Kert

Greenscaping – öt lépés a burjánzó kertért

A kert olyan, mint egy szabadtéri otthon: a pihenés és feltöltődés tere, a vidámság és boldog pillanatok teremtője. Hogyan lesz csodaszép dzsungel a kertünk, hogyan telik meg élettel, hogyan lesz valóban egy talpalatnyi természet? Ehhez mutat utat a greenscaping.

greenscaping olyan tereprendezési gyakorlatok összessége, amelyek javítják a pázsit és a kert egészségét, megjelenését, miközben védelmezik a természeti erőforrásainkat, és megőrzik azt a csodálatos változatosságot, amit a környezetünk rejt magában. Egy időtakarékos és pénztárcabarát megoldás, aminek hála, nem kevés vizet és vegyszerhasználatot spórolhatunk meg, ráadásul még a kerti hulladék mennyisége is csökken. 

Öt alaplépése a következő:

  1. Gondoskodj arról, hogy egészséges talajban növekedhessenek növényeid!
  2. Mindent a megfelelő helyre ültess, figyelembe véve a kiválasztott növények igényeit és környezeti hasznait!
  3. Tanuld meg, hogyan kell okosan öntözni!
  4. Ismerd meg a növényvédelem környezetbarát módjait, és vezesd ki a vegyszerek használatát!
  5. Ismerd meg a természetes gyepápolás módszereit, és alkalmazd őket!

Az egészséges talaj

El kell fogadnunk azt a tényt, hogy az elmúlt évtizedek helytelen talajkezelési módszereinek következtében termőtalajaink kimerültek, egyensúlyuk felborult, és már közel sem nyújtják azt a tápláló közeget növényeinknek, amire szükségük van. Ezért újra fel kell építeni, majd fenn is kell tartani az egyensúlyt a talajban.

Egy kanálnyi egészséges talaj körülbelül négymilliárd élő organizmust tartalmaz.

Ezek felelnek a laza talajszerkezetért, a levegőzésért, a gyökérnövekedésért, a tápanyagkörforgásért, tulajdonképpen mindenért, ami értékessé teszi talajainkat. A megfelelő talaj laza, képes megtartani a vizet, biztosítja a növények alapvédelmét, növekedését, egészséges fejlődését. Ha úgy érzed, szemrevételezéssel nem tudod megállapítani, nálad mi is a helyzet, akkor érdemes egy talajvizsgálatot végezned: ezzel kiderítheted, mennyi nitrogénre, foszforra, káliumra és mészre van szüksége a talajodnak.

Érdemes komposztot használni: a legjobb, amit a talajoddal tehetsz, ráadásul a hulladékcsökkentés csendes bajnokává is válhatsz általa. Komposztálók terén igen bőséges a kínálat, a díszkert-rajongóknak egészen modern, kifejezetten dekoratív megoldások is elérhetőek. A komposztálásról már többször írtunk, itt és itt érhetőek el a tanácsaink.

A komposzt segít a homokos talajban megtartani a tápanyagokat és a vizet, fellazítja az agyagos talajt és táplálja a hasznos talajéletet, így segíti a növények növekedését és boldogulását is. Minden, újonnan kialakított ágyásba érdemes komposztot keverni, de a már meglévő gyepre is szórhatod. Ha mindezt egy kiadós eső előtt műveljük, akkor még be sem kell öntözni.

A szerző saját kertje

A következő, amit rendszeresíteni érdemes: a mulcs használata! Takard és takard és takard a talajt! A mulcs bent tartja a nedvességet, véd a szél általi eróziótól, mérsékli a gyomosodást és tápanyagokkal látja el a talajt. Igazi kincs. Hogy miképp állíthatod elő a legegyszerűbben és ingyen, arról már itt írtunk korábban.

Ha azonban úgy döntesz, mégis boltba mész, legalább annyit tegyél meg, hogy a műtrágyák helyett a „bio” megoldásokra váltasz, és olyan termékeket keresel,

amelyek természetes összetevőket és kíméletes, lassan kibontakozó hatásokat ígérnek.

Ma már rengeteg természetes talajjavító érhető el a növényi ázalékoktól kezdve a hasznos gombákon át egészen a jótékony baktériumokkal teli készítményekig, és hidd el: ezek legalább annyira hatásosak, mint vegyszerezett társaik – hosszú távon pedig nemcsak biztonságosabbak, de sokkal-sokkal egészségesebbek is. Képesek visszaépíteni a talajéletet, így sokkal ellenállóbb, erősebb növények fejlődhetnek. Olvasd el, mit írtunk a mikorrhiza gomba képességeiről: igazi aduász a kertben.

Mindent a helyére!

Ismerd meg a kerted! Hol van a napos, hol az árnyékos oldal? Milyen a talaj pH-értéke, homokos vagy agyagos, hol érzik magukat a legjobban növényeid, és hol van olyan ágyás, amiben sosem éred el a kívánt összhatást? Mire vágysz? Játéktérre a gyerekeknek, konyhakertre vagy színekre és illatokra? Teljes takarásra, magánéletre vagy a lombhullató növények őszi lombszínének összjátékára? Mennyi füves részt szeretnél? Lesz időd nyírni, egyáltalán akarsz vele foglalkozni?

Olyan növényeket válassz, amelyek valóban oda valók, ahova tervezted őket! Olvasd el a leírásokat, a növények igényeit, és szánj időt az alapos tervezésre! Lehet, hogy elsőre bonyolultnak tűnik, de pikk-pakk bele lehet rázódni, és kerted szebb lesz, mint valaha! Hoztál rossz döntéseket? Nem baj! Ha levirágzott a növény és nem hoz termést, ültesd át, vagy várd meg az őszt, és akkor tedd át egy megfelelőbb helyre!

Tudom, hogy csábító, de ne vigyél haza olyan növényt, amivel állandóan foglalkozni kellene, miközben neked nem lesz rá időd.

Válassz inkább olyan növényeket, amelyek ellenállnak a kártevőknek, nem igényelnek különösebb gondoskodást, és bírják a hazai klíma minden szélsőséges értékét.

Új lakó érkezett? A legfontosabb mindig az alapozás: megfelelően előkészített ültetőgödörbe tedd, amiben van egy kis plusz segítség a kezdeti gyökérfejlődéshez: trágyával vagy komposzttal kevert föld, mikorrhiza, egyéb tápanyagok. A visszaültetett növény feletti talaj a gyökérnyak felé lejtsen, és rögtön takard be egy kis mulccsal!

Ültess rétegesen! Legyen a kertedben minden magasság: talajtakarók és félcserjék, magasabbra nővő cserjék és kisebb fák, ha pedig elfér, az óriások is jöhetnek. Biztosíts kerted lakóinak is megfelelő környezetet, mert velük sokkal nagyobb esélyed lesz álomkertet varázsolni: egy madáritató- és fürdő, egy rovarhotel és pár odú mindig jól jön.

Óvatosan a vízzel!

Először is, a túl sok öntözés legalább annyira káros, mint a vízhiány. A túltartott növények gyengébbek lesznek, kevésbé állnak ellen a betegségeknek és kártevőknek, és ha úgy alakul a helyzet, hogy nem tudod öntözni, pikk-pakk feladják a harcot. Nem éri meg! Érdemes mélyebben öntözni, és ezzel együtt ritkábban is: legtöbb növény akkor teljesít a legjobban, ha a talajt hagyjuk részben megszáradni az öntözések között.

Mikor kell locsolni? A zöldségek és az egynyári növények rögtön jeleznek, ha kevés a víz: ilyenkor még aznap érdemes megöntözni őket. A szívósabb, évelő növényeknek viszont csak akkor van szükségük vízre, ha ernyedtek, lógósak maradnak estére, a nagyobb cserjék és fák pedig a szélsőségektől eltekintve nem igényelnek plusz öntözést, hiszen gyökereik mélyen a talajba hatoltak (természetesen ez alól kivételt képeznek a sekélyen gyökerező fajok).

Érdemes a legfontosabb ágyásokba csepegtetőt bevezetni, ezeket odahaza is elkészítheted. Ha ehhez még az esővizet is fel tudod fogni, az a legjobb és legolcsóbb megoldás. Sokan kedvelik a kültéri vízidőzítős megoldásokat is: ezeket előre beprogramozhatod, mikor, mennyit és milyen rendszerességgel öntözzön. Felbonthatod a kertedet szektorokra, így minden ágyást más és más paraméterek szerint állíthatsz be – egy kis matekkal tízezreket is spórolhatsz a kiadásokon.  

Viszlát lötyikorszak, üdv észszerűség!

A peszticidek aranykora leáldozóban van. Már nincs olyan szakmai fórum, ahol ne hallanánk a vegyszerek környezetünkre mért pusztító hatásairól. A kártevők elleni védelemre viszont szükségünk van, mert belőlük egyre több érkezik. Ugyanakkor fontos tudni:

a folyamatos kártevő-probléma azt jelzi, hogy a pázsitod vagy a kerted nem azt kapja, amire szüksége van.

Így hiába lötykölgeted tele vegyszerekkel, nem lesz jobb a helyzet, inkább csak rosszabb. A növényvédő szerek alternatíváiról itt, a madarak szerepéről ebben a kérdésben itt, az ökokertekről itt írtunk.

Ma már sok olyan növényfajtából válogathatunk, amely ellenáll a kártevőknek, azaz rezisztens. Válasszuk ezeket, s nem lesz gond a permetezéssel! Ültessünk változatosan, vegyesen, mert a a diverzitás önmagában képes nagymértékben csökkenteni a kerti kártevők számát. Jó szomszédok, csalinövények és kártevőket riasztó növényfajok egész sora várja, hogy kertedbe kerülhessen, róluk itt olvashatsz részletesebben.

Kaszálj magasabban! A magasabb fűben kevésbé jutnak térhez a gazok, így egyben gyommentesen is tarthatod a pázsitod. Ha azonban imádod a tavaszi döngicsélést, az ezernyi apró rovar látványát, akkor ne is kaszálj, vagy legalább a terület egy részét hagyd meg nekik. Ezzel biztosítod kerted legapróbb lakói számára az élőhelyet, menedéket, táplálékforrást. Ők pedig hálából segítenek neked a növényvédelemben és a beporzásban: kertedben megannyi hasznos rovar él és dolgozik, nem árt megismerned őket! Ha békét hagysz nekik, és elfogadod, hogy nélkülük sokkal nehezebb lenne, akkor abból nemcsak a környezet, hanem te is sokat profitálhatsz.

Természetes gyepápolás

Csak a fű felső egyharmadát kaszáljuk le: ha túl rövid, sokkal hamarabb kiég, teret ad a talaj kiszáradásának és ezzel a gyep degradálódásának is. A levágott füvet hagyd helyben, a talaj élőlényei újrahasznosítják azt, ezzel pedig a tápanyag visszaforog a kertedbe. Ha mindenképpen ragaszkodsz ahhoz, hogy összegyűjtsd, akkor terítsd el a fűnyesedéket mulcsként más növényekre: nagymértékben serkenti a növekedést.

A fű vízszintes, jó vízelvezetésű talajon nő a legjobban, teljes napon vagy félárnyékban. Ha meredek lejtőket kell beültetned, gondolkodj inkább alternatív fűmegoldásokban, vagy egész egyszerűen tedd madárbaráttá egy foltnyi madárbirssel, esetleg telepíts bele szárazságtűrő és alacsony vízigényű fűszernövényeket: így még hasznod is lesz belőle. Ha a területi adottságok olyanok, hagyj vagy telepíts „puffert” sűrű őshonos növényzettel a víz szűrésére és lefolyásának lassítására. Ezek otthont biztosítanak a vadon élő állatoknak is, és megakadályozzák a partoldalak, lejtők erózióját.

Mélyen öntözz, de ritkán, hogy megnedvesítsd az egész gyökérzónát. Ha hagyod megszáradni a talajt az öntözések között, akkor megakadályozhatod a pázsiton kialakuló betegségeket és vizet takaríthatsz meg. Ha viszont a füvön sétálva azt vesszük észre, hogy lábnyomaink ott maradnak, akkor ideje egy kis vízpótlásnak.

Ha nagy lesz az aszály nyáron, és nem jut mindenhova víz,

engedd el azokat a gyepterületeket, amelyeket nem használsz vagy távolabbi részen vannak, hagyd, hogy uralma alá vonja a természetes növénytakaró,

megvédve ezzel a kiszáradástól. Akkor se aggódj, ha mégis kiszárad, megbarnul: ősszel erőre fog kapni. Sajnos adódhat olyan helyzet, amikor választani kell, mert nincs elég víz: inkább a fű menjen, mint a gyümölcsfa vagy a mogyoróbokor, amit éveken át nevelgettél.

A túlvetés is javíthatja a pázsit minőségét. A vetés előtt meglevegőztetett gyepen a gyökérfejlődés javul, a víz könnyebben hatol be a talajba. Segíthet az ajánlott vetőmag mennyiségre kicsit rászámolva vetni, bedolgozva őket komposzttal, és lehetőleg mindezt csapadékos napok előtt. A tavaszi füvesítések lassan véget érnek, de sosem késő egy kis mag utánpótláshoz: a természetes kertek kedvelőinek ráadásul számtalan őshonos vadvirág keverék is rendelkezésére áll, érdemes kísérletezni velük.

De ha rám hallgatsz: engedd el! Őszintén szólva

nem is igazán értem, mi az olyan áhított az egysíkú, zöld fűrengetegben, amiben minden szál egyenesen áll, de olyannyira üres életben, hogy nagyítóval is alig találni benne egy kis mozgást.

A pitypang jó! A pitypang kell, és hasznos! Ahogy a here is. Fontosak az árvacsalánok, pásztortáskák, és minden, természetes gyepalkotó. El tudom fogadni, hogy a díszkertrajongóknak mindez nem fér bele. De a díszkert füvében is elfér pár szín: legalább ezekkel érdemes megtörni a monotóniát.

Lehet, hogy most nehéznek tűnik, de hidd el, el lehet engedni a rossz szokásokat, és egyszer csak azt veszed észre, hogy a kerted megtelt élettel, te pedig egyre szívesebben veszel részt benne.  

Ajánljuk még:

Ne becsüljük alá a fagyvédelem jelentőségét!

A tavaszi időszak egyik legnagyobb kihívását a hideg és meleg időszakok teljesen hektikus váltakozásai okozzák. Elég akár csak néhány melegebb nap, a hosszú tél után startra készen álló növények máris hajtani, rügyezni kezdenek, amit könnyen tönkretehet egy váratlanul érkező hidegbetörés. Vegyünk sorra néhány olyan praktikát, melyekkel kiskertekben is megvédhetjük növényeinket!

 

Már követem az oldalt

X