Kert

Pár apróság, amiről nem is gondoltad volna, hogy a komposztra kerülhet

A komposztálás gyakorlata az elmúlt években reneszánszát éli, mindannyiunk legnagyobb szerencséjére. Azonban a közösségi oldalak csoportbejegyzéseit, hozzászólásait olvasva sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy mit is lehet vagy épp nem lehet a komposztba tenni, és hogyan tudunk valódi jó komposzthoz jutni. Most az alapokon túl néhány extra tippet is adunk.

Az alapok talán sokaknak megvannak: krumplihéj, tojáshéj, zöldhulladékok, teafű, kávézacc mehet a komposztra, állati eredetű termékek (kivéve az összetört tojáshéjat) már nem. De vajon ezzel kimerítettük-e a lehetőségek valódi tárházát? Természetesen nem. Számos más, mindennapi hulladékunk van, amiknek a komposztra hajítása első körben bizarrnak tűnhet, de ha jobban belegondolunk, valójában nagyon is logikus.

A komposzt minőségét és érését a környezeti feltételek mellett elsősorban a felhasznált anyagok minősége és összetétele határozza meg, és minél többféle anyagot használunk fel komposztunkhoz, annál jobb végtermékhez juthatunk. Az első és legfontosabb: a tisztaság. Hiába dobunk ugyanis egy csokor virágot a komposztra, ha abban kékre festett rózsa van, vagy a csomagolópapírral, kötöződróttal nem bajlódtunk, és azt is kidobtuk!

És fordítva: sokan tartanak kedvtelésből állatot, és az ürülékkel kapcsolatos negatív attitűdjeink miatt eszükbe sem jut a komposztra tenni a kitakarított almot. Pedig akármennyire is hihetetlen, a kisállatok elhasznált almának igenis helye van a komposztunkban: tengerimalacok, nyulak, kismadaraink ürüléke abszolút kedvező hatással lehet az érési folyamatra, akárcsak a faforgács, fűrészpor, amit az előbbiekkel együtt szedünk ki alóluk. Természetesen csakis a kezeletlen, vegyszermentes változat jó a komposztra, mert a manapság kapható színes, illatosított, és ki tudja milyen csinnadrattával felszerelt változatok már nagyon nem valók oda.

Komoly tévhit, hogy a déligyümölcsök héja nem kerülhet a komposztba. De, belekerülhet, pusztán két dologra kell odafigyelnünk: egyrészt csak kezelésmentes gyümölcsök héját rakjuk bele, hogy elkerülhessük a nem kívánt vegyszereket, másrészt csak mértékkel dobjunk belőlük a komposztra. Ha erre a két dologra figyelünk, akkor bátran mehet a citrom, narancs és grapefruit héja is a halomra – bár a kezelésmentes citrom- és narancshéjból számos más dolgot is tudunk még csinálni. Kandírozott narancshéj készülhet, vagy megszáríthatjuk a citromhéj reszelékét, hogy később jó hasznát vegyük süteménysütéskor.

Egy kandallós, összebújós este után a fahamu is mehet a komposztálóba, de csak mértékkel: legfeljebb 3 százalékos arányban. Ha örökzöldjeink lenyesett részeit szeretnénk komposztálni, hogy ezzel is elkerüljük az égetést, akkor kifejezetten jót tesz a fahamu hozzáadása. Két legyet ütünk egy csapásra: a tűlevelűeket komposztálni tudjuk, és elkerüljük a savasodást is, ugyanis a hamu lúgosító hatással rendelkezik.

Ugyancsak kikerülhet a nem színes és nem fehérített újságpapír, papírzacskó vagy a már nem használt tojástartó. A házhoz rendelt termékek csomagolásához használt hullámpapír, vagy a valamilyen okból már nem használható gyapjú, len vagy pamut anyagok. Igaz, hogy a papírárukat inkább a szelektív gyűjtőbe szoktuk tenni, de ha kevés széntartalmú anyagot tudunk a komposztra tenni, akkor érdemes néha ezeket is rádobni. A pamut, len, gyapjú komposztálásánál a mennyiségre nagyon figyeljünk oda, mert nagy mennyiségben korlátozzák a komposztálódást (bár azt hiszem, elég extrém eset kell ahhoz, hogy ezeket az anyagokat nagy mennyiségben a komposztra tegyük). Viszont vigyázzunk: a kompozit anyagok, italoskarton vagy forgácslap komposztra helyezése tilos, ugyanis ezek biológiailag nem lebonthatók!

Nagy dilemmát okoznak a papírzsebkendők, bio vattapamacsok, 100 százalékban természetes és lebomló kozmetikai törlőkendők. Ezek bár teljes mértékben lebomlanak, a fertőzésveszély miatt sok helyen nem ajánlják komposztálásukat. Ezzel lehetne vitatkozni, én közel egy évtizede komposztálom ezeket is, és még egyben vagyok. Arra azonban figyelni kell, hogy csak olyan papírt tegyünk a komposztra, ami nem esett át fehérítési eljáráson. Jó hír: van ilyen!

 

És ha ez még nem lenne elég, van pár extra tippünk, ami a kuka helyett a komposztra kerülhet:

  • Természetes (nem színezett, csillámozott stb.) ceruza hegyezésnél lehulló részei
  • Fésűből kiszedett haj (ha nem festett)
  • Kutyáink, házi kedvenceink elhullajtott, szőnyegből kiszedett vagy kifésült szőre
  • Fa nyársak, fogpiszkálók, egyéb fából készült gasztrokellékek
  • Luffa szivacs
  • Levágott köröm
  • Lebomló fülpiszkáló, fogkefe és társaik (természetesen itt is vegyük figyelembe a papírzsebkendőnél leírtakat)

És végül azoknak, akik komolyan érdeklődnek a komposztálás helyes gyakorlata iránt, vagy csak szeretnék igazán jól csinálni: a Herman Ottó Intézet kiadványa, A komposzt is érték sok érdekességet tartogathat. 

Végezetül hadd cáfoljak két mostanában menő trendet: ne tegyünk a komposztra kólát, se a porzsák tartalmát!

Előbbit azért öntik rá többen a neten terjedő videók tanulsága szerint, mert úgy vélik, az ital cukor- és savtartalma miatt beindítja a kívánt folyamatokat. De ezt felejtsük el! A természet okosan megoldja önmaga is, amit kell, nincs szükség azonosítatlan összetételű folyadékokra ahhoz, hogy komposztunk legyen! Sokkal kézenfekvőbb, ha a krumpli vagy a tészta főzővizét öntjük a komposztra néhanapján (ugyanis figyelnünk kell arra, hogy csak mértékkel öntözzük), ez keményítőtartalma miatt szintén segítheti a folyamatok beindulását, de nem tartalmaz olyasmit, amit jó volna távol tartani a komposztunktól.

A porzsákról pedig: sokan azt hiszik, hogy ennek tartalma abszolút természetes, de ez nagy tévedés. Az összegyűjtött por nagy eséllyel nehézfémekkel és műanyaghulladékkal szennyezett. Akárcsak a cigarettacsikk, ami ráadásul tartalmaz nem lebomló részeket is – sose dobjuk komposztra!

Mint minden, a komposztálás helyes gyakorlata is megosztja a szakembereket és laikusokat is, hiszen maga a folyamat rengeteg mindentől függ, így a környezeten is múlik, mi kerülhet a ládába és mi nem. De higgye el mindenki: a kólát komoly, biokertet kívánó szakember sosem öntené a komposztra! Ha pedig bármiben bizonytalanok vagyunk, akkor ragaszkodjunk az általános irányelvekhez: a kevesebb néha több, itt is!

Ajánljuk még:

Ne becsüljük alá a fagyvédelem jelentőségét!

A tavaszi időszak egyik legnagyobb kihívását a hideg és meleg időszakok teljesen hektikus váltakozásai okozzák. Elég akár csak néhány melegebb nap, a hosszú tél után startra készen álló növények máris hajtani, rügyezni kezdenek, amit könnyen tönkretehet egy váratlanul érkező hidegbetörés. Vegyünk sorra néhány olyan praktikát, melyekkel kiskertekben is megvédhetjük növényeinket!

 

Már követem az oldalt

X