Ha azt mondom, tudatos öngondoskodás, mi jut eszedbe? A sport? A megfelelő mennyiségű és minőségű énidő? A reziliencia fejlesztése? Az egészséges táplálkozás? Ilyesmik, ugye? De vajon a szűrővizsgálatok rendszeres elvégzése eszedbe jutna a téma kapcsán? 

Egyik pillanatról a másikra, lesből támad. A tévhittel ellentétben nemcsak a nőket, de a férfiakat is érintheti. Köze lehet a szexhez és a lelki dolgokhoz is, de legfőképp az E. coli baktériumhoz. Jól gondolod: a felfázásról van szó. Beszéljünk róla őszintén, finomkodás és köntörfalazás nélkül.

Az álmatlanság globális probléma, minden harmadik embert érint valamilyen szinten. A helyzet súlyos, az inszomniával kapcsolatos tehetetlenségérzet pedig frusztráló. Érdemes elsősorban az okokat megszüntetni, vészhelyzet esetén azonban nem árt tisztában lenni pár technikával, amik segítségével akár ki is cselezhetjük az álmatlanság szörnyét. Én is számtalan trükköt, tanácsot fogadtam már meg és vetettem is el, ezzel kapcsolatos tapasztalataim következnek! 

Új fürdőszobát szerettem volna. Nagyobb komfortérzetet. Világosságot, frissességet. Mindezt persze több százezer forint és tonnányi sittmennyiség nélkül. Hát festeni kezdtem...

A decemberi hónap számomra mindig is a lelassulásról, a számvetésről és a következő évre való „felkészülésről” szólt, ezért most olyan filmeket ajánlok, amelyek az önreflexió jegyében fontos kérdéseket tesznek fel a nézőknek. Az idei évem legnagyobb tanulságából okulva: elég csak pár egyszerű, de okosan feltett kérdés, hogy akár az egész szemléletünk, értékrendszerünk megváltozzon.  

Ezer olyan indokot fel tudnék sorolni, amiért a társasjátékozás terápiás hatású, de álljanak itt csak a legfontosabbak: nemcsak közösségi élményt, hanem indirekt tanulási lehetőséget biztosít, miközben gyönyörű hídként szolgál a generációk között. Ahogy Fodor Ákos a Magánszabály c. haikujában fogalmazta: „Veszteni?nyerni?/ – ne, soha!/csak játszani szeretnék. Mindig.”

Ahány ház, annyi recept. Ahány íz, annyi történet. Ahány karácsony, annyi bejgli. De honnan ered a sztársütemény? Minek köszönheti népszerűségét? A bejgli még a karácsonyi kalácsot is lesöpörte az első helyről, mai napig őrzi királyi pozícióját az ünnepi desszertek között.

„Bárcsak lenne egy házi Kingám” – mondta viccesen az ismerősöm, amikor épp a konyhabútort sikáltam. Az élet úgy hozta, hogy mindig akkor toppant be hozzánk, amikor a takarítási köreimet futottam, így nem csodálom, hogy azt feltételezte, állandóan csak takarítok. Nem, nem vagyok rögeszmés takarító (noha szeretem és őrzöm a rendet, mert abban működöm jól), nem is takarítok minden egyes nap, viszont ha csinálni kell, akkor csinálom, ráadásul élvezettel. Néha csak úgy „rám jön”, máskor kötelességből kezdek bele, de mindkét esetben gyönyörűen elpárolog a heti stressz. Kimondom azt, amit még a szüleim sem voltak képesek 25 év alatt megemészteni: imádok takarítani. Pontosabban: terápiástakarítani. 

Jane Austen regényeivel beírta magát az irodalomtörténetbe, noha korának több neves alkotója nem részesítette elismerésben. Túl későn érkezett számára a siker, és túl hamar kopogtatott ajtaján a halál. Élete tele van ellentétekkel, szenvedéllyel és titokkal, és éppen 245 évvel ezelőtt december 16-án született.

„A tél nem csak a szürkeségé!” – ez a jeligém, mióta a kötelező és kellőképp fárasztó lakásfelújítás után a dekorációkra összpontosítottam a figyelmemet. Színpompás, virágba boruló növényeket álmodtam meg a nappaliba, amiket még a hidegebb időszakban is bátran, gond nélkül csodálhatok. Hogy lehetetlen-e? Közel sem! Mutatom, melyek azok a szobanövények, amelyek télen is tavaszt varázsolnak az otthonodba.

Életünk számos területén találkozhatunk olyan személyekkel, akik, mint a vámpírok, kiszívják belőlünk az összes életerőt, magabiztosságot, boldogságot, és csak a frusztrációt, stresszt, szorongást és csökkentértékűséget hagyják bennünk. Ez a négy könyv a mérgező kapcsolatok egy-egy külön aspektusát járja körbe: a mérgező szülők, toxikus főnökök, destruktív baráti kapcsolatok és az ártalmas anyósok, apósok tematikáját. 

A karácsonyi mézeskalácsillat az, ami igazán hat rám az ünnepek idején: elég egy mélyet szippantanom ahhoz, hogy az a bizonyos „szeretetillat” megnyugtasson, lelassítson. Szinte biztos vagyok benne, hogy gyermekkori emlékeim éltetik azt a különös mágiát, ami a mézeskalács és a karácsonyi varázs között munkál. Igen, az emlék a titkos összetevő, a karácsonyi illat lelke. De vajon honnan ered a mézeskalács története?