GolfÁramlat

A kertészek titkos csodafegyvere: a mikorrhiza sok gondra megoldást adhat

Az elmúlt évtizedekben szinte mindent kivettünk talajainkból, amit csak lehetett: az intenzív mezőgazdaság, a helytelen talajhasználat, a növényvédő szerek, műtrágyák és megannyi más rossz döntés odáig vezetett, hogy termőtalajaink nagy részének állapota jelentősen leromlott.

Pénz, idő, munka – dögivel mennek bele a kertbe, és egyre több kell belőlük ahhoz, hogy egy kevés háztájit meg lehessen termelni. A kertészeti magazinokban, hirdetésekben és piacalapú információs felületeken csak elvétve jelennek meg igazi összefüggéseket feltáró írások, amelyek segíthetnek kiutat találni a kétségbeejtő helyzetből. Egyre kevesebbet tudunk a minket körbeölelő természetről, ami egyébként egyre inkább küzd azzal, hogy az emberi károkat kivédve egyensúlyt teremtsen.

Ha tehát gondos kertészek akarunk lenni, mára nem elég bepiszkolni a kezünket, de okulni is érdemes. Időt, érdeklődést és akaratot kell találnunk ahhoz, hogy megismerjük kertünk szerteágazó kapcsolatrendszerének legfontosabb titkait. Mert egy leegyszerűsített NPK-adat (nitrogén-, foszfor-, káliumszint ismertető) nem ad elég információt a talaj állapotáról. Ennek oka, hogy bár lehet, a vizsgálati eredményünk biztató, a talaj mikroba közösségének hiánya, gyengesége mégis megnehezíti az otthoni gyümölcs- és zöldségtermesztést.

A talajban élő mikroorganizmusok képesek az időjárás vagy a hibás talajművelési eljárások negatív hatásait ellensúlyozni, és nagymértékben hozzájárulnak a kedvező talajadottságok kialakításához. Különösen nagy szerepe van ebben a rendszerben a mikorrhiza gombáknak, amelyek csodálatos módon segítenek bennünket egészséges palántáink, növényeink kinevelésében.

Mi az a mikorrhiza?

Ezek a gombák mikroszkópikus méretű, talajban élő mikroszervezetek, amelyek szimbiózisban élnek termesztett növényeinkkel, gyümölcsfáinkkal, sőt: az erdőket alkotó fákkal is. A mikorrhiza szó jelentése „gombagyökér”, ami éppen a gombák és a növények gyökerei közötti szimbionta kapcsolatra utal.

A gomba a gyökerek felszínén vagy a gyökéren belül él. Jelenléte pozitív hatással van a gazdanövény növekedésére (elsősorban a talajból történő foszforfelvétel fokozása miatt), de szerepet játszik a növény só-, szárazság- és fémtűrő-képességének javításában, illetve a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállóképesség növelésében is. Cserébe a növény szénhidrátokat, szerves anyagokat, hormonokat és vitaminokat ad jó szomszédjának, a gombának.

Az arbuszkuláris (AM) mikorrhiza a legősibb és legelterjedtebb típus. Teljes mértékben a növényi partnerétől függ, aki biztosítja számára a növekedéséhez és életciklusához szükséges szenet – cserébe a gombafonalak összehangolt munkájának köszönhetően nagymértékben javul a növény vízfelvételi potenciálja.

A megnövekedett vízfelvétel mellett a gomba másik ismert hatása, hogy fokozza a növény növekedését, ami a vegetatív szervek tömegének, méretének gyarapodásában és a termésmennyiség növekedésében is jelentkezik.

Mit tesz a mikorrhiza? 

Egyre több kutatás lát napvilágot a mikorrhiza kertészeti alkalmazásának lehetőségeivel kapcsolatban.  Egy fűszerpaprikákat vizsgáló kutatás például arról számolt be, hogy bizonyos fajták esetén 60 százalékos termésnövekedést idézett elő e gomba alkalmazása. 

Bársonyvirágoknál nagyobb és zöldebb levéltömeget és korábbi virágzást idézett elő a mikorrhizával történő oltás, gyümölcsfáknál pedig az egymást erősítő hatás nem szűnt meg a téli időszakban sem. 

A vetőmaghoz adott mikorrhiza-oltóanyag látványosan megnöveli a csírázást és gyökérfejlesztést, de kimutatták azt is:

e gomba jelenléte mellett akár tízszer nagyobb lehet a növény fotoszintézisének aktivitása.

Ráadásul a jótékony hatásait soroló listának még közel sincs vége: ez a rendkívül hasznos lakótárs segít megnövelni az abiotikus és biotikus stresszel szembeni ellenállóképességet, így a növényeink jobban bírják az aszályos időszakokat, a sóhatást, a savas közeget, a nehézfémek jelenlétét, a betegségeket, a talaj tömörödését, vagy bármilyen szélsőséges körülményt.

Lesz-e elég mikorrhiza?

Az intenzív mezőgazdasági művelés és a sok vegyi anyag használata nagymértékben csökkenti a talaj mikorrhizapopulációjának diverzitását, ami a növények stressztűrésének csökkenéséhez vezet. A természetben kialakult, de az intenzív gazdálkodás miatt felborult egyensúlyt tehát kénytelenek vagyunk visszaállítani úgy, hogy pótoljuk a mikorrhiza gombákat növényeink közvetlen környezetében.

Szükséges ez már csak azért is, mert az elmúlt években a szakemberek arra is rájöttek, hogy a mikorrhizakapcsolat kiemelkedő fontosságú az olyan növények számára, amiknek gyökerei nem hálózzák be sűrűn a talajt, és amik kevés, rövid gyökérszőrt fejlesztenek. Ilyen a szőlő is, aminek víz- és tápanyagellátásában, megfelelő fejlődésében a mikorrhiza jelenléte fontos szerepet játszik. 

Ma már akár magunk is elkészíthetjük ezt a fantasztikus oltóanyagot. Ha viszont időnk vagy épp kedvünk nincs hozzá, akkor a gazdaboltokban többféle formában is elérhető a mikorrhiza, por vagy épp korong formátumban is beszerezhetjük.

Használata előtt feltétlenül érdemes tájékozódnunk helyes használatáról, ugyanis nem elég kiszórni, ültetőgödörbe dobni vagy vízben feloldva kilocsolni a szert: a mikorrhizakészítménynek közvetlenül kell érintkeznie a növények gyökerével. Tehát időt és odafigyelést igényel a gomba – cserébe nagy erővel támogatja a gondos kertész sikeres munkáját.