Pár apróság, amiről nem is gondoltad volna, hogy a komposztra kerülhet

Kert

Pár apróság, amiről nem is gondoltad volna, hogy a komposztra kerülhet

A komposztálás gyakorlata az elmúlt években reneszánszát éli, mindannyiunk legnagyobb szerencséjére. Azonban a közösségi oldalak csoportbejegyzéseit, hozzászólásait olvasva sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy mit is lehet vagy épp nem lehet a komposztba tenni, és hogyan tudunk valódi jó komposzthoz jutni. Most az alapokon túl néhány extra tippet is adunk.

Az alapok talán sokaknak megvannak: krumplihéj, tojáshéj, zöldhulladékok, teafű, kávézacc mehet a komposztra, állati eredetű termékek (kivéve az összetört tojáshéjat) már nem. De vajon ezzel kimerítettük-e a lehetőségek valódi tárházát? Természetesen nem. Számos más, mindennapi hulladékunk van, amiknek a komposztra hajítása első körben bizarrnak tűnhet, de ha jobban belegondolunk, valójában nagyon is logikus.

A komposzt minőségét és érését a környezeti feltételek mellett elsősorban a felhasznált anyagok minősége és összetétele határozza meg, és minél többféle anyagot használunk fel komposztunkhoz, annál jobb végtermékhez juthatunk. Az első és legfontosabb: a tisztaság. Hiába dobunk ugyanis egy csokor virágot a komposztra, ha abban kékre festett rózsa van, vagy a csomagolópapírral, kötöződróttal nem bajlódtunk, és azt is kidobtuk!

És fordítva: sokan tartanak kedvtelésből állatot, és az ürülékkel kapcsolatos negatív attitűdjeink miatt eszükbe sem jut a komposztra tenni a kitakarított almot. Pedig akármennyire is hihetetlen, a kisállatok elhasznált almának igenis helye van a komposztunkban: tengerimalacok, nyulak, kismadaraink ürüléke abszolút kedvező hatással lehet az érési folyamatra, akárcsak a faforgács, fűrészpor, amit az előbbiekkel együtt szedünk ki alóluk. Természetesen csakis a kezeletlen, vegyszermentes változat jó a komposztra, mert a manapság kapható színes, illatosított, és ki tudja milyen csinnadrattával felszerelt változatok már nagyon nem valók oda.

Komoly tévhit, hogy a déligyümölcsök héja nem kerülhet a komposztba. De, belekerülhet, pusztán két dologra kell odafigyelnünk: egyrészt csak kezelésmentes gyümölcsök héját rakjuk bele, hogy elkerülhessük a nem kívánt vegyszereket, másrészt csak mértékkel dobjunk belőlük a komposztra. Ha erre a két dologra figyelünk, akkor bátran mehet a citrom, narancs és grapefruit héja is a halomra – bár a kezelésmentes citrom- és narancshéjból számos más dolgot is tudunk még csinálni. Kandírozott narancshéj készülhet, vagy megszáríthatjuk a citromhéj reszelékét, hogy később jó hasznát vegyük süteménysütéskor.

Egy kandallós, összebújós este után a fahamu is mehet a komposztálóba, de csak mértékkel: legfeljebb 3 százalékos arányban. Ha örökzöldjeink lenyesett részeit szeretnénk komposztálni, hogy ezzel is elkerüljük az égetést, akkor kifejezetten jót tesz a fahamu hozzáadása. Két legyet ütünk egy csapásra: a tűlevelűeket komposztálni tudjuk, és elkerüljük a savasodást is, ugyanis a hamu lúgosító hatással rendelkezik.

Ugyancsak kikerülhet a nem színes és nem fehérített újságpapír, papírzacskó vagy a már nem használt tojástartó. A házhoz rendelt termékek csomagolásához használt hullámpapír, vagy a valamilyen okból már nem használható gyapjú, len vagy pamut anyagok. Igaz, hogy a papírárukat inkább a szelektív gyűjtőbe szoktuk tenni, de ha kevés széntartalmú anyagot tudunk a komposztra tenni, akkor érdemes néha ezeket is rádobni. A pamut, len, gyapjú komposztálásánál a mennyiségre nagyon figyeljünk oda, mert nagy mennyiségben korlátozzák a komposztálódást (bár azt hiszem, elég extrém eset kell ahhoz, hogy ezeket az anyagokat nagy mennyiségben a komposztra tegyük). Viszont vigyázzunk: a kompozit anyagok, italoskarton vagy forgácslap komposztra helyezése tilos, ugyanis ezek biológiailag nem lebonthatók!

Nagy dilemmát okoznak a papírzsebkendők, bio vattapamacsok, 100 százalékban természetes és lebomló kozmetikai törlőkendők. Ezek bár teljes mértékben lebomlanak, a fertőzésveszély miatt sok helyen nem ajánlják komposztálásukat. Ezzel lehetne vitatkozni, én közel egy évtizede komposztálom ezeket is, és még egyben vagyok. Arra azonban figyelni kell, hogy csak olyan papírt tegyünk a komposztra, ami nem esett át fehérítési eljáráson. Jó hír: van ilyen!

 

És ha ez még nem lenne elég, van pár extra tippünk, ami a kuka helyett a komposztra kerülhet:

  • Természetes (nem színezett, csillámozott stb.) ceruza hegyezésnél lehulló részei
  • Fésűből kiszedett haj (ha nem festett)
  • Kutyáink, házi kedvenceink elhullajtott, szőnyegből kiszedett vagy kifésült szőre
  • Fa nyársak, fogpiszkálók, egyéb fából készült gasztrokellékek
  • Luffa szivacs
  • Levágott köröm
  • Lebomló fülpiszkáló, fogkefe és társaik (természetesen itt is vegyük figyelembe a papírzsebkendőnél leírtakat)

És végül azoknak, akik komolyan érdeklődnek a komposztálás helyes gyakorlata iránt, vagy csak szeretnék igazán jól csinálni: a Herman Ottó Intézet kiadványa, A komposzt is érték sok érdekességet tartogathat. 

Végezetül hadd cáfoljak két mostanában menő trendet: ne tegyünk a komposztra kólát, se a porzsák tartalmát!

Előbbit azért öntik rá többen a neten terjedő videók tanulsága szerint, mert úgy vélik, az ital cukor- és savtartalma miatt beindítja a kívánt folyamatokat. De ezt felejtsük el! A természet okosan megoldja önmaga is, amit kell, nincs szükség azonosítatlan összetételű folyadékokra ahhoz, hogy komposztunk legyen! Sokkal kézenfekvőbb, ha a krumpli vagy a tészta főzővizét öntjük a komposztra néhanapján (ugyanis figyelnünk kell arra, hogy csak mértékkel öntözzük), ez keményítőtartalma miatt szintén segítheti a folyamatok beindulását, de nem tartalmaz olyasmit, amit jó volna távol tartani a komposztunktól.

A porzsákról pedig: sokan azt hiszik, hogy ennek tartalma abszolút természetes, de ez nagy tévedés. Az összegyűjtött por nagy eséllyel nehézfémekkel és műanyaghulladékkal szennyezett. Akárcsak a cigarettacsikk, ami ráadásul tartalmaz nem lebomló részeket is – sose dobjuk komposztra!

Mint minden, a komposztálás helyes gyakorlata is megosztja a szakembereket és laikusokat is, hiszen maga a folyamat rengeteg mindentől függ, így a környezeten is múlik, mi kerülhet a ládába és mi nem. De higgye el mindenki: a kólát komoly, biokertet kívánó szakember sosem öntené a komposztra! Ha pedig bármiben bizonytalanok vagyunk, akkor ragaszkodjunk az általános irányelvekhez: a kevesebb néha több, itt is!

Ajánljuk még:

Kerti teendők az enyhe januárban

Nem mondhatjuk, hogy a klasszikus januári napokat éljük, már ami az időjárást illeti: kellemes pluszok, helyenként virágba boruló növények fogadnak minket erre is, arra is a havas táj helyett. Mivel jó időben a kertész nem tétlenkedik, a téli pihenő helyett most feladatok örvendeztetnek sokunkat. Mutatjuk, milyen váratlan kerti munkákra keríts sort ebben az enyhe januárban.
 

 

Már követem az oldalt

X