Kert

Olcsó virág, rossz virág? – Erre figyelj, ha gazdaságosan szereznél növényeket az internetről

Feltételezem: rajtam kívül mások is jártak már úgy, hogy egy-egy online vásárlás alkalmával alaposan mellé nyúltak. Vagy mert nem olvasták el rendesen a paramétereket, vagy mert azok nem is voltak tisztességesen leírva, esetleg éppen azért, mert a leírtakat félreértelmezték. Az ilyen hibák elkerüléséhez szeretnénk egy kis segítséget adni most, hogy a mindenféle kerti rendelések ideje elérkezett.

Azok a fene USDA zónák…

A növényi adatlapokon gyakran látott USDA klímazóna egy olyan földrajzi zónát jelent, amelyben növények egy bizonyos csoportja képes megélni, elviselve az adott zónában előforduló minimum hőmérsékletet. A zónákat a téli átlagos minimum hőmérséklet alapján osztályozzák: például ha a legalacsonyabb téli hőmérséklet az adott helyen öt egymást követő télen −14 °C, −12 °C, −8 °C, −16 °C és −13 °C volt, az átlagosan várható hideg −12,6 fok lesz, így ez a hely a 7-es zónába kerül.

A zónák meghatározásához több évtizedes meteorológiai adatokat használtak fel, számozásuk 1-től 10-ig terjed. A leghidegebb az 1-es számú (-40°C), legmelegebb a 10-es zóna (+5-10 °C). Minden zónát még két alzónára (a és b) osztottak, melyek közül az ’a’ alzóna a zóna hidegebb, a ’b’ pedig a melegebb, vagyis enyhébb részét jelöli.

Magyarországon az 5a és 8b közé eső zónák a jellemzők,

így olyan növényt érdemes választanunk, ami e kettő közé esik. Viszont azzal is számolnunk kell, hogy az átlagokon alapuló osztályozási rendszernek megvannak a maga hátrányai, ezért a növények választásakor érdemes több szempontot is figyelembe vennünk. Hogy mit is jelent ez, abban ez az összefoglaló segíthet.

Méret és minőség, avagy K, CSP, SZGY és a többiek

Gyönyörű, buja, nagy méretű képekkel tudják hirdetni a növényeket, amiket hajlamosak vagyunk a konkrét kínálattal egy kalap alatt kezelni. Nagy hiba. Mindenképpen szánjunk időt a kínált növény méretének pontos azonosítására, mert nem mindegy, hogy egy két méteres fát vagy egy húsz centis kis magoncot veszünk meg az adott összegért.

A legtöbb helyen magasságban és centiben adják meg a méreteket, de találkozhatunk olyan jelölésekkel is, hogy K1, SZGY és társaik. Mit is jelentenek ezek?

  • K1: a növényt egy literes konténerben árulják
  • K2: kétliteres konténerben van a növény
  • Szögletes edények esetén gyakran CSP jelzéssel találkozunk, ez a cserépméretre utal. Például ha CSP7x7, akkor a növényt 7x7 cm-es cserépben kínálják. Ilyenkor a jelölés annyi is lehet, hogy 7x7.
  • Az edényes növények méretét jelölhetik annak átmérővel is. Ha köralakú cserépről van szó, akkor ha ezt a jelet látjuk: Ø 14 x 10,6 cm-es, akkor a méret 1,1 literrel felel meg. Hosszúkás cserépben a 14 x 18 cm egyenlő 2 literrel.
  • SZGY: szabadgyökeres növényről van szó
  • FL: a földlabdás növényeket jelöli

A legbiztosabb az, ha nem az edényméret, hanem a magasság alapján tájoljuk be, mekkora a kiszemelt, hiszen könnyen előfordulhat az, hogy kétliteres edényben kínálják a pár centisre visszametszett növényt. A szabadgyökeres és földlabdás jelölés sem jelent sokat a méret szempontjából: éppúgy lehet szabadgyökeres egy húsz centis fagyal, mint egy százhúsz centis – jól nézzük meg, mit vásárolunk a megadott árakon!

Nap, víz, talaj

Az igazán korrekt cégeknél részletesen jelölik a növények környezeti igényeit. Napocskás ábrákkal jelölik a fényigényét (egy nap a nem fényigényes, három vagy több nap a mind’ fényigényesebb növényt jelenti), vízcsepp képével tüntetik fel a vízigényt (egy csepp a szárazságtűrő növénynek jele, három vagy több a vízigényeseké), és fekete nap jelzi, árnyékos helyre ültetendő a növény (a félig fekete, félig sárga nap tartozik a félárnyékos ültetési igényűekhez).

Külön leírásban kell találkoznunk a talajigényekkel, különböző piktogramokkal jelölhetik a növény hőigényét (melegigényes vagy nem), fogyaszthatóságát, tápanyagigényét, illatát, virágszínét, habitusát vagy életformáját. Egy igazán korrekt online áruházban elvárhatjuk, hogy az egeret ezekre a piktogramokra ráhúzva szövegesen is megjelenítsék a jelek pontos jelentését. Mind-mind nagyon fontos információk egy-egy növény vásárlásánál, mert azon túl, hogy nem mindegy, mekkora és milyen fejlett növényt veszünk a pénzünkön, az sem mindegy, hogy hova kerül, és a tervezett hely megfelel-e neki. Hiába akarunk leandert ültetni egy magashegységi faház bejárata mellé a szabadföldbe, ha annak esélye sem lesz túlélni ilyen körülmények között...

 Szép dolgokat rendelhet az ember!

Olcsó virág, jó virág?

Sajnos az utóbbi időszakban a növények ára is nagyot ugrott, amit igyekeznek úgy elmismásolni a kertészetek, hogy ugyanazon az áron kisebb növényeket adnak. A személyes tapasztalatom az, hogy

a türelem nemcsak rózsát, hanem tudatos pénzgazdálkodást is teremhet,

ezért keresgéljünk a kisebb edényes növények felé.

A tavaszi szezonban már véget ért a szabadgyökeres tövek ültetésének lehetősége, ezért az már ősz előtt nem játszik. Ősszel viszont amiből csak lehet, válasszuk a szabadgyökereset, hiszen ezeknek egységára jóval kedvezőbb, mint a konténeres növényeké. Érdemes a következők szerint gondolkodnunk: ha szeretnénk egy fagyal sövényt ültetni, akkor érdemes megvárnunk az őszt, hiszen a szabadgyökeres fagyal ára 80 centis méretben 500 forint körül mozog, az ugyanekkora méretű konténeres növény ára viszont már átlag 3000-3500 forint. Tehát ha nem tudjuk kivárni az őszt, akkor hatszoros árat kell kifizetnünk ugyanazért a sövényért. Értem én, hogy eredési biztonság szempontjából a konténereset javasolják, de ha jól belőjük a szabadgyökeres szezont, akkor sokkal gazdaságosabb a telepítés – még akkor is, ha pár tövünk kimegy.

Ha a növény beszerzése nem várhat őszig, vagy nincs belőle szabadgyökeres, akkor így gondolkodjunk: minden növény megnő. Tegyük fel, hogy szeretnénk egy levendulát. A 9x9-es cserépben 890-990 forintos áron kínálják, a két literes kiszerelés 2500-3000 forint körül van, vagyis majd’ háromszoros áron. Ha átgondoltan, előzetesen tájékozódva hozzuk meg ültetési döntéseinket, akkor rengeteg pénzt spórolhatunk. 

Megértem, és legfőképpen átérzem, hogy mielőbb buja, élettel teli kertre vágyunk, de szükség van az önmérsékletre és a tudatos döntéshozatalra. Válasszunk strapabíró, lehetőleg őshonos fajtákat (ITT mutattunk belőlük tizet is), hozzuk el a kisebb növényeket, biztosítsunk számukra tápanyagban gazdag földet, megfelelő takarást a tövekhez, és ne szeretgessük túl egyiket se. Ha ezeket az alapszabályokat betartjuk, sokkal életképesebb kertünk lesz, sokkal gazdaságosabban!

Fotók: Miskolczi Bogi

Ajánljuk még: