A fenntartható gazdálkodás csodafegyverei: a madarak

GolfÁramlat

A fenntartható gazdálkodás csodafegyverei: a madarak

Bármekkora állatvédők is vagyunk, azt el kell ismernünk, hogy a rágcsálók bizony komoly problémákat okoznak a mezőgazdaságban. Az irtásukra használt mérgek bevetésével azonban már egyáltalán nem értek egyet, ugyanis komoly környezetszennyezést okoznak, és a táplálékláncba történő esetleges beszivárgásukkal mind a saját, mind a körülöttünk élők egészségére rossz hatással lehetünk. Ezeket a negatív hatásokat igyekeztek megszüntetni egy merőben új, ám annál ötletesebb megoldással: a természet erejét felhasználva próbálják kordában tartani a rágcsálókat.

A Tel-Avivi Egyetem zoológus professzora, Yossi Leshem ornitológus azzal az ötlettel állt elő, hogy telepítsenek fészkelőhelyeket a mezőgazdasági területek közelébe, így az odaköltöző ragadozó madarak kordában tarthatják az elszaporodott rágcsálókat. Mivel a rágcsálók és irtásuk már nagyon régóta probléma Izraelben, nem haboztak soká: kipróbálták Leshem ötletét.

Eddig mintegy 5000 fészkelődobozt helyeztek ki az ország területén, és láss csodát: a projekt sikerrel járt. 

Az ötlet nem újkeletű: az 1980-as évek óta próbálkoznak hasonló megoldásokkal. Akkoriban már rájöttek, hogy bizonyos mesterséges fészkek körül állandó, nagy bagolypopuláció létesíthető, márpedig a baglyok biológiai kártevőirtóként működhetnek a szántóföldeken és a gyümölcsösökben, ráadásul a kártevőpopulációk létszámingadozásainak megfelelően képesek módosítani étrendjüket. Tömeges megjelenésük a termőföldek körül 9,4 százalékkal növelte a lucerna termésmennyiségét, így a gazdálkodók profitja is jóval nagyobb lett, mint a kiadásuk. A baglyok évente 2000-6000 rágcsálót képesek elejteni, így ezzel a projekt során sikerült minimalizálni a mérgek használatát. Ez hozzájárul a levegő, a víz és a táplálék minőségének védelméhez, és ez bizony nem elhanyagolható szempont.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a költőládák elhelyezése nemcsak a láda lakóit és a gazdákat segíti, hanem azoknak a vándormadaraknak a csapatait is, amelyek áthaladnak a szír-afrikai szakadékon, a világ egyik legforgalmasabb repülőútján. Becslések szerint minden tavasszal 500 millió madár repül át Izraelen. A vándorló madarak közül sokan megállnak itt, hogy megpihenjenek és feltöltődjenek, mielőtt folytatnák útjukat a kontinensek között. Ezek a lenyűgöző élőlények kimerülten és nagyon éhesen érkeznek ide, és nagy mennyiségű élelemre van szükségük, hogy pótolják elvesztett készleteiket. Sokuk könnyen sebezhető a peszticidek elsődleges és másodlagos mérgezésével, így a baglyoknak köszönhetően minimalizálódott méregmennyiség őket is sokkal inkább kímélni fogja.

Izrael nemzeti biológiai kártevőirtó projektje mindamellett, hogy valóban fantasztikus elképzelés, jár némi hátránnyal is.

A kutatók ugyanis 2013 és 2016 között összesen 14 632 baglyok által elejtett zsákmányt gyűjtöttek be 95 költőládából. Megállapították, hogy a baglyok olyan védett és helyileg veszélyeztetett fajokkal is táplálkoznak, mint a Gerbillus andersoni allenbyi, a Gerbillus pyramidum és a Gerbillus gerbillus futóegérfajok.  

A baglyok, mint a mezőgazdasági termés őrei Izrael után Jordánia, Ciprus, Görögország és Marokkó területét is meghódították, egyre több helyen veszik át a jól bevált gyakorlatot. Számos hasonló kezdeményezés napvilágot látott, például a The Western Sustainable Agriculture Research and Education (SARE) által finanszírozott projektek. Ilyen Sara Kross, a Columbia Egyetem oktatójának kutatása, amely azt vizsgálja, hogyan lehet beépíteni a baglyokat egy szélesebb körű integrált növényvédelmi rendszerbe. A helyi farmok vizsgálata során újfent bebizonyosodott, hogy a baglyok segíthetnek kordában tartani a rágcsálópopulációkat, megfékezhetik a rágcsálók kártételét a szántóföldeken, öntözővezetékekben és a mezőgazdasági berendezésekben is. Sőt: fészkelőládáik vadászati ​​platformként is szolgálhatnak az olyan nappali vadászok számára, mint a sólymok, vércsék vagy a sasok, ők pedig segíthetnek az ürgék populációinak szabályozásában. 

Nálunk is működhet?

Arról, hogy ez a módszer hazánkban használható volna-e, Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivőjét kérdeztük. Ő mindenekelőtt leszögezte: az agrárium és madárvilág együttműködési törekvései idehaza sem ismeretlenek. Mint elmondta: „az Európai Unió Agrártámogatási rendszere különböző támogatásokkal ösztönzi a gazdákat arra, hogy odúkat helyezzenek ki területeikre, az ültetvénytámogatások pedig azt is előírhatják, hogy hektáronként mennyi a kötelezően kihelyezendő költőodú”. 

A szakértő szerint az ötlet tehát üdvözölendő, ám Magyarországon is érdemes odafigyelni az Izraelben tapasztalt gondokra, ugyanis nálunk is élnek olyan fokozottan védett talajlakó gerinceseink – elsősorban a rákosi vipera, a magyar szöcskeegér és a földikutyák –, melyek szigetszerű élőhelyeinél nem telepítünk mesterséges ragadozómadár fészkelőhelyeket. Ugyanakkor 

a szántók közel száz százalékához lehet és kellene is ilyen költést és a ragadozó madarak beülését segítő eszközöket kihelyezni.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy mind az élővilág, mind a gazdálkodók szempontjából az lenne az ideális, ha visszahoznák a mezővédő erdősávokat a gazdálkodási rendszerekbe, mert „azok a madarak, akik tudnának segíteni a gazdálkodóknak a pocokirtásban, alapvetően fákon költenek, ráadásul egy részük, a vércsék és a baglyok saját fészket sem tudnak építeni, így a többi fán költő faj, főleg a – részben szintén pocokpusztító – varjúfélék fészeképítő munkájára szorul. Az egerészölyvnek, a vörös vércsének és az erdei fülesbagolynak tehát fára van szüksége, ahol költeni tud, ehhez pedig elengedhetetlen a termelésbe vont területek melletti mezővédő erdősáv”. Ezek a fasorok átlag 3-4 százalékkal növelik a talaj-, és 5-10 százalékkal a légnedvességet, ellensúlyozva a szél szárító hatását. További haszon az, hogy itt meg tudnak élni olyan ragadozó és parazitoid fajok is, amelyek hasznára válnak a mezőgazdaságnak, például azzal, hogy a növényi kártevőket elfogyasztják. Ha visszakerülnének a gazdálkodási gyakorlatba az erdősávok, megérné a gazdáknak vércse és bagoly költőládákat, továbbá T-fákat telepíteni a fasorokba, hagyásfákra, hagyásfafoltokra, erdőkbe, utóbbiakat pedig a szántókra.

Orbán Zoltán MMA

 Fotó: Orbán Zoltán

A hazai gazdálkodóknak és az agrárium és környezet kapcsolata iránt érdeklődőknek számos területen nagy segítséget nyújt az MME Natura 2000 információs oldala, ahol szakmai kiadványok, tanulmányok, útmutatók és megannyi hasznos információ elérhető. Személyes kedvencem a Helyet a természetnek! kiadvány, ami az MME és a BirdLife helyzetelemzését és javaslatait tartalmazza az európai mezőgazdasági élőhelyek pusztulásának megállításával kapcsolatban. Emellett érdemes időről időre elővennünk a Madárbarát gazdálkodás posztert is, ami egy képen mutatja meg a legfontosabbat: a kiegyensúlyozott ember és természet kapcsolat igenis elérhető! 

Madárvédelem a kertben

Az MME nem csak a gazdákra gondolt: a Madárbarát kert programmal egy olyan társadalmi szintű környezeti nevelési és gyakorlati természetvédelmi programot indított, ami vidéki és városi környezetben is alkalmazható a lakóházaknál. Ezáltal gyakorlatilag a lakótelepi lakosság is lehetőséget kap arra, hogy újra kapcsolatot teremthessen a természettel, felfrissítse az idők során elkopott ismereteit, és felfedezze a madárvilág rendkívül sokszínű és sok tekintetben hasznos mibenlétét.

A Madárbarát kert program nemcsak azt mutatja meg, hogyan kell itatni madarainkat az év 365 napján, hogyan lehet etetni az énekesmadarakat a hideg hónapokban vagy milyen odúkkal segíthetjük őket a költésben, hanem arra is rávilágít, hogy

a modern világ természetkezelő gyakorlata számos ponton hibás és fenntarthatatlan.

A huszadik században a rövidre nyírt „golfgyep”, a metszett és design-olt formák váltak az esztétikum úttörőivé, pedig ezek ökológiai hasznossága és fajgazdagsága a lehetségesnél jóval alacsonyabb. „Nem lenne szabad mindenhol tövig nyírni a füvet, szükség lenne a kaszálatlan foltok meghagyására, ahol a lágyszárúak virágozni tudnak és magot érlelni, vagy ahol el tudnak bújni a fészket elhagyó, de még röpképtelen fiókák. Vissza kellene hozni a megfelelő növényzetkezelés technikáját, hiszen a meghagyott magaskórós élőhelyeknek fontos szerepe van nemcsak a mezőgazdaságban, hanem minden más élettér esetén is” – sorolja a szakember.

Mit tehetünk otthon a madarakért?

„Amikor az élelmiszertermelő háztáji gazdálkodás megszűnt, vele együtt halványultak el a lakosság ismeretei a természet működéséről. Ma már a legtöbben csak nagyon keveset tudnak a természet törvényeiről, sok esetben kifejezetten fals információkkal rendelkeznek. És bár a jószándék nem vitatott, a helytelen cselekvés sokszor nagyobb kárt okoz. A természetnek megvan a maga meghatározott, áthághatatlan rendje, ezért mielőtt bármit tennénk, mindenképpen tájékozódjunk. Azt se felejtsük el, hogy

a természetvédelem nem azonos az állatvédelemmel

– bár vannak átfedései a két területnek –, ezért a körülöttünk élő vadállatok kapcsán természetvédelmi szervezetek, például az MME és a nemzeti parkok tanácsait fogadjuk meg!” – állítja mindenek előtt a hozzáértő.

Ha kedvet kapunk a körülöttünk élők segítéséhez – és miért ne kapnánk – akkor Zoltán szerint érdemes a helyes itatással kezdenünk, hiszen a körülöttünk élő madarak az év minden napján hálásak lesznek a belátható távolságon belül elérhető ivóvízért. Az itató kialakításánál és fenntartása során érdemes szem előtt tartanunk pár fontos szabályt, hogy garantálni tudjuk madaraink egészségét, biztonságát és a saját környezetünk háborítatlanságát is. Mert ahogyan azt a szakértőtől megtudtuk: „az állott vízbe belepetéznek a szúnyogok, amivel gyakorlatilag helyi szúnyoginváziót generálnánk”, ezért sem érdemes elhanyagolnunk a naponta történő vízcserét. 

Ha sérült madarat találunk, keressük fel a legközelebbi mentőközpontot, ahol megfelelő szaktudás és infrastruktúra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a lehető legtöbbet segíthessenek. (Az országban működő mentőközpontok térképes listáját ezen az oldalon érhetjük el.)

Ha még többet szeretnénk segíteni a madaraknak,

a költéssegítő eszközök kihelyezése is jó ötlet lehet, ahogyan a környéken élő többi állatra is fontos odafigyelnünk. 

Az Egyesület számos módszert kínál más állatcsoportok segítéséhez, amelyek mind-mind hasznunkra lehetnek abban, hogy visszaállítsuk az egészséges, sokszínű és élettel teli környezetet lakóhelyünkön. 

Ha megállunk egy pillanatra, és kitárjuk kapuinkat a természet felé, akkor észrevehetjük, hogy élőlények milliói segítenek bennünket nap mint nap puszta létezésükkel, és egyre nagyobb szükség van arra, hogy mi is viszont segítsük őket. Ehhez pedig tökéletes lehetőség odúk, etetők, itatók és más állatvédelmi eszközök kihelyezése, amelyek nemcsak madaraink mindennapjait könnyítik meg, hanem számunkra is ismeretlen élmények lehetőségeit tárják fel.

Hiszen együtt, egymást segítve minden könnyebb!

Ajánljuk még:

 
X
Már követem az oldalt