon.
A keringés szíve a beltéri, talajmentes, hidroponikát alkalmazó konyhakert:
ez a növénytermesztésnek olyan módja, amiben nem földet, hanem tápfolyadékot használnunk – így például komplett otthoni salátagyárat csinálhatunk –, ezáltal 90-95 százalékkal kevesebb vizet fogyasztunk a tradicionális gazdálkodásokhoz képest. Az aeroponikus rendszer a levegőben szabadon lévő gyökerekre permetezett vízrészecskék segítségével táplálja a növényeket, az akvaponikus rendszer pedig a halak és a növények kölcsönös együttműködését kihasználva reformálja a beltéri vagy az üvegházas növénytermesztést úgy, hogy a halak anyagcseréje során keletkezett végtermék a rendszerben található baktériumok hatására átalakul, ilyenformán pedig a növények számára tápanyagként szolgál.
Végeredményben az akvaponikus, a hidroponikus és az aeroponikus rendszerek alkalmazásával lehetőségünk van paradicsom, paprika, burgonya, káposzta, hüvelyesek, eper, mikrogömbök, gyógynövények termesztésére is. Ezenkívül a konyhában speciális konténereket, komposztálókat is elhelyeztek a Holnap Otthonában, amikben a szerves hulladék természetes trágyává alakulhat a növények számára.
Nem kell elkeseredni azoknak sem, akik nem engedhetik meg maguknak az akvaponikus, hidroponikus és az aeroponikus, talajnélküli rendszerek kialakítását, kicsiben is el lehet kezdeni. Ahogy korábbi cikkünkben is kifejtettük, a kávézaccnak például számos praktikus felhasználási módja van, nem muszáj rögtön a kukába dobni, valamint őseinktől is lenne mit tanulnunk, ami az „eszközmentes” újrahasznosítást illeti.
- Természetet a falakon belülre: javítsd a közérzeted a növények erejével!
Az urbaninázió, a szmogos levegő, a talaj- és vizek szennyezettsége ihlette az angol phytoremediation szót, ami nagyjából azt a törekvést írja le, hogy hozzuk egyensúlyba környezetünket és magunkat a növények felhasználásával. Számos kutatás bizonyította, hogy ha növényekkel vesszük körbe magunkat, akkor javulhat a hangulatunk, kognitív funkcióink, kreativitásunk, valamint csökkenhet a stressz-szintünk és szorongásunk.
Az egészségjavító hatás mellett a növények természetes párásítóként is működnek: megkötik a káros anyagokat, javítják a levegő minőségét. Nem véletlen, hogy egyre több kreatív megoldás lát napvilágot, amelyek segítségével a növények előnyeit négy fal között is élvezhetjük.
Az urban jungle jelenség, a biofília-dizájn, a moha-, zuzmó falak, vertikális kertek,
valamint az egyéb növényekkel borított felületek segítenek ellensúlyozni a városi lét szmogos, szürke valóságát.
Külön jó hír, hogy a megfelelő választás mellett a lakás sötétebb részein is tarthatunk növényeket, ahogyan a feledékenyeknek és locsolástól ódzkodóknak sem kell lemondani a cserepesekről!
- Kettő az egyben: otthon és iroda
A járványhelyzet egyik nagy tanulsága a jövőre nézve, hogy otthonainkban ügyelni kell a munkavégzésre alkalmas terek kialakítására is. Sok cégnél, vállalatnál bebizonyosodott, hogy könnyűszerrel megoldható a távmunka, nem szükséges a hét összes munkanapján az irodából dolgozni, ez pedig a korábbi munkavégzési feltételek újragondolását igényli otthonunkban. Tekintettel arra, hogy a jövőben az otthonról dolgozók száma nagymértékben megnövekedhet, érdemes lehet otthonunkat a home office feltételeinek megfelelően alakítani, újragondolni derék- és háttámasszal rendelkező székek, kreatív, elszigetelt munkasarkok kialakításával.
Ajánljuk még:
A RENDEZETT OTTHON TÍZPARANCSOLATA
HÁROM ALAPSZABÁLY, HA KUTYÁVAL VAGY HOME OFFICE-BAN
„MASZKOK MENTÉN KETTÉSZAKADT TÁRSADALOMBAN ÉLÜNK”
„A fenntartható az új versenyképes” – Interjú a magyar mezőgazdaság jövőjéről
