Azért utazunk, nyaralunk és telelünk, hogy feltöltődjünk és pihenjünk, de Murphy törvénye még ekkor sem hagy élni minket: általában fáradtabban térünk haza, mielőtt elindultunk volna. Ha ez rád is igaz, akkor a katonás hátraarc helyett inkább azt tanácsolom, készíts egy kis teát, helyezkedj kényelembe, és szánj az életedből 5 percet az alábbi eszmefuttatás elolvasására.
Iskolai kiközösítés, online bántalmazás, beilleszkedési probléma, kortárs kapcsolatokon belüli konfliktus, szexuális abúzus – csak néhány probléma azok közül, amik egy átlagos, Z- és alfa-generációs fiatal mindennapjaiban előfordulhatnak. Magyarország egyik legnépszerűbb segélyvonala, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével, Reményiné Csekeő Borbálával beszélgettünk arról, hogy az alapítvány miként szolgál segítő, támogató karként a tizenéves fiatalok, de akár felnőttek számára is.
Valamiért az van a fejekben, hogy csak a súlyfelesleggel, önértékelési problémákkal küzdők döntenek amellett, hogy változtassanak életmódjukon; diétába, esetleg személyre szabott étrend követésébe kezdjenek. Pedig higgyétek el, ez nem így van.
Gyermekkoromban alig vártam, hogy végre én is átlépjem a bűvös második X-et; hogy egyetemre járjak, azt tanuljam, ami érdekel, hogy elkezdjem a jövőtervezést és a nagybetűs életet, hiszen azt mondják, a fiatal felnőttkor az emberi élet egyik legboldogabb időszaka. Fiatalság, bolondság, öröm és ujjongás. Vagy mégsem? Inkább mégsem.
