Gondoskodjunk a biodiverzitásról saját kertünkben is, hogy ne rajtunk múljon a fajok pusztulása!

Kert

Gondoskodjunk a biodiverzitásról saját kertünkben is, hogy ne rajtunk múljon a fajok pusztulása!

Sokak számára a biológiai sokféleség fogalma még mindig megfoghatatlan. Pedig mi sem egyszerűbb: a biológiai sokféleség nem más, mint a Föld egyfajta immunrendszere. Ha csökken a biodiverzitás, azzal sérül a rendszer stabilitása és védekezési képessége – és ez mindannyiunk számára negatív következmények egész sorával jár.

Honnan indulunk és merre tartunk?

A WWF Élő bolygó jelentése szerint a gerinces fajok populációi 1970 és 2018 között 69%-kal zsugorodtak. A földtörténet hatodik kihalási hullámának vagyunk szemtanúi, és ha ez így folytatódik, az előttünk álló defaunáció a természetes háttérkihalás üteménél akár tízezerszer gyorsabb is lehet, ami beláthatatlan következményekkel járhat Földünk egészére nézve. Az ember birtokba vette a szárazföldet, meghódította az óceánt, behálózta a légkört, és ez a nagymértékű terjeszkedés, az intenzív emberi tevékenység, illetve az ezek által okozott negatív környezeti változások odáig vezettek, hogy

a szakemberek becslései szerint a vadon élő állatok 83 százalékát már elveszítettük, ebben az évszázadban pedig a megmaradt fajok akár fele is eltűnhet bolygónkról.

Az emberi beavatkozás nélküli természetes háttérkihalás 1-5 faj évente. A becslések szerint azonban ma nem kevesebb, mint egy faj kihalását éljük meg óránként, vagyis évente 8-9 ezer fajtól búcsúzunk el. Földünk biológiai sokfélesége tehát rohamtempóban csökken, ami ellen a legkisebb léptékben – azaz saját kertünkben is – tennünk kell.

Ha a kert tervezésénél úgy gondoljuk át az idei szezont, hogy a sokféleség megőrzése kulcsfontosságú szerephez jusson, ezzel már nagyon is sokat tehetünk a jövőnkért. Minél többen őrizzük tudatosan és segítjük a biológiai sokféleséget és a környezeti egyensúly helyreállítását, annál eredményesebben vesszük fel a harcot a romboló folyamatokkal.

Az idei évben szánjunk egy kis időt a tájékozódásra, és tervezzünk biodiverzitásbarát kertet – ezzel nemcsak környezetünknek, hanem önmagunknak is kedvezünk. Egy sokféleségben viruló kert sokkal egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, így sokkal több egészséges termést ad nekünk is: vegyszerek és felesleges adalékok nélkül, kevesebb munkával és magasabb rekreációs értékekkel. Abszolúte győztes felállás – a kérdés már csak az: hogyan csináljuk?

Ami nem odavaló, ne erőltessük!

Az első és legfontosabb szabály, hogy olyan növényeket ne ültessünk a kertünkbe, amik nem oda valók, amik alapvetően más földrészeken érzik jól magukat. Tudom, hogy nehéz ellenállni az áruházak és kertészetek kínálatainak, a reklámfotók esztétikumának és a hatalmas akcióknak, de egyszer és mindenkorra tudomásul kell vennünk, hogy a természet okkal teremtette ide azt, ami ab ovo itt van, és a természet nálunk sokkal jobban tudja, minek van és minek nincs maradása.

Minek szenvedni olyan egzotikus csodákkal, amik csak viszik az időt, a pénzt és az energiát, ráadásul felesleges környezetterhelések egész sorát hozzák magukkal? Minek a sok felesleges vegyszer, tápoldat és mizéria, amikor bőven akad szép és egyben hasznos választék is a hazai fajok között? A hazai fajok itt érzik jól magukat, rendelkezésre állnak természetes kapcsolataik, amikben ők szolgálnak erőforrásul más fajoknak és őket is éppen így támogatják a többiek. Azaz tökéletesen beleillenek az ökológiai rendszerbe – ellentétben a természetes tájba erőltetett elemekkel, amelyek természetes kapcsolatai, ökológiai közegei nem érkeztek meg a vetőmagos zacskóban…

Ha kicsit mélyebbre ásunk a témában, magunk is meglepődünk, hogy mennyi őshonos fajjal tudjuk gazdagítani kertünket, amelyeknek nemcsak szépsége, hanem jelentős haszna is van. Ízelítőnek készítettünk egy 10-es válogatást azokból az őshonos növényekből, amikkel érdemes gazdagítanod a kertedet.

Főszerepben a víz

Magyarország éves csapadékmennyisége átlagosan 500-800 mm között mozog. Gondoljuk át alaposan: ha konyhakertünk növényeinek – nagy átlagot vonva – 500-800 mm csapadékra van szükségük vegetációs ciklusuk során, akkor vajon elegendő-e az évi ugyanekkora csapadékmennyiség nekik? Rossz hírem van: az éves csapadékmennyiség jelentős része nem a vegetációs ciklusban hull…

Tehát kijelenthetjük: növényeink gondozásához, konyhakertünk megfelelő ellátásához minden egyes cseppnyi csapadék felfogására szükségünk van – így 

a biodiverzitás-barát kertben (is) a víz játssza a főszerepet. Meg kell gyűjtenünk tehát minden vizet, amit csak tudunk, és ehhez leleményes megoldásokra, átgondolt rendszerre van szükség.

Egy sokféleség elvei mentén felépített kertben nem(csak) az eresz alá tett hordó szolgál a víz felfogására és tárolására, hanem az olyan természetes megoldások, mint például az övárok. Segítségével a háztetőről vagy meredekebb felületekről összegyűlt vizek a kertünkben maradnak, és az összegyűjtött vizet oda vezethetjük, ahol a legnagyobb szükség van rá: főképp a konyhakertbe.

A felgyülemlő víz ráadásul nemcsak a növények ellátását szolgálja, hanem az állatok segítését is: az itt felfogott víz minden cseppje ivóvíz az élőlényeknek, az utána maradó sár pedig építőanyag madarainknak. Számos faj fennmaradása kötődik a vizes területekhez, így egy négyzetméternyi vizes szeglet is nagymértékben növelheti kertünk sokféleségét.  

Holtfák és természetes búvóhelyek

Egy biodiverzitás-barát kert nem létezhet természetes búvóhelyek, fészkelési lehetőségek és életek millióit rejtő holtfák nélkül. Ha azt szeretnénk, hogy kertünkben minden hasznos szervezet jól érezze magát, egy apró kis univerzumot kell teremtenünk nekik, ahol mindannyian megtalálhatják a saját helyüket és boldogulási lehetőségeiket.

Saját univerzumunk népes társadalma elengedhetetlen ahhoz, hogy növényeink a maguk természetes ütemében fejlődhessenek, hiszen a betegségekkel és kártevőkkel szembeni védekezésüket is ők fogják segíteni. Ők dolgoznak a gyökerek jobb táplálékfelvételén (gondoljunk csak a mikorrhiza kapcsolatokra!), ők segítik a beporzást, a termés megszületését, és ők lesznek azok, akik megteremtik a létfeltételek és kölcsönhatások dinamikus egyensúlyát- együtt, minden fajnak fontos szerepet szánva.

Ha tehát egészséges és fajokban gazdag kertet szeretnénk, engedjük el a szépen elpakolt élére állított kert képeit, és alakítsunk ki természetes halmokat a lemetszett növényi részekből, ágakból. Komposztáljunk, hagyjuk a faleveleket is a helyükön, és a viharban letört vastagabb ágakat se tüntessük el- ha nagyon zavaró, csak tegyük arrébb, egy kevésbé forgalmas szegletbe. Ezek a letört ágak, kidőlt törzsek rengeteg hasznos élőlényt rejtenek magukban, amelyek meghatározó szerepet játszanak munkánk csendes támogatásában.

Ne ragaszkodjunk az ágyásokhoz!

Elérkezett az idő, hogy szakítsunk az elmúlt évtizedek soros elrendezésű vagy egyéb geometriai formákat felvevő növényültetés trendjeivel, és elengedjük az éles határvonalakkal jelölt ágyásos rendszer eszményét. A körülöttünk élő rovarok (köztük a kártevők) színek, szagok és mintázatok alapján tájékozódnak. Ha elkülönített sorokkal, monokultúrákkal várjuk őket, éppen az ellenkező hatást váltjuk ki, mint amit szeretnénk: olyan, mintha hatalmas betűkkel igazítanánk útba kártevőinket, hogy erre gyertek, itt lehet megenni a burgonyáimat!. A modern értelemben rendezetlennek vélt, természetes kialakítású kert azonban megtéveszti őket, nehezebbé teszi a megdézsmálandó eleség kiválasztását, és egyúttal nagyobb esélyt ad arra is, hogy út közben természetes ellenségeikkel találkozzanak, akik elvégzik helyettünk az ártalmatlanítási feladatokat.

Egy biodiverzitás-barát kertben a növénytársítások és a természetes létjogosultságok mesteri foka tud megvalósulni, amiben minden fajnak megvan a saját hatása a többi együtt élő fajra, és minden faj élvezi az együttélésből származó előnyöket. Hamar kirajzolódik, hogy mi hol érzi jól magát és hol nem, a kert megmutatja, mivel érdemes és mivel nem érdemes kísérletezni. Egyszersmind a belátó kertművelő megtanul elengedni nem működő vagy erőltetett dolgokat.

A felismerésekből kerti bölcselet születik, ami egy sokkal észszerűbb és sokkal felelősebb gyakorlatot eredményez, aminek növekvő sikere újabb tanulságokat és újabb helyes gyakorlatokat hoz magával. Így fejlődünk szinte észrevétlenül napról napra, mígnem egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy az egykor hatalmas és megtanulhatatlannak vélt tudásanyag a kisujjunkban van.

Vegyszermentes, ökológiai szemlélet – ez a biodiverzitás egyik alapfeltétele

Természetvédelem és környezetkímélő gyakorlat nélkül sokféleség sem létezhet – ezért az idei kerttervezés során vegyük figyelembe a kertészkedés ökológiai alapvetéseit: mulcsolás és komposztálás, vegyszermentes kertészkedés, növénytársítások és természetes növényvédelem, a gaz fogalmának újraértelmezése és minimális földforgatás. Csak hogy a legfontosabbakat említsük…

Készítettünk egy tízes válogatást kedvenc öko-kertes írásainkból, hogy segítsünk elmélyülni a témában:

Ajánljuk még:

Amivé tesszük, azzá leszünk – ma van a Föld napja

A Föld napját 1990 óta rendezik meg Magyarországon, minden év április 22-én. Ezen a napon arra igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy mekkora kincs és érték számunkra a Föld, és mennyire fontos lenne vigyáznunk rá. Országszerte a legkülönfélébb témákban és akciókkal emlékeznek meg a környezetvédelem ügyének fontosságáról: a kiállításoktól kezdve a közös faültetéseken át egészen a külföldi utazások élménybeszámolójáig. Nézzük, milyen programok közül válogathatunk ebben az évben a Föld napján!

 

Már követem az oldalt

X