Karácsony előtti napokban döntöttem el, hogy a tíz négyzetméteres fürdőszobámnak új külsőt varázsolok. Finoman fogalmazok, ha azt mondom, hogy nem voltam elégedett a fürdővel: egyenesen hangulatrombolónak éltem meg a napkezdéseket. Talán furcsa egy fürdőszobára azt mondani, hogy nem „önazonos”, de tény, hogy valóban annak éltem meg, így hónapról hónapra egyre jobban csökkent az otthoni komfortérzetem.
Az utóbbi időben, mintegy „másodállásként” az életterem felfrissítésével voltam elfoglalva, és fel is állítottam egy ütemtervet, hogy melyik szobát nagyjából mikor, mennyiből újítom fel. A fürdőszobát kifejezetten nagy projektnek tekintettem, tisztában voltam vele, hogy röpködni fognak a százezrek az új csempével, mosdókagylóval, WC-vel, zuhanyfülkével, munkadíjjakkal, és azt is tudtam, hogy nem két hónapig kell majd spórolnom ahhoz, hogy biztonságosan belevághassak a felújításába. Így a nagy tervek megvalósulását elodáztam.
Viszont elmondhatatlanul vágytam legalább valami kicsi dologra, egy apró „varázslatra”, ami a spórolási időszakban is növelheti az otthoni komfortérzetemet, ha már a szokottnál is több időt töltök négy fal között. Pár nap múlva már azon kaptam magam, hogy Youtube videókat nézek a csempefestés helyes kivitelezéséről. Nem volt kétség, hogy laikusként is belevágok.
Nem voltam soha egy nagy Do It Yourself-tehetség, sőt: elevenen élnek bennem az általános iskolás technika órák „kudarcélményei”. Rajtam még egy egyszerű csomagolás is kifog, és a mai napig nem tudom rendesen használni a balkezeseknek szánt ollót (sem). Nem vagyok tehát az a személy, akire az ismerősei nevetve rámutatnának, hogy „na, ő az, aki belevágna a sajátkezű felújításba!”. Én sem gondoltam volna, hogy ilyen valaha bekövetkezhet, de tényleg zsigerileg vágytam a változásra és a frissítésre, amit költséghatékonyan, pár tízezer forintból kellett megoldanom.
Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a csempefestés nem hosszú távú, 10-15 éves megoldás, nem egyenlő a fürdő újracsempézésével. Viszont ahhoz, hogy a „valódi” felújítás előtt, másfél-két évig eredményesen növeljük az otthoni komfortérzetet, tökéletes választás. Sőt, én azt mondom: a lehető legtökéletesebb. Még egy vadiúj bútor sem tudja annyira megújítani a fürdőt, mint egy frissen mázolt, csillogóan tiszta, „régiúj” csempe.
A kivitelezés sem bonyolult, csupán néhány, pár ezres költségű felszerelésre van szükség:
- hídképző alapozófesték (egy rétegben kell felvinni)
- festék (két-három rétegben kell felvinni)
- a festék hígításához szükséges oldószer
- maszkolószalag
- vékony ecset (a fugák festéséhez)
- szivacsos henger (én 10 centimétereset használtam)
- festéktálca
- gumikesztyű
- bármi, amivel a festéket alaposan felkeverhetjük (nejlonzacskóba csomagolt otthoni fakanál volt nálam)
- sok-sok újságpapír vagy akár szétszedett cipős dobozok, kartondobozok a padlócsempe védésére
- Illetve egy terv, hol vészeljük át azt a néhány napot, míg a munkák miatt nincsen fürdőszobánk
A bevásárlás után kipakoltam a fürdőt, majd nekiláttam a csempefestés nulladik lépésének: a fogantyúk leszerelésének és az alapos tisztításnak.
Kihagyhatatlan feladat. Amit csak tudtam, eltávolítottam a falakról: a tükröket, a törölközőtartót és a fogasokat is. Miután teljesen kiürítettem az egész helyiséget, nekiláttam a tisztításnak, hiszen azon múlik a csempére vitt festék tartóssága, hogy mennyire alaposan por-, zsír- és vízkőmentesítettünk az alapozófestés előtt. Minden négyzetcentimétert át kell sikálni, és a vízköves részekkel sem szabad csalni, hiszen ha úgy hagyjuk, idővel könnyen felpattoghat a festék, és az összes erőfeszítésünk kárba vész. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a festés előtti tisztítás sokkal több időmbe telt, mint maga a festés. Extra figyelmet szenteltem a kád körüli részeknek, ami a makacs vízkő miatt kritikus pontnak számít, valamint a fugákon külön átmentem körömkefével is.
A második feladat: maszkolószalag, újságpapírok elhelyezése
A maszkolószalagot azokra a részekre kell felragasztani, amelyeket meg akarunk óvni a festéktől. A 15-20 perc alatt felragasztott szalag engem szerintem több órányi festékkapargatástól mentett meg annak ellenére, hogy mindvégig borzasztóan ügyeltem. A tapasztalatom az, hogy ekkora munka során nem lehet arra apellálni, hogy „majd figyelek, hogy ne kenjek össze semmit” – én még a hajamban is találtam festékes pontokat, a ruhámról nem is beszélve. A csaptelepeket, a kád és a WC széleit, valamint a padlócsempe falicsempénél való találkozását ragasztottam le gondosan, majd pedig újságpapírokkal fedtem le a padlót.
A harmadik feladat: alapozófestés (első réteg)
A tisztítás és a maszkolószalag felvitele után az alapozófestés következik. A hídképző alapozó egy fehér színű festék, aminek az a feladata, hogy a választott festéket rákenhessük a lealapozott felületre. Ezt bárhogy kenjük, nem fog száz százalékosan fedni, a végeredmény foltos összhatást kelt majd – és ettől nem kell megrémülni, így természetes. Én is azzal nyugtattam magam, hogy erre még két-három réteg rendes festék jön.
Látszik a képen is, hogy sajnos kifutottam az időből, és sötétedésben, lámpafénynél festettem. Na, ezt ha lehet, mindenki kerülje el! Így lényegesen nehezebb volt, de szerencsére ez csak az alapozás volt. Illetve jól látszik az is, hogy a szivacs nem ér be a fugákig: azokat a részeket külön ecsettel kentem ki, majd azonnal eldolgoztam a hengerrel.
Értelemszerűen a padlócsempék alapozását csak akkor kezdtem el, miután pár nap alatt, 24 órás száradási időket hagyva az összes réteget felpakoltam a falicsempére, és felszedhettem az újságpapírokat a padlóról.
A negyedik lépés: festés (második, harmadik réteg)
24 órát hagytam az alapozót száradni, majd a második réteget is felvittem a falra, azaz az első réteg „rendes” festéket. Fentről lefelé haladtam, hogy az esetleges megfolyásokat időben korrigáljam (itt már nagyon ügyeltem arra, hogy a festés egyenletes, szép legyen), illetve ahogy az alapozófestésnél is, a fugákat ugyanúgy külön ecsettel kikentem.
Azért hagytam bőséges, a megadottnál több száradási időt a festéknek, hogy véletlenül se csak érintésszáraz felületre vigyem fel a következő réteget. Ezzel (állítólag) elronthattam volna az egész felújítást, hiszen a nem teljesen száraz alsó réteg feltépődhet, ahogy felvisszük rá a következő adagot. Én nem akartam kockáztatni, ha már ennyi munkát beleöltem. Száradjon eleget.
Három nap alatt végeztem a falicsempékkel (egy nap az alapozás, két nap a két réteg festék), de a három nap alatt összesen kb. hat-nyolc órát töltöttem ténylegesen munkával, az idő nagyobb részében csak száradt a festék.
A falicsempék után a kád csempéit, valamint a padlócsempéket alapoztam és festettem ugyanazzal a metódussal (ez is három napot igényelt a száradási idő miatt, bár lényegesebben kevesebb munkaidőt a kisebb négyzetméterszám okán). Itt egyébként másmilyen festéket használtam: egy sokkal strapabíróbb, kifejezetten padlóra ajánlottat.
Az ötödik lépés: gyönyörködj!
Nem mondom, hogy a végeredményt látva nem öntött el a büszkeség. Durván egy hét leforgása alatt, mindössze pár órányi munkával egy vadiúj, hófehér fürdőm lett, ahova örömmel térek be, ráadásul utólag megállapítottam, hogy ezeknek a „csináld magad” felújításoknak egészen különleges varázsa van. Nemcsak szebb, de mintha otthonosabb lenne tőle az otthonom. Mintha a kétkezi munka emlékét, fáradozását beszippantaná a négy fal, és kisugározná magából, valahányszor az alkotó betér a sajátkezűleg felújított helyiségbe. A legjobb kifejezés erre talán az, hogy „otthonmeleget” áraszt magából. Igen, ezzel töltődök fel, valahányszor betérek a „régiúj” fürdőmbe.
Íme, a végeredmény:
Innen indultunk festés előtt:
És rögtön festés után így virított:
Ajánljuk még:
MEGSZABADULTAM ETTŐL AZ ÖT DOLOGTÓL AZ OTTHONOMBAN, ÉS AZÓTA BOLDOGABB VAGYOK
4 SZOBANÖVÉNY, AMI VISSZAHOZZA A TAVASZT ÉS TÉLEN IS SZÍNT VARÁZSOL AZ OTTHONODBA
5 TIPP AZ OTTHONI DOLGOZÓSAROK PRAKTIKUS FELFRISSÍTÉSÉHEZ ÉS A HATÉKONY MUNKAVÉGZÉSHEZ
