Az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható betegség. Egy dolog azonban biztosnak tűnik vele kapcsolatban: nem válogat, kortól, nemtől, intellektustól függetlenül bárkire lecsaphat. Szeptember 21-én, az Alzheimer-kór világnapján négy olyan filmet hoztam, amelyek a visszafordíthatatlan betegségről szólnak.
Bár hatalmas változásokat tudhatunk magunk mögött, ami a nemek közötti egyenlőség megvalósulását illeti, továbbra is fényévekre vagyunk az ideálistól.
Lakásfelújításom kálváriája rengeteg olyan kérdést vetett fel bennem, amire nem is számítottam. Az egymáshoz passzoló színárnyalatokon órákat képes voltam agonizálni (előtte sose gondoltam volna, hogy erre valaha képes leszek), de olyan, a jövő szempontjából valóban kulcsfontosságú dilemmákban is dülőre kellett jutnom, hogy az otthoni munkaállomásomat hogyan frissítsem fel, gondoljam újra.
Koronavírus és a divatipar – első hallásra talán a világ két legtávolabbi fogalma, az utóbbi időben mégsem annyira. Talán éppen új fejezet nyílik a divattörténelemben, az öltözködés szerepe alapjaiban lett újragondolva. Mert kiben ne merült volna fel a kérdés egy próbafülkében, hogy vajon biztonságos-e vírus idején ruhákat próbálgatni?
A méz nagyobb kincs annál, hogy ki se hozzuk a konyhából!
Egy óvatlanul közzétett fotó az egyik legveszélyesebb fegyver a gyermek ellen.
Az önkifejezést és a stílust a nyugdíjas kor sem kötheti szabályokhoz!
Sokan ismerik a „slow living”-et, és a lassú utazás lélektana is minden eddiginél többször szembejöhetett idén nyáron, de amiről most szó lesz az a lassú szépségápolás, azaz a „Slow Cosmétique”. Életünk e területe is megérdemli a minőséget, az önismeretet és nem utolsósorban a lelassulást!
Macskatartónak lenni nem könnyű. Amikor 11-12 évesen megkaptam életem első macskáját (nyugodj békében, Csizma), gyermekfejemmel halványlila gőzöm nem volt arról, hogy életem egyik legnagyobb alkalmazkodást és felelősséget igénylő feladata elé nézek. Azt sem sejtettem, hogy ezek az apró, purrogó főnökök majd annyira befurakodnak az életembe, hogy nélkülük már nem is lesz teljes. Könyvet lehetne írni azokból a tipikus mozzanatokból, amelyek a macskás élet velejárói, én most mégis csak pár apró, de annál gyakoribb szösszenetet szedtem össze, amiket csak a macskatartók érthetnek meg.
Ha azok közé tartozol, akik alig várják, hogy végre víz közelében lehessenek, mert a hullámzó Balaton, a tóparti séták, a tengerparti lubickolás elemi erővel nyugtatja meg az idegrendszered, akkor itt az idő, hogy megtudd, mi áll a nyugtató varázslat hátterében!
Túlmegyek egy határon, ha azt mondom, a segítségkérés művészetének és az öngondoskodás elsajátításának legalább olyan fontosnak kellene lennie gyermekkorban, mint az írás és az olvasás megtanulásának?
A víz az emberi létezésünk alapja, az egyik legfontosabb kincsünk, mégis megdöbbentő ütemben pazaroljuk – gyakran még csak észre sem vesszük, mennyire. Saját felelősségünk, hogy a pazarlást amennyire csak tudjuk, minimalizáljuk, ezzel is ügyelve Földünk véges édesvízkészletére. Jó hír pedig, hogy e téren az apróságok is sokat nyomnak a latba: még ez a hat, sokak számára triviális dolog is.