Ács-Fehér Kinga

1853-ban látta meg a napvilágot Csontváry Kosztka Tivadar, az egyik legjelentősebb, legismertebb festőművészünk. A különcnek, de inkább bolondnak vélt festő negyvenévesen pályát váltott, gyógyszerészből ecsetforgatóvá képezte magát, hogy beteljesítse élete célját. Október 18-án, a magyar festészet napján életéről emlékezünk, melyben a hivatástudat, az újrakezdés, a bátorság és a tanulási iránti vágy is központi szerepet kapott.

„Anyósommal egészen addig tökéletes volt a kapcsolatom, amíg a kisfiam meg nem született” – sok családi rémtörténet kezdődik így. A problémafelvetés jogos: amikor megszületik egy gyerek, a szülő és a nagyszülő életében is teljesen új élethelyzetet teremt. Egyik félnek sem könnyű, hiszen mindenki kezdő az új szerepében, amibe időbe telik beletanulnia. A szülői szerepből a nagyszülői szerepre való áttérés azonban kihívásokkal, buktatókkal tarkított.

Körbenéztem az életemben, és sok mindent találtam. Egy hangyányit családon belül is, de leginkább családon kívül, közelebbi és távolabbi ismerősi környezetben. Én szerencsés vagyok, mert támogató, szárnyakat adó közegben nevelkedtem, az egyik legzseniálisabb, legharmónikusabb szülő-gyermek kapcsolatban, ami csak létezhet, de tudom, ez inkább a ritkábbik fajta. 

Egy egészen különleges könyv került a kezembe minap a nagymamám könyvespolcáról. A Ragyogó szakácskönyv nemcsak ételreceptek gyűjteményeként szolgál, hanem lapozgatható háztartási kisokosként is: menütervezésről, takarékoskodásról, időbeosztásról, gyakorlati tippekről, a család lelki- és fizikai egészségéről is szó van a hagyományos receptek közé ékelve.

J. D. Salinger regénye, a Zabhegyező, avagy újrafordított kiadásban, a Rozsban a fogó 70 évvel ezelőtt, 1951. nyarán jelent meg az Egyesült Államokban. Nemcsak fiatalok milliót, de gyilkosokat is inspirált Holden Caulfield története, aki tizenéves lázadóként küzd az élet és a felnőtté válás ellen. Összegyűjtöttem pár érdekességet a kultikus műről, hiszen akárcsak Salingert, a Zabhegyezőt is sok-sok titok lengi körül.

A válás még mindig tabu. Nem beszélünk róla, nem illik, kényes téma, amiről mindenkinek megvan a maga véleménye. Rengeteg verziója és lebonyolítása létezik, annál is többféle módon lehet megélni. Egyesek kudarcot látnak benne, mások bűnt, de van, aki a boldogság egyetlen járható útját. Az elmúlt években a filmipar felismerte a téma jelentőségét, elkezdte a társadalom érzékenyítését, és a közbeszéd tárgyává tett egy új műfajt: a válásfilmet.

Úgy tartják, a szólások és a közmondások a magyar nyelv ékkövei. Szinte nincs olyan élethelyzet, amit ne írna le egy-egy frappáns, népies mondat. Elgondolkodtál már, vajon mennyire ismered ezeket a bölcsességeket? Tudod, mit jelentenek, esetleg ki is tudnád javítani, egészíteni őket? Tedd próbára a tudásodat!